Akkora, mint 7 elefánt

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:16
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
A legnagyobb valaha élt szárazföldi állatot, egy dinoszauruszt azonosítottak a kutatók. A fajt egy argentin ásatáson találták meg, ahol hat különböző állattól összesen több, mint 150 csontra leltek.

A Patagotitan mayorum nevet kapta a világ legnagyobb dinoszaurusza - olvasható a fajt leíró friss tanulmányban. A titanosauria családban találhatóak a legnagyobb dinófajok, ide tartozik a legutóbb talált hatalmas dinoszaurusz is. A neve első része azt jelenti ,,patagóniai óriás", a második része pedig tiszteletadás a Mayo család előtt, övé volt az a farm, ahol 2013-ban megtalálták a csontokat.

Az ásatás csaknem 3 évet vett igénybe, három különböző kőzetrétegből kellett a csontokat kimenteni - írja a tisztajovo.hu. Több mint 150 leletet találtak. További két évbe telt az Egidio Feruglio Paleontológiai Múzeum munkatársainak, hogy kivizsgálják a talált csontokat és meghatározzák az új fajt.

"Ha egy új fajra bukkanunk egy ásatáson, az nem jelenti azt, hogy a múzeumba szállítva már fel is szenteljük. Az eljárás rendkívül hosszadalmas és bonyolult. Összevetettük a talált csontokat a szóba jöhető többi fajjal, azokkal akik akkor és ott éltek, és csaknem ilyen méretűek voltak. Sok, Argentína területén élő óriás dinoszaurusz maradvánnyal vetettük össze a fosszíliákat, és erősen szembetűnő különbségeket fedeztünk fel" - mondta José Luis Carballido, a kutatás vezetője.

A csontokat nagyon jó állapotban találták meg, így két módszert használva meg tudták határozni az állat súlyát. Először megnézték a lábait, hogy a csontszerkezet alapján nagyjából mekkora súlyt kellett, hogy elbírjon. Ezután rekonstruálták, hogyan is nézhetett ki az állat, és ezek alapján határozták meg a teste sűrűségét és összetételét. Az eredmény szerint az állat átlagosan 70 tonnás volt. Ezzel ez a legnagyobb szárazföldi állat, mégis eltörpül a valaha élt legnagyobb állat, a kék bálna mellett, ami akár 200 tonnásra is megnőhet.

Az állatról azt is meg tudták határozni, hogy csaknem 100 millió éve élt a vidéken. Teljes hossza 36 méter volt, magassága 14 méter, súlyát 76 tonna körül becsülik, ez kis híján egy tucat ázsiai elefántéval ér fel.

A hat dinó csontjai közül egyikük sem volt teljesen kifejlődve, így várható, hogy még nagyobb példányok is előkerülnek. A kutatók szerint az időjárási viszonyoknak köszönhető bőséges tápláléknövényzet, és az, hogy ilyen nagy állatoknak nem volt ragadozójuk tette lehetővé Patagóniában a hatalmas őslények létezését, de hogy miért csak ott, az még nem tisztázott.

Lenyűgöző dinó- és mamuttemetőt fedeztek fel Szibériában
Korábban csak nagyon kevés helyszínen került elő annyi dinoszaurusz- és mamutcsont, mint amennyi az orosz kutatók által azonosított lelőhelyen. A lelőhely a dél-szibériai Csulim folyótól nem messze található.
A maradványokat a szerencsének köszönhetően fedezte fel a Szergej Lescsinszkij, a Tomszk Állami Egyetem munkatársa által vezetett csapat. A helyszínen az alsóbb rétegekben növény- és húsevő dinoszauruszok fosszíliáit fedezték fel, feljebb pedig mamutok, gyapjas orrszarvúak és különböző ragadozó állatok csontjait.
A kutatók szerint a lelőhelyen feltárt mamutcsontok többsége törött, ugyanakkor nem találtak rajtuk ragadozóktól származó nyomokat – például harapások jelét. Ez arra utal, hogy a nagy testű növényevők emberek áldozatául estek, ami könnyen elképzelhető, hiszen őseink előszeretettel vadásztak mamutokra. A szakértők úgy gondolják, hogy a felfedezett dinoszaurusz-maradványok 120-100 millió évesek.

