Csalódtak a magyar növekedésben

Az első negyedévben 3,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság teljesítménye. Az uniós pénzek folyósítása sokat segített.

Amint várható volt, az agrárszféra termelése idén visszahúzza a bruttó hazai termék (GDP) növelését, ugyanis a tavalyi rekorderedmények egyhamar nem ismételhetőek meg. Ez is oka annak, hogy a magyar gazdaság összesített teljesítménye mindössze 3,2 százalékkal haladta meg 2017. második negyedévben a tavalyi szintet. A KSH szerdán közzétett adatai mégis negatív meglepetést okoztak, ugyanis az elemzők előzetesen 3,6 százalékra számítottak. Minden alkalommal közlik a statisztikusok a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatokat, amelyek - tekintettel arra, hogy ebben az időszakban két munkanappal kevesebb volt -, éves viszonylatban 3,8 százalékos bővülést tükröznek, amiből az a következtetés vonható le, hogy a versenyszféra magas kapacitáskihasználtsággal működik. További bővülés csak jelentős beruházások révén képzelhető el, aminek viszont tartós gátja a munkaerőhiány, illetve bizonyos régiókban a megfelelő képzettséggel rendelkezők megfelelő száma. Ugyanakkor hónapról hónapra olvashatjuk az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülését követően, hogy a magyar gazdaságban még vannak szabad kapacitások. Szakértők szerint az ellentmondás úgy oldható fel, hogy azzal, hogy a jegybank tartósan alacsonyan, 0,9 százalékon tartja az alapkamatot (amely várhatóan további másfél esztendeig nem fog elmozdulni), a hitelfelvételt ösztönzi, ehhez pedig kézenfekvő módon a kapacitások kihasználatlanságát is érvként használja fel.

A nemzetgazdasági tárca kissé elszakadva a valóságtól, ezúttal is felsőfokon minősíti a gazdaság helyzetét. Közleményükben úgy fogalmaznak, hogy "a növekedés fenntartható, az ország külső finanszírozási képessége továbbra is kiemelkedő, azaz a gazdaság teljesítményének bővülése mentes az eladósodástól, sőt – szemben a pénzügyi válságot megelőző időszakkal – Magyarország külső adóssága folyamatosan csökken." Továbbra sem adják fel idei 4,1 százalékos növekedési várakozásaikat, szemben az elemzőkkel, akik szerint a 4 százalékot sem érjük el.

A GDP alakulásának részletes adatait csak szeptemberben ismerhetjük meg. Azonban az már tudható, hogy míg korábban egyértelműen a járműgyártás volt a fő húzóerő, most - a még be nem indult új kapacitások miatt -, ezt a szerepet az úgynevezett piaci alapú szolgáltatások vették át, bár az exportteljesítménnyel továbbra sincs szégyenkezni valónk. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás növekedése még mindig nem tükrözi a jelentősen emelkedő béreket, így bár GDP bővülésében egyre nagyobb szerepet játszik, az még nem éri el a kívánatosat.

Arról nincsenek még pontos adatok, hogy az uniós támogatások kifizetése milyen mértékben élénkítette a beruházásokat, azt azonban már lehet tudni, hogy a feldolgozóiparban jelentős mértékben. Emellett - bár a GDP-ben betöltött szerepük csekély -, a korábbi évekhez képest kiugróan magas lakásberuházásokról sem szabad megfeledkezni.

A szomszédok gyorsabbak

Régiós összevetésben továbbra is lassú volt 2017-ben a magyar gazdaság növekedése - mondta a Népszava érdeklődésére Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője ennek kapcsán megemlítette, hogy Románia, Csehország egyértelműen megelőzött bennünket, míg Szlovákiával egy szinten voltunk (lásd grafikonunkat).

A nálunk jelentősen fejlettebb nyugat-európai országok átlaga 2,2 százalékos volt, vagyis ezekhez viszonyítva a lemaradásunk némileg mérséklődött, viszont a régió többi országához képest leszakadásunk növekedett. Ugyanakkor a szakember megjegyezte, hogy Nyugat-Európában az ipar szerepe fokozatosan mérséklődik a GDP növekedésében, ugyanakkor a szolgáltatási ágazatoké bővül. A magyar kormány viszont az ipar fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, ahol viszont azt tapasztaljuk, hogy a hazai hozzáadott érték aránya nálunk kisebb, mint a szomszédos országoké, ez is az egyik oka a gazdaság növekedési üteme lassult.

Ürmössy Gergely megemlítette, hogy például Romániában nagyszabású adó- és költségvetési reformot hajtottak végre. Ez átmenetileg növelte ugyan az államháztartás hiányát, természetesen a maastricht-i kritériumok határain belül, ugyanakkor ennek köszönhetően keleti szomszédunk képes a gazdasági teljesítményét tartósan évente akár 5-6 százalékkal növelni. Ez a bátor lépés nálunk elmaradt, bár minden ország helyzete más és más - tette hozzá Ürmössy Gergely.