A középre húzó politikai stratégia része a cigányellenesség feledtetési kísérlete Vona Gábor részéről – fogalmazott a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital szakmai vezetője a Jobbik elnökének minapi atv.hu-s interjújára reagált, ahol Vona azt mondta: a „rossz mondatok" és „félrecsúszott folyamat" miatt kész bocsánatot kérni a radikális párt nevében a zsidóságtól és a cigányságtól. „A Jobbik leginkább cigányellenes kampányainak köszönhetően vált politikai tényezővé 2007 és 2010 között. Nem elejtett mondatokról, hanem a cigányellenesség tudatos politikai felhasználásáról volt szó, a cigányok és nem cigányok közötti konfliktusokat helyi szinten felszító egykori Magyar Gárda például fontos szerepet játszott a Jobbik vidéki alapszervezeteinek kiépítésében” - szögezte le a politológus, hozzátéve: a Magyar Gárda feloszlatását és a párt 2010-es parlamentbe kerülését követően a Jobbik már valóban igyekezett moderáltabban politizálni, 2013 vége óta pedig egyértelműen igyekeznek mérséklődni a romapolitika terén is.
„A megbocsátás nagy erény, kérdés, hogy az érintettek ezt mennyire veszik be. Szerintünk a báránybőrbe bújt farkas még farkasnak számít” - közölte az MSZP is. Az ellenzéki pártnak hat indoka van arra, hogy szerintük miért a „nyár poénja” Vona Gábor bocsánatkérése. Emlékeztettek: Vona gárdamellényben vonult be a parlamentbe, kapcsolatban áll a Betyársereg elnevezésű paramilicista, fajvédő csoporttal, Schneider Tamást, az egri skinhead-exvezért az Országgyűlés alelnökévé tette, Gyöngyösi Márton frakciótársa zsidókat számlálna a parlamentben, a hatalomba való kerülésért a Fidesz volt pénzemberével titkos háttéralkut kötött, uniós zászló köztéri égetése után béruniót akar.
De a Vona-féle feledtetési kísérleten nemcsak a szocialisták mulatnak: a Hír TV-ben Staudt Gábortól, a Jobbik frakcióvezető-helyettesétől megkérdezték, hogy mit gondol a főnöke szavairól. A politikus válaszadás helyett személyeskedésbe kezdett, majd azzal zárta le a témát, hogy „az ilyen kérdések rombolják a műsor minőségét”.