Inog a széke Donald Trump fő stratégájának

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:35
Bannon leváltását már többször jósolták. FOTÓ: AP/MICHAEL KAPPELER–DPA
Charlottesville után Donald Trumpra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy menessze fő stratégáját, a szélsőjobboldalhoz kötődő Steve Bannont.

Bizonytalanná vált Trump egyik legbizalmasabb tanácsadójának, Steve Bannonnak a helyzete, szivárgott ki a Fehér Házból. Úgy hírlik, fagyossá vált a viszony a milliárdos és fő stratégája között, s meneszthetik a 45. elnök környezetéből.

A szélsőjobboldali, alt-right nézeteket hirdető Breitbart portál volt vezetőjének távozását már többször is rebesgették. Amikor Trump új nemzetbiztonsági tanácsadót nevezett ki, H.R. McMaster tábornok egyik első intézkedése volt, hogy Bannont száműzte a nemzetbiztonsági tanácsból. McMaster a hétvégén az NBC „Meet the Press” című műsorának nyilatkozva többszöri kérdésre sem volt hajlandó megerősíteni, hogy kész-e a továbbiakban is együtt dolgozni Steve Bannonnal, akit sokan Trump „rossz szellemének” tartanak. „Az elnök kiváló nemzetbiztonsági csapatot hozott össze” – mondta McMaster, Rex Tillerson külügy-, James Mattis védelmi minisztert, Mike Pompeo CIA-igazgatót és Nikki Haley ENSZ-nagykövetet külön kiemelve, Bannont nem is említve.

Anthony Scaramucci, a pár nap után menesztett kommunikációs igazgató az ABC-nek utalt arra hétvégén, hogy Bannon széke inoghat. „Az elnök dolga eldönteni, hogy mit kezd Steve Bannonnal. Trump nagyon is jól tudja, hogy kik a kiszivárogtatók a Fehér Házban, kik azok, akik aláássák programját” – mondta Scaramucci, nem cáfolva a híreket, hogy Trump azt hiszi, Steve Bannon szivárogtat ki belső információkat az elnöki rezidenciáról. Bannon állítólag a McMaster tábornokot lejárató kampányt indított, de szemben áll a másik tábornokkal, az új személyzeti főnökkel, John Kellyvel is.

Carlos Curbelo floridai republikánus képviselő a CNN-nek nyilatkozva bírálta Trump bizalmas tanácsadóit, Bannont és Steven Miller beszédírót, akik szerinte legitimálják az alt-right csoportok tevékenységét. John McCain szenátor tanácsadója, Mark Stalter szerint addig nem lesz rend a Fehér Házban, amíg őrült szélsőségesek rezidálnak ott. Az ausztrál sajtómágnás, Ruppert Murdoch is többször sürgette Trumpot, hogy menessze Steve Bannont a Fehér Házból.

Az "alternatív jobboldal" (alt-right), a fehér felsőbbrendűség hívei, fehér nacionalisták tavaly üdvözölték a muszlimok kitiltását, a menekültek befogadásának korlátozását, az illegális bevándorlók elleni kemény fellépést hirdető Trump elnökké választását, akárcsak azt, hogy a Breitbart-főnök Bannon irodát kapott a Fehér Házban, az Ovális Iroda közelében. Nem kevesen Bannon és köre befolyásának tulajdonítják Trump számos ballépését, legutóbb azt, hogy csak napokkal később ítélte el - az amerikai elnöktől elvárható módon - a Charlottesville-i autós terrortámadást, amelyet nem muszlim szélsőséges, hanem egy neonáci szimpátiákat dédelgető, ohiói fehér fiatalember követett el. Hírek szerint Bannon óvta Trumpot attól, hogy túlságosan élesen keljen ki a szavazóbázisához tartozó csoportok ellen. Az elnök hétfőn ugyan már konkrétan bírálta az amerikai szélsőjobbos csoportokat, a Ku-Klux-Klant is, de a nyilatkozata hiteltelennek tűnt, igaz, legalább megszületett.

Trump állítólag zokon vette azt is, hogy egy most megjelent könyvben azt állítják, a milliárdos Bannonnak köszönheti elnökválasztási győzelmét, azért nyert, mert magáévá tette a Breitbart-portál főnökének nacionalista nézeteit. Trump akkor is dühös volt, amikor korábban a Time magazin azt írta, Steve Bannon egyfajta „árnyék-elnök” a Fehér Házban.

