Ne dőljön be! - Véradók adataira kíváncsiak

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:10
Fotó: Shutterstock

A Budapesti Közlekedési Központ és a bankok ügyfelei után - ha más módon is - immár a véradók személyes adataihoz is megpróbáltak hozzáférni illetéktelenek. Az Országos Vérellátó Szolgálathoz (OVSz) az elmúlt hetekben több bejelentés érkezett, miszerint a véradó állomások nevében idegenek próbáltak meg adatokhoz hozzájutni adatvesztésre, adategyeztetésre való hivatkozással.

A szervezet közleményben hívta fel a lakosság figyelemét, hogy a szolgálat nem folytat sem adatgyűjtést, sem adategyeztetést. A donoradatok hiánytalanul rendelkezésre állnak, a telefonos megkeresésektől teljes mértékben elhatárolódnak. Akihez a fenti okokra való hivatkozással telefonos megkeresés érkezik az OVSz nevében, semmiképpen ne adja meg személyes adatait és a szolgálat tájékoztatása mellett tegyen rendőrségi feljelentést.

Szerző
Témák
adatok véradás

Korom száll Ajkára

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:09
Az erőmű gőzerővel üzemel. FOTÓ: Vajda József
Mindent belep a Bakonyi Erőmű kéményeiből szálló pernye, elfogyott a türelme a helyieknek. A Veszprém megyei város Brüsszelhez fordul.

– Régi problémája az ajkaiaknak a pernye, de az elmúlt két évben különösen elviselhetetlenek az állapotok – mondta a Népszavának Schwartz Béla ajkai szocialista polgármester. – Azt gyanítjuk, hogy két éve azért romlott a helyzet, mert a Bakonyi Erőmű fokozta a termelését „mindent bele” alapon, akkortól tárgyaltak ugyanis az eladásról. S mivel nekik már minden mindegy, leveleinkre nem válaszolnak, nem ismerik el a környezetszennyezés tényét. Sajnos, a hivatalok, hatóságok ehhez asszisztálnak. A Fidesz-kormány szétverte a környezetvédelmi hatósági rendszert, járási hivatali szintre degradálta. Sajnos, annyit is ér – tette hozzá.

A polgármester a napokban nyílt levelet írt a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének, sürgős intézkedést kérve. Schwartz Béla ebben arra emlékeztet: a környezetvédelmi hatóság mérései alapján egyértelműen megállapítható, hogy szállópor tekintetében a Bakonyi Erőmű túllépi a számára megengedett környezetvédelmi határértékeket. Igaz, a pernyekibocsátás határértékének a túllépését nem tudta megállapítani a vizsgálat, lévén, hogy a hatóság szerint a törvényben nem szerepel határérték a pernyére. A város kérte, hogy a megyei kormányhivatal rendelje el az erőmű tevékenységének a korlátozását és szólítsa fel a környezetszennyezés megszüntetésére. A polgármester nem tud olyan intézkedésről, ami Ajka levegőjének megtisztulása érdekében történt volna. Panaszos ajkaiak is számos beadványt juttattak el a hivatalhoz ez ügyben.

A város és a Bakonyi Erőmű kapcsolata akkor romlott meg végképp, amikor az önkormányzat több bírósági eljárást is kezdeményezett az erőmű, illetve vezetői ellen, ám a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentéseket. Schwartz Béla abban bízik, hogy az új tulajdonos októberi birtokba lépése után javul majd a kapcsolat. Információik szerint ugyanis a Bakonyi Erőmű Zrt.-t időközben meg is vásárolta a francia tulajdonú, hazánk több erőművét is tulajdonló Veolia Zrt., melynek vezetői jelezték: ismerik az Ajkán kialakult helyzetet. A polgármester hozzátette: a hasonló technológiával dolgozó pécsi erőművet is ez a társaság vásárolta meg és ott azóta megszűnt a levegőszennyezés.

A városvezető nyílt levelében, melyben sürgős intézkedésre kérte a megyei kormányhivatal vezetőjét, azt is kilátásba helyezte: Ajka kérni fogja az Európai Unió környezetvédelmi hatóságának a beavatkozását.

Nyitott frontok
A jobbikos Rig Lajos országgyűlési képviselő is „frontot nyitott” az ügyben, ő Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől vár írásbeli választ a kérdésére: „Meddig kell még az ajkaiaknak szenvedniük a környezetszennyezéstől?”. Rig kérdésében szintén arról ír: miközben a Bakonyi Erőmű Zrt. kihasználva a joghézagokat, elhárítja magától a felelősséget, a kéményeikből szálló pernye ellepi az egész várost. A korom beszáll a házak ablakain, ellepi az erkélyeket, beteríti a szabad ég alatt parkoló autókat, a kint száradó ruhákat és mellé még bűz is párosul. A belélegzett égéstermék bejut az emberek szervezetébe, tüdejébe, s légzőszervi megbetegedéseket okoz. Az ajkaiakat nem érdeklik a paragrafusok, a határértékek, „csak” élhető várost akarnak – figyelmeztetett a képviselő.