Szerző

Szuperszámítógép az űrben

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:15
Illusztráció. Fotó: Shutterstock

A SpaceX, Elon Musk vállakozása az űrbe juttatott egy ritka szállítmányt: egy szuperszámítógépet. A nemzetközi űrállomás lakói fogják használni, egy átlagos asztali gépnél 30-100-szor erősebb. Ez lesz a legnagyobb teljesítményű számítógép, amely az űrben dolgozik.

Szerző

Már valóság az űrbiznisz

Publikálás dátuma
2017.08.14. 07:19

A globális űrtevékenység mindössze 24 százaléka van az államilag támogatott űrügynökségek kezében. A szektor nagy része már ma is magánkézben van.

Épül a jövő űrgazdasága, kirajzolódnak nagy tendenciái. A világ vezető államainak hidegháborús stratégiai kutatásai, a világűrnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) és különböző űrszondák általi tudományos elfoglalása után eljött az űrforrások felderítésének és kiaknázásának ideje. Ebben azonban nem az egyes országok, hanem a magáncégek viszik a vezető szerepet.

Most még csak a jéghegy csúcsa látszik. A Space X, a Blue Origin és mások a kereskedelmi űrszállítás megszerzésére törekszenek, még ha olyan technikai kísérletekkel álcázzák is, mint az újrafelhasználható rakéták vagy a Mars betelepítése, a Hold körüli űrállomások víziója. Műholdakat küldeni az űrbe, vagy rakományt a Nemzetközi Űrállomásra mindenekelőtt nagyon jól jövedelmező üzlet.

Vannak, akik már a bányakincseket célozták meg. Ezen a területen is nagy profitokra számítanak. Az amerikai Moon Express már betervezte, hogy az év végéig műholdat küld a Holdra és 2020-ig egy szondát mintavételért. A Deep Space Industries and Planetary Resources az aszteroida-, fém- és vízkészletekre összpontosít. Arra gondolnak, hogy az űrben még üzemanyagot is tudnának előállítani a rakéták számára, ami rendkívül gazdaságossá tenné a Naprendszer kutatását. Az olcsó szállodaláncáról elhíresült Robert Bigelow Aerospace-e már tesztelt egy felfújható modult az ISS számára, amelyhez a szerkezet 2016 áprilisában csatlakozott. Szerintük a jövő egy magánűrállomásé, amely fogadná az űrturistákat, de azoknak a különböző nemzeteknek az űrhajósait is, amelyek ezért fizetnének. Ez különösen szükségessé válhat 2024 után, amikor megszűnik az ISS.

A texasi Axiom Space is turisták fogadásából akarja finanszírozni terveit. Az ISS utóda és „űrgyár” akar lenni. Ennek a társaságnak az asztronautái 2019-ben kezdik a felkészülést és 2021-ben teszik pályára az első lakómodult, amelyet az ISS-hez kapcsolnak. 2022-ben követi a második modul, amely a kutatást és a gyártást végzi. Az ISS-nek ez a része hét űrhajósnak tud szállást adni. Ők - hasonlóan a sportolókhoz - valószínűleg olyan mezt fognak viselni, amely tele van reklámlogókkal, vagy a szponzor nevének jelölésével.

2024-re tervezik, hogy ezek a modulok elválnak az ISS-től, csatlakoznak hozzájuk további modulok és az egész egy független egységet képez. A társaság vezetői szerint ez százszor olcsóbb lesz, mint az ISS, 1,3–1,5 milliárd euróba (385 milliárd forint) kerül majd, míg az ISS költségei meghaladták a 100 milliárd eurót – emlékeztetett a Le Nouvel Observateur.

