Lanyhul a függetlenségi lendület

Katalónia feszült hangulatban készül az október 1-i függetlenségi népszavazásra. A madridi kormány elutasítja a voksolást, de a legrosszabbtól tartózkodni fog.

A katalán kormányzat nem tesz le tervéről, minden korábbinál élesebb kihívást intézett Madrid ellen. Nem csupán újra megpróbálják megtartani a referendumot, de azt is kilátásba helyezték, hogy ha az igenek győznek, Katalónia azonnal kihirdeti elszakadását Spanyolországtól. Mariano Rajoy spanyol kormányfő a katalánok „józan eszére" hivatkozik, de azt is világossá tette, hogy – akárcsak 2014-ben – ezúttal is közbe fog lépni, ha hivatalosan is kiírják a népszavazást.

Barcelonában tegnap – a szokásos szeptember 1-i szezonkezdésnél korábban – összeült a katalán parlament házbizottsága, de úgy döntöttek: egyelőre nem veszik napirendre a július 31-én benyújtott népszavazási törvény jóváhagyását. A halogatásnak fontos oka van, a madridi kormánynak csak azt követően lesz jogalapja, hogy az alkotmánybírósághoz forduljon, s kérje a törvény érvénytelenítését. A tervek szerint a szeptember 6-7-i ülésen szavaznának a katalánok a függetlenségi referendumot kezdeményező törvényről.

Katalóniában sokan attól tartottak, hogy a Rajoy-kormány a legsúlyosabb lépéstől sem riad vissza, az alkotmány 155. cikkelye ugyanis felhatalmazza Madridot arra, hogy „akár erő bevetésével is” fenntartsa a törvényességet.

Rafael Hernando, a kisebbségben kormányzó konzervatív Néppárt (PP) parlamenti szóvivője azonban a katalán törvényhozási nyitány előestéjén egy interjúban kizárta, hogy a kormány ehhez a „végső eszközhöz” folyamodna, már csak azért sem, mert, mint mondta, a 155. cikkely érvényesítése hosszú és bonyodalmas folyamat, amelynek végigvitelére október 1-ig nem is lenne idő. A jogi procedúra azzal kezdődne, hogy Carles Puigdemont katalán kormányfőt felszólítanák, tartsa magát a törvényhez. E felhívás elutasítása esetén Rajoynak a madridi felsőház, a szenátus elé kellene terjesztenie, milyen lépéseket kíván tenni. Vitát kellene lefolytatni az autonómiák ügyében illetékes bizottságban. A szenátusban a PP-nek többsége van, így ott akár meg is kaphatná Rajoy a támogatást.

Noha az ellenzék legnagyobb politikai ereje, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a katalán népszavazás elutasítása kérdésében egy platformon áll a Néppárttal, már júliusban megüzenték a konzervatívoknak: a 155. cikkely érvényesítése tekintetében ne számítsanak támogatásra. Pedig a PSOE nagy öregjei, Felipe González volt kormányfő, s egykori szürke eminenciása, Alfonso Guerra indokoltnak látnák akár az autonómia felfüggesztését is, ha a katalánok végsőkig feszítik a húrt. Ebben az értelemben nyilatkozott a volt konzervatív kormányfő, George W. Bush egykori nagy barátja, José María Aznar is.

A Generalitat óvja Madridot, mondván, az erőszak semmit sem oldana meg, csak elmérgesítené a helyzetet. Az El País című lap szerint a konzervatív PP köreiben is egyre többen vélik úgy, hogy nem kellene elmélyíteni a katalánokban a sértettség, az áldozattá válás érzését. A szocialisták régóta sürgetik, hogy más módon kellene orvosolni a panaszokat, megerősíteni az autonómiák rendszerét.

Szeptember 11-én, a katalán függetlenség szimbolikus ünnepe, a Diada napján várhatóan ismét tömegek vonulnak majd fel a katalán zászló alatt. A Spanyolországtól való elszakadás híveinek lendülete azonban megtört. A Bloomberg elemzése szerint ahogy javul a spanyol gazdasági helyzet, a Katalóniában élők körében úgy esik vissza az önállóvá válás támogatottsága. A válság csúcsán, 2013-ban, amikor már harmadik éve tartott a gazdasági visszaesés, s 26 százalékon állt a munkanélküliség, a katalánok 49 százaléka támogatta az elszakadást, mivel úgy vélték, igazságtalanul sokat kell befizetniük a közös kasszába. Jelenleg 3 százalékos a növekedés, 17 százalékra sikerült mérsékelni a munkanélküliség arányát, s a katalóniai vállalkozók attól tartanak, nem kifizetődő széllel szemben fütyülni, a függetlenségi népszavazás erőltetése visszavetheti a gazdasági fellendülést. Július végén a Centre d’Estudis d’Opinió (CEO) katalán intézet felmérése szerint 49,4 százalék nyilatkozott úgy, hogy nemmel voksolna Katalónia elszakadására, s 41,1 százalék szándékozott igennel szavazni a referendumon.