A talaj mérgezett - Az azbeszt maradhat?

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:08
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A talajcsere és a hátrahagyott épületrészek bontása is elmaradt az azbeszttel szennyezett selypi gyárterületen.

Továbbra sem történt meg a Heves megyei Selypi medencében, Lőrinci és Zagyvaszántó települések határában található eternitgyár területének teljes rekultivációja, hiába különített el erre 2014 végén 1,3 milliárd forintot a kormány. Lapunk helyiektől úgy értesült, az azbeszttel szennyezett gyárterületre az ott található mintegy 25 tonnányi mérgező sitt tavalyelőtti elszállítása óta senki rá se nézett, az utómunkálatok, vagyis a még álló épületrészek szakszerű bontása, a korábban tervbe vett talajcsere elmaradt.

Mindezt Víg Zoltán, Lőrinci polgármestere is megerősítette lapunknak. - Az önkormányzat még nem kapott tájékoztatást arról, hogy teljesen azbesztmentes lenne a terület. Levelet írtunk a kormányhivatalnak nem sokkal a törmelékek elszállítása után, választ azóta sem kaptunk. Nem tudom, hogy ez a munkálatok végét jelenti-e. Nagyon remélem, hogy nem - fogalmazott a településvezető.

Márpedig a Heves Megyei Kormányhivatal lapunknak küldött válaszából úgy tűnik, ők ennyivel le is zárták az azbesztmentesítést. ,,A munkálatok befejezését követően megállapításra került, hogy a terület (beleértve a megmaradt épületeket, kerítés részeit, iparvágányt) azbesztmentes. Az azbeszttartalmú építési anyagok elszállítása szigorú biztonsági előírások mellett történt" - írták. Arra a kérdésünkre, pontosan milyen vizsgálati eredmények alapján állapították meg, hogy a területen nincs azbeszt, nem kaptunk tájékoztatást.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a gyárban évtizedeken keresztül, egészen a 2004-es leállításig folyt az azbesztfeldolgozás, az ügyben indult egyik bírósági eljárás során bebizonyosodott, hogy a mérgező, gyógyíthatatlan mellhártyadaganatot okozó anyag több útvonalon keresztül is kijutott a lakókörnyezetbe. A gyárterület 2011-ben a Selyp Invest Kft. tulajdonába került, a cég 2013-ban kezdte meg az ott található épületek bontását - lényegében minden biztonsági előírást figyelmen kívül hagyva. Egy korábbi egészségügyi felmérés során fény derült arra is, hogy a környéken élők körében kiemelkedően magas a daganatos megbetegedések száma, a gyárépületek bontásakor pedig újból nagy mennyiségű azbesztes cementpor került a levegőbe, a környező lakóépületek kertjeibe.

Miután 2014 elején több sajtóorgánum is beszámolt a helyzetről, lassan bár, de a kormány kénytelen volt intézkedni. A sitt elszállítását az osztrák Saubermacher Kft. vállalta, a hulladékot a Lőrincitől mintegy húsz kilométerre található galgamácsai - az osztrák cég tulajdonában lévő - veszélyes hulladék lerakóba vitték. A sitt elszállítása 2015 szeptemberében fejeződött be. Ekkor még mindenki abban reménykedett, hogy lesznek utómunkálatok; a gyár működésekor előfordult, hogy nyers azbesztet tároltak az udvaron, a 2013-as bontás után az azbesztes hulladék is két évig fedetlenül állt a területen esőben, szélben, így legalább a talaj felső szintjének cseréje elkerülhetetlennek tűnt.

A kormányhivatal ugyanakkor kitart amellett, hogy a terület rendezése a felszín megtisztításával, a törmelékek elszállításával megtörtént. Újbóli megkeresésünkre tájékoztatásukhoz annyit tettek hozzá, a terület több pontján végzett mintavételek és hatósági helyszíni ellenőrzés alapján állapították meg, hogy ott azbesztes hulladék nem maradt.

Bíróság előtt a cégvezető
A Selyp Invest Kft. vezetője ellen ugyancsak 2015-ben indult büntetőeljárás, a Hatvani Járási Ügyészség a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat. A Hatvani Járásbíróság már novemberben ítéletet hirdetett, amelyben első fokon egy év tíz hónap (két évre felfüggesztett) börtönre ítélték a cégvezetőt.
A másodfokon eljáró Egri Törvényszék idén januárban hatályon kívül helyezte az ítéletet, az elsőfokú bíróságot pedig új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú tanács ugyanis úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan és további bizonyítás lefolytatása szükséges például azzal kapcsolatban, a vádlott mikor szerzett tudomást arról, hogy az ipartelepen veszélyes hulladék található. Az újraindult büntetőeljárás folyamatban van.



Szerző