Kerényinek Kertész nem kell, Tormay Cécile igen

A könyvszakma éves állami támogatásának felét kapta a sorozat. Szerkesztési elvei és döntéshozói nem ismertek, így nem tudni, Bayer Zsolt tényleg bekerülhet-e a százas válogatottba.

A „magyar kultúra írott legjavát” összegyűjtő Nemzeti Könyvtár program gondolata 2011-ben fogalmazódott meg Orbán Viktor fejében, létrehozására ő kérte fel Kerényi Imrét a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás és a magyar kulturális értékek megőrzése és fejlesztése jegyében”. A válogatás szempontjairól, szelektáló személyekről, példányszámról, tervezett kötetetekről szóló hivatalos információk szórványosan kerültek nyilvánosságra. Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott megkeresésünket követően szabadságára hivatkozva zárkózott el a nyilatkozattól, lapunk mindezzel kapcsolatos kérdéseire a kiadó három munkanap alatt nem felelt. Szerettük volna azt is megtudni, hogy Kerényi Imre a Demokratának a napokban adott interjújában említett kiegyensúlyozást hogyan érti, azaz mely szerző(k) kiegyensúlyozására van szükség Bayer Zsolt és Szabó Dezső köteteinek megjelentetésére, ám az ezzel kapcsolatos felvetésünkre sem kaptunk választ.

Kerényi Imre a Demokrata után az atv.hu-nak még nyilatkozott, és annyit árult el, hogy Bayer Zsolt: 100 év Európa közepén című könyvét tervezi kiadni, mert „ő is sokféléből van összerakva, mint mi mindannyian, ő szépíró, politikai újságíró és filmes. Én a szépírót szeretem, az 1100 év Európa közepén esszék élvezetesek, tanulságosak, a magyar irodalom, leíró irodalom legnemesebb hagyományait követik" – méltatta Bayer írásait. A miniszterelnöki megbízott szerint a publicista durva, felháborodást keltő mondatai kiemelt, kiragadott mondatok, amelyeket ő sem szeret.

Bayer Zsolt, az esszéíró

Bayer Zsolt: 1100 év Európa közepén című, két kötetes, a Magyar Televízióban sugárzott, azonos című történelmi ismeretterjesztő tévésorozat alapján készült, esszéket tartalmazó kötetet a Zikkurat adta ki. A könyv Rockenbauer Pál nagy sikerű Másfélmillió lépés Magyarországon televíziós sorozatban bemutatott kéktúra állomásainak leírása. Bayer Zsolt cége az első Orbán-kormány idején 40 millió forint támogatást kapott a kulturális minisztériumtól a sorozat elkészítésére.

A sorozat kiadása 2012-ben kezdődött. Weboldalán deklarált célja: „A Nemzeti könyvtár a magyar írott kultúra legjavát gyűjti egységes sorozatba. A válogatás első szempontja az olvasmányosság, a második a sokszínűség, a harmadik pedig nemzeti önbecsülésünk erősítése. Mindezt a tartalomhoz illő nemes kivitelben, a nagy XVIII. századi erdélyi nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós antikva betűiből szedve, a világhírű Munken gyár Premium Cream papírján.” A tervek szerint a sorozat 2018-ig száz kötetre bővül.

A könyvszakma legfontosabb érdekvédő szervezete, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete már 2012 őszén nyílt levélben tiltakozott a Nemzeti Könyvtár ellen, amely szerintük körültekintés nélkül avatkozott be a magyar könyvpiac rendszerébe. Péterfy Gergely, a MKKE igazgatója mostani reakciója keretes anyagunkban olvasható. Kerényi Imre ironikus hangvételű válaszlevelében annak idején először Boross Péter „hagyjuk a lírát” mondatára hivatkozott, majd becsült adatokról, bevételről, állami feladatról, könyvkiadók moráljáról és kirekesztő politikájáról írt és felszólított a Nemzeti Könyvtár köteteinek tisztes jutalék fejében való terjesztésére.

A kiemelt támogatásból nem fizettek jogdíjat

A sorozatban engedély nélkül jelent meg többek között Márai Sándor, Weöres Sándor és Szabó Magda műve, ahogy azt 2013-ban az Index.hu megírta. Kerényi Imre szerint „semmiféle anyagi vagy erkölcsi visszaélés nem történt, csupán időben elcsúsztak a szerződéskötések”, hozzátéve: azokkal a jogtulajdonosokkal nem sikerült szerződést kötniük, akik nem válaszoltak megkeresésükre. A miniszterelnöki megbízott kiemelte, hogy jóhiszeműen jártak el, vállalja a felelősséget és ha kell a saját pénzéből fizeti ki a jogdíjakat, a felháborodás „csak vihar egy pohár vízben.”