Márai Sándor;Lola;

2017-08-16 07:46:00

Márai életének szemtanúja

Márai Lola nem csupán feleség és szemtanú, de Márai Sándor írásainak első olvasója és véleményezője is volt.

Magyar írók feleségeiről, szeretőiről, élettársairól sokat tudunk. Elég utalni Lédára, Csinszkára, Török Sophie-ra (Tanner Ilona), Harmos Ilonára, Böhm Arankára, Gyarmati Fannira. Hátra is dőlhetnénk, hogy a kutatás az irodalom e peremvidékén (ha ez az) elvégezte a feladatát. Viszont legfeljebb csupán adatmorzsákat tudnánk említeni Márai Sándor feleségéről, Loláról.

Az ismerethiány leginkább magának az írónak róható fel, aki óvta a nyilvánosságtól a vele hatvanhárom évig házasságban élő – eredeti nevén – Matzner Ilonát. Ötvös Anna, kassai levéltáros-történész frissen megjelent Lola könyve című munkája segít abban, hogy jobban megismerhessük Márai feleségét. Az írói „felelősség” emlegetése nem véletlen, mert Márai, a lassan huszadik kötetnél járó, naplóiban (közel tízezer oldal) ritkán említette feleségét, és akkor is többnyire L.-ként. Márai mentségére: naplói legkevésbé családja mindennapjainak megörökítését szolgálták, ám Lola hiánya még ennek figyelembe vételével is feltűnő.

Módos kassai polgári (zsidó) családban született Lola, akinek apja az akkori egyetlen helyi napilapnak, a „Felsőmagyarországnak” volt a kiadója és tulajdonosa. A papa, csakúgy, mint Márai apja tagja volt a városi tanácsnak, és egy helybeli cég igazgatóságának is, de egyéb kapcsolat nem fűzte össze a két famíliát. A tizenöt éves Márai Sándor ebben a napilapban jelentette meg első cikkeit, ám amikor 1922-ben nagy szerelem szövődött az akkor már Berlinben tanuló és dolgozó Márai, valamint a laptulajdonos lánya között, akkor Matzner Sámuel mindent megtett, hogy a jó partinak nem nevezhető zsurnalisztát távol tartsa Lolától. Még magándetektívet is fogadott.

Nem meglepő, hogy Ötvös Anna kevés olyan embert talált, aki személyesen ismerte a Márainál egy évvel idősebb Lolát, aki 1899-ben született, az 1920-as években férjével együtt élt Német-, Francia- és Olaszországban, majd 1948-ban zokszó nélkül követte az írót abba az emigrációba, amelyből soha nem tértek haza, noha az asszony 1986-ban, férje 1989-ben halt meg. Ma már tudjuk, hogy e nélkül a csodálatos nő nélkül Márai nem lehetett volna az, aki lett. A művelt, okos nő első olvasója és véleményezője volt férje írásainak, elviselte a nehéz természetű férfit. Mindent együtt éltek át, tragédiák sorozatát, köztük kisfiúk elvesztését. Lola szemtanúja volt a múlt század egyik legnagyobb írója életének. Nemrégen derült ki, hogy férjéhez hasonlóan ő is naplót vezetett. Hamarosan ezek a kötetek is megjelennek.

Info:

Ötvös Anna: Lola könyve

Helikon Kiadó

212 oldal