Magyar írók feleségeiről, szeretőiről, élettársairól sokat tudunk. Elég utalni Lédára, Csinszkára, Török Sophie-ra (Tanner Ilona), Harmos Ilonára, Böhm Arankára, Gyarmati Fannira. Hátra is dőlhetnénk, hogy a kutatás az irodalom e peremvidékén (ha ez az) elvégezte a feladatát. Viszont legfeljebb csupán adatmorzsákat tudnánk említeni Márai Sándor feleségéről, Loláról.
Az ismerethiány leginkább magának az írónak róható fel, aki óvta a nyilvánosságtól a vele hatvanhárom évig házasságban élő – eredeti nevén – Matzner Ilonát. Ötvös Anna, kassai levéltáros-történész frissen megjelent Lola könyve című munkája segít abban, hogy jobban megismerhessük Márai feleségét. Az írói „felelősség” emlegetése nem véletlen, mert Márai, a lassan huszadik kötetnél járó, naplóiban (közel tízezer oldal) ritkán említette feleségét, és akkor is többnyire L.-ként. Márai mentségére: naplói legkevésbé családja mindennapjainak megörökítését szolgálták, ám Lola hiánya még ennek figyelembe vételével is feltűnő.
Módos kassai polgári (zsidó) családban született Lola, akinek apja az akkori egyetlen helyi napilapnak, a „Felsőmagyarországnak” volt a kiadója és tulajdonosa. A papa, csakúgy, mint Márai apja tagja volt a városi tanácsnak, és egy helybeli cég igazgatóságának is, de egyéb kapcsolat nem fűzte össze a két famíliát. A tizenöt éves Márai Sándor ebben a napilapban jelentette meg első cikkeit, ám amikor 1922-ben nagy szerelem szövődött az akkor már Berlinben tanuló és dolgozó Márai, valamint a laptulajdonos lánya között, akkor Matzner Sámuel mindent megtett, hogy a jó partinak nem nevezhető zsurnalisztát távol tartsa Lolától. Még magándetektívet is fogadott.
Nem meglepő, hogy Ötvös Anna kevés olyan embert talált, aki személyesen ismerte a Márainál egy évvel idősebb Lolát, aki 1899-ben született, az 1920-as években férjével együtt élt Német-, Francia- és Olaszországban, majd 1948-ban zokszó nélkül követte az írót abba az emigrációba, amelyből soha nem tértek haza, noha az asszony 1986-ban, férje 1989-ben halt meg. Ma már tudjuk, hogy e nélkül a csodálatos nő nélkül Márai nem lehetett volna az, aki lett. A művelt, okos nő első olvasója és véleményezője volt férje írásainak, elviselte a nehéz természetű férfit. Mindent együtt éltek át, tragédiák sorozatát, köztük kisfiúk elvesztését. Lola szemtanúja volt a múlt század egyik legnagyobb írója életének. Nemrégen derült ki, hogy férjéhez hasonlóan ő is naplót vezetett. Hamarosan ezek a kötetek is megjelennek.
Info:
Ötvös Anna: Lola könyve
Helikon Kiadó
212 oldal
