USA - Nem valószínű az azonnali háború

Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok katonai választ adjon az észak-koreai fenyegetőzésekre, de azonnali háborútól nem tart. 

Herbert McMaster az ABC televízió Ez a hét című, szokásos vasárnapi politikai vitaműsorának adott interjújában fejtette ki álláspontját.

McMaster leszögezte, hogy "a fenyegetés természetétől függ az", hogy önmagában egy fenyegetésre Washington katonai választ adjon. Hozzátette, hogy "nagyon, nagyon veszélyesnek" ítéli Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok valamennyi válaszlépését a térségben lévő szövetségeseivel szorosan együttműködve teszi meg. A nemzetbiztonsági tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Washington lényegében az 1953-ban megkötött fegyverszünet óta készül a Koreai-félszigeten a helyzet eszkalációjára.

A három évig tartó koreai háború 1953 júliusában a Panmindzsonban megkötött fegyverszüneti egyezménnyel ért véget, és a felek azóta sem kötöttek békeegyezményt.

Az 1953-as és a mostani helyzet között párhuzamot vonva McMaster megállapította: "a különbség az, hogy most a veszély nagyobb, és minden egyes nappal, minden egyes rakétakísérlettel növekszik". A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a harcias retorika ellenére sem nőtt meg drámaian egy háború kirobbanásának veszélye. "Nem vagyunk közelebb a háborúhoz, mint egy héttel ezelőtt. De közelebb vagyunk hozzá, mint egy évtizeddel ezelőtt" - mondta.

Herbert McMaster utalt Henry Kissinger volt külügyminiszternek a The Wall Street Journal című lapban a hétvégén megjelent véleménycikkére, és egyetértett a politikussal abban, hogy az Egyesült Államok - és a világ is - harminc éven keresztül halogatta az észak-koreai viselkedésre adott megfelelő választ, és ennek következtében az ázsiai kommunista ország fegyverkezési programja csak felgyorsult.

Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a Fox televízióban szintén azt hangsúlyozta, hogy azonnali háborús veszély nincs. "De ne tévedjünk, a nukleáris rakétával történő támadás egyre növekvő veszélye valóban nagyon komoly fenyegetést jelent" - tette hozzá. A CIA-igazgató szerint lehet számítani újabb észak-koreai rakétakísérletekre.

Szerző

Martin Schulz: kancellár leszek!

Publikálás dátuma
2017.08.13. 18:14
FOTÓ: AXEL SCHMIDT / AFP
 Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje szerint jó esélye van rá, hogy ő legyen a következő német kormányfő. Schulz a ZDF országos köztelevíziónak adott interjúban azt mondta, még semmi sem dőlt el, minden lehetséges, megéri kampányolni az utolsó pillanatig.

A politikussal készült beszélgetés vasárnap este lesz látható a televízióban. Az előzetesen közölt részletek szerint Schulz nyitottnak mutatkozott ismét együtt kormányozni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és bajor testvérpártjával a Keresztényszociális Unióval (CSU) abban az esetben, ha ő lesz az új kancellár.

A szociáldemokraták jelöltje annak ellenére nyilatkozott ilyen magabiztosan, hogy pártja a közvélemény-kutatások szerint bőven le van maradva mögött a CDU/CSU mögött. A felmérések szerint a konzervatív uniópártok támogatottsága 37-40 százalékos, míg az SPD 23-25 százalékon áll.

Szerző

Iohannis: a szászok együtt ünnepelnek a románokkal

Klaus Iohannis szerint a romániai szászok a románokkal együtt ünneplik meg 2018-ban Erdély és Románia egyesülésének centenáriumát. 

Románia elnöke - aki korábban a Romániai Németek Demokratikus Fórumát, majd a román Nemzeti Liberális Pártot (PNL) vezette - a Brassó megyei Szászkeresztúron (Crit) beszélt erről vasárnap, az erdélyi szász kultúrát népszerűsítő fesztiválon.

"A pozitív üzenetekre kell összpontosítanunk. (.) A szász közösség együtt fogja ünnepelni a románokkal Románia centenáriumát, és remélem, hogy végül mindenki meg fog győződni arról, hogy ez az igazi üzenet. A centenárium rendkívül fontos, és még ha egyesek csak azt látják is belőle, hogy eltelt száz év, akkor is nagy dolog, mert szerintem Románia ebben a száz évben bizonyította be, hogy egy, a birodalmak peremén fekvő kis országból erős országot lehet kialakítani a régióban. Egy stabil országot (.) amely hozzájárul az egész térség fejődéséhez és stabilitásához. Mondhatjuk, hogy az utóbbi száz évben fontos és határozott lépéseket tettünk a jó irányba" - idézte az államfő szavait az Agerpres hírügynökség.

A román állami hírügynökség az államfő kijelentését Kelemen Hunornak a centenáriummal kapcsolatos kijelentésére tett reagálásaként értelmezte. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a Szabadság kolozsvári napilap augusztus 4-én közölt interjút. Ebben a politikus kijelentette: "a románságnak el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk tudni és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at".

Az RMDSZ elnöke úgy vélte: az elmúlt évszázadban "folyamatosan újratermelődtek a félelmek. A románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól".
Kelemen Hunor úgy vélte: hiba lenne, ha az erdélyi magyarság "sündisznóállásba" zárkózna a centenárium évében, ezért a szövetség konferenciákat szervez, és kiadványokkal készül felmutatni, hogy mivel járult hozzá a magyarság az elmúlt száz évben Erdély és Románia fejlődéséhez. Az RMDSZ azt a munkacímet adta centenáriumi programjának, hogy Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.

Szerző