Tiltakozó cégvezetők
Már három óriáscég vezetője távozott Donald Trump vállalatvezetői tanácsadó testületéből amiatt, hogy az elnök nem ítélte el kellő határozottsággal a neonácik virginiai rendezvényén elkövetett erőszakcselekményt. Kenneth Fraizer, a Merck gyógyszergyár vezérigazgatója, aki afrikai-amerikai, felháborodását fejezte ki, hogy Trump nem állt ki a közös amerikai értékek védelmében. Trump Twitteren durván rátámadt, üzenetének hangneme miatt az Intel-vezér, Brian Krzanich is felállt a fehér házi testületből, s az Under Armour sportruházati cég főnöke, Kevin Plank is felállt. A Tesla és a Walt Disney vezetése már júniusban otthagyta Trump üzleti tanácsadó testületét. A 12,5 millió dolgozót képviselő AFL-CIO szakszervezeti szövetség is fontolgatja, hogy visszavonja képviselőjét.

Szerző

Olcsóbban is teremthető munkahely

A kormány a nagy multinacionális cégeknek 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást adott munkahelyteremtésre, amelyek így "darabonként" 15-40 millió forintba kerültek. A GKI Gazdaságkutató számításai szerint a 2007-2015-ös pénzügyi ciklusban Magyarországon az uniós forrásokból átlagosan 17 millió forintból hoztak ki egy-egy új állást. Mindkettőnél létezik olcsóbb megoldás - derül ki a GKI vállalati felméréséből. A kutatók 1081 vállalatot kérdeztek meg, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk, és azt is, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére. A válaszoló 1081 cég összesen 117 ezer főt tudott volna felvenni azonnal. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok keresték. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23 százalékával tudták volna bővíteni a céget (támogatással). Ahogy az egyre nagyobb vállalatok felé haladunk, ez az arány csökken, a 250 fő feletti cégek csupán a munkavállalók 6 százalékát hiányolták.

A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez messze elmarad a nemzetközi cégek állami támogatásával, vagy az uniós pénzből létesülő munkahelyek költségeitől.

A munkaerőhiányt egy átgondolt koncepció alapján kellene minél hatékonyabb módon megoldani - vetette fel a GKI. Valószínűleg a magyar vállalatok átmeneti, 270 milliárd forintot kitevő munkahelyteremtő támogatása ezt a problémát enyhíteni tudja, s mindez két vizes VB, vagy másfél Puskás Ferenc Stadion árából „kijönne”.

Szerző

Olcsóbban is teremthető munkahely

A kormány a nagy multinacionális cégeknek 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást adott munkahelyteremtésre, amelyek így "darabonként" 15-40 millió forintba kerültek. A GKI Gazdaságkutató számításai szerint a 2007-2015-ös pénzügyi ciklusban Magyarországon az uniós forrásokból átlagosan 17 millió forintból hoztak ki egy-egy új állást. Mindkettőnél létezik olcsóbb megoldás - derül ki a GKI vállalati felméréséből. A kutatók 1081 vállalatot kérdeztek meg, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk, és azt is, hogy mekkora állami támogatás ellenében lennének képesek új munkaerő felvételére. A válaszoló 1081 cég összesen 117 ezer főt tudott volna felvenni azonnal. Ennek a létszámnak közel felét nagyvállalatok, harmadát a kisvállalatok keresték. Ugyanakkor arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23 százalékával tudták volna bővíteni a céget (támogatással). Ahogy az egyre nagyobb vállalatok felé haladunk, ez az arány csökken, a 250 fő feletti cégek csupán a munkavállalók 6 százalékát hiányolták.

A vállalatok átlagosan egy új munkavállalóra 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez messze elmarad a nemzetközi cégek állami támogatásával, vagy az uniós pénzből létesülő munkahelyek költségeitől.

A munkaerőhiányt egy átgondolt koncepció alapján kellene minél hatékonyabb módon megoldani - vetette fel a GKI. Valószínűleg a magyar vállalatok átmeneti, 270 milliárd forintot kitevő munkahelyteremtő támogatása ezt a problémát enyhíteni tudja, s mindez két vizes VB, vagy másfél Puskás Ferenc Stadion árából „kijönne”.

Szerző