Az új űrállomás fedélzetére sok 3D-s nyomtatót terveznek elhelyezni, amelyeket ugyanaz a Made In Space fogja szolgáltatni, mint amely az ISS-t is ellátja. A cél egy igazi gyár létrehozása, ahol előállítják többek között az ötvözeteket az ipar és a fejlett technológia számára, továbbá minőségű optikai szálakat, alapösszetevőket a gyógyszeriparnak, sőt, Földről indított műholdakat is, a jelenlegi ár töredékéért.

Forrás: MIT

Forrás: MIT

Az is elképzelhető, hogy ez az űrgyár majd azokat az alapanyagokat használja fel, amelyeket a Holdon és az aszteroidákon folyó bányászat termel.

Így hát az űrmunka része lesz a jövő mesterségeinek. De vajon milyen lesz odafenn a munka-törvénykönyv? – teszi fel a kérdést némi iróniával a francia hetilap.

Közben már űrlakóparkokban is gondolkodnak a fiatal tudósnemzedék tagjai. A rangos Massachusetts Institute of Technology (MIT) friss diplomásai nyerték meg a NASA által egyetemeknek kiírt pályázatát a Marinának elnevezett többfunkciós űrkomplexumukkal. A név mozaikszó: „Managed, reconfigurable, in-space nodal assembly”, azaz „Irányított, átalakítható, űrbéli csomópont-együttes”. Az „épület” nyolc „lakásos”, amelyekhez bár, étterem és edzőterem tartozik. Ugyanakkor „parkolót” biztosít kis űrhajóknak, amelyek onnan indulhatnak a Marsra, és privát társaságok is szállíthatnak ide különböző termékeket.

A tervezők számításai szerint a Marina létrehozása és fenntartása, amennyiben a NASA is társulna, tíz év alatt egy tizedére csökkentené a kiadásokat az ISS-hez képest.

Nem véletlen, hogy a NASA azt a tervet díjazta, amely magántársaságok bevonásával kalkulál, ezen az úton halad már évek óta az amerikai űrügynökség, milliárdos szerződéseket kötve a már korábban említett Space X-szel, Blue Originnel és a többiekkel.

A Hold meghódításának tervei

Közismert, hogy több űrügynökség őriz fiókjaiban „bányászati” terveket: ilyen a hélium-3, amelyet a jövő szuperüzemanyagának tartanak, ígéretes a Hold belsejében található víz, a Mars magnéziuma, koboltja, urániuma, az aszteroidok aranya. Ami a Hold jelenleg fagyott állapotban lévő vizét illeti, a tervek szerint már az idén decemberben elindul a NASA Lunar Flashlight missziója, amely a források feltárásának és kiaknázásának a lehetőségeit vizsgálja.

Amikor az amerikai űrügynökség bejelentette, hogy 2020-ig az Egyesült Államok visszatér a Holdra, és 2024-ben állandó Hold-bázist hoznak létre, hangsúlyozta, hogy a tervnek elsősorban tudományos célkitűzései vannak, és a bolygó többek között a más planétákra indított űrrepülések kiindulási pontja lehetne.

De léteznek más jellegű üzleti álmok is. Vannak, akik szállodát terveznének a Holdra vagy a világűrbe. Robert Bigelow amerikai milliárdos, aki olcsó szállodaláncával, a Budget Suites of Americával alapozta meg vagyonát, és akinek Bigelow Airspace nevű cégével komoly érdekeltségei vannak az űrkutatásban, már évekkel ezelőtt beadta kérelmét Washingtonban a Holdon építendő szállodák és más lakásstruktúrák engedélyezésére. A News of Future című „jövőbe látó” amerikai honlap már azt is tudni véli, hogy 2025 augusztusában érkeznek az első vendégek a Starbright Hotelbe, ahol egy kétágyas szoba ára 3,7 millió dollár (több mint egymilliárd forint) éjszakánként - igaz, ebben benne van a Föld-Hold transzfer is – 2030-ban pedig már az űrutazás lesz a legnépszerűbb karácsonyi ajándék.