Mangalica-bébik a Budakeszi Vadasparkban - Fotók

Publikálás dátuma
2017.08.17. 13:20
Fotók: Surányi Linda/Budakeszi Vadaspark
A Budakeszi Vadaspark Parasztudvarához közelítve újfajta hangok üthetik meg a vadasparki látogatók füleit, a mangalica koca ugyanis ezekben a pillanatokban is büszkén szoptatja hat újszülött malackáját - írja a park közleményében. A kunkori farkú malackák jelenleg legkedvesebb időtöltése csüngeni az az életben maradáshoz elengedhetetlen kocaemlőkön. 

A szaporulat segítségével a látogatók vadasparki körülmények között tanulmányozhatják a Magyarországon őshonos, világhírű sertésféle kicsinyeinek viselkedését, egyúttal bepillanthatnak a „családi életükbe” is. A mangalica a hazánkban korábban őshonos bakonyi és szalontai fajták, a birtokosok által beszerzett mangalitza és a vaddisznó keveredéséből jött létre. A juhokhoz hasonlóan vastag, gyapjú kabát szerű, hullámos szőr borítja testét, ami rajta kívül csak a régebben már kihalt Lincolnshire-féle göndör „bevonatú” angliai sertésre volt jellemző.

Szerző

Kipusztultnak hitt vadvirágot találtak

Publikálás dátuma
2017.08.16. 07:19

Nagy az öröm, fehér tőzegkáka egy virágzó példányára bukkantak az Őrségi Nemzeti Park területén. A faj ugyan világviszonylatban nem veszélyeztetett, ám hazánkban kuriózumnak tekinthető. Eltűnése az elmúlt 50-70 év jelentős tájhasználat-változásaihoz, és klimatikus szélsőségeihez köthető. A tőzegkáka védett, élőhelye fokozottan védett természeti terület.

Szerző

Köszi Harry Potter! - A baglyok nem akarnak háziállatok lenni

Publikálás dátuma
2017.08.15. 07:17

Az indonéz piacokon az elmúlt 20 évben meredeken emelkedett az eladásra kínált, vadorzók által befogott védett baglyok száma. A bagolymánia felfutásáért az éppen húsz éve kezdődött Harry Potter-széria a felelős, amelyben a varázslóinas hűséges háziállata és személyes postása egy Hedvig nevű gyöngybagoly. A bagoly háziállatként való otthoni tartásra teljesen alkalmatlan.

A bagolyalakúak (Strigiformes) vagy közismert nevükön a baglyok a madarak osztályának egy rendje. 2 család és 217 faj tartozik a rendbe. Egy időben a morfológiai konvergenciák (erős, kampós tépőcsőr) miatt a sólyomalakúakkal sorolták őket közös rendbe, egyes vélemények szerint viszont a lappantyúalakúak a legközelebbi rokonaik.

Az ókori Görögországban a bölcsesség jelképének tartották a baglyokat, a közép-európai kultúrában viszont a félelem és a halál jelképeként jelentek meg. A Kárpát-medencében 13 fajuk fordul elő. A baglyok összes fajtája rendelkezik szemöldökkel.

A madarak nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, mivel mély fülkagylóik aszimmetrikusan helyezkednek el, ami hatékonyabbá teszi a térhallást. Látásuk is kitűnő: a baglyok az egyedüli madarak, amelyek látják a kék színt, és az infravörös tartományban is látnak. A baglyok nem tudják a szemüket mozgatni.

A szemük körüli kör vagy szív alakú arcfátyol rövid, végükön behajló tollakból áll. A lábujjaikon erős karmok nőnek, a külső ujjuk vetélőujj, azaz előre és hátra is fordítható. Csüdjük tollas, azaz a lábujjaikig toll borítja őket. Méretük változatos: akadnak köztük veréb és sas nagyságú fajok is. Csőrük rövid kampójú, tövétől kezdve lefele hajló. Begyük nincs.

A bagolyalakúak étrendjében minden megtalálható a rovaroktól kezdve a madarakon keresztül a kisméretű emlősökig. Egyes fajok halásznak is. A zsákmányt egészben nyelik le, az emészthetetlen részeket később felöklendezik. Fészket nem építenek, elhagyott fészkeket vagy faüregeket használnak. A tojók rendszerint nagyobbak a hímeknél. (Wikipédia)

Szerző