Áder ódát zengett Orbánról - Az ellenzék csendesen tüntetett

Publikálás dátuma
2017.08.20 21:56
Ellenzéki tüntetés a Szabad Sajtó úton FOTÓ: Tóth Gergő
Noha Soros György nevét magukban tartották, minden mást szó szerint vett át saját, előzetes kommunikációs sorvezetőjéből a kormány. Az ellenzék csendesen tiltakozott.

"Ismét védenünk kell határainkat" - jelentette ki Áder János a Kossuth Lajos téren tartott augusztus 20-i tisztavatáson. A köztársasági elnök ünnepi beszédében arról értekezett: csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után „újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni”. Áder lényegében Szent László történetének, s szerinte a király Szent Istvánt követő politikai szerepvállalásának felelevenítésével csaknem ódát fogalmazott - az ott jelen nem lévő - Orbán Viktornak, aligha lehetett ugyanis félreérteni szavaiban a kormányfő jobb színbe hozásának igyekezetét. Áder beszéde végén úgy fogalmazott: hiába sárgultak meg a krónikák lapjai, hiába telt el annyi idő, született és halt nemzedékek sora, és változott annyit a világ, a hazaszeretet fölött nem járt el az idő. „Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt”.

A tisztavatáson beszédet mondott Simicskó István is, aki szerint csak az a keresztény hit, amelyet Szent Istvántól kaptunk, vihet előre minket. A honvédelmi miniszter már konkrétabban utalt a kormány menekült- és Brüsszel-ellenességére: „Brüsszel feladja hitét, elveszíti fundamentumát” – jelentette ki. Eközben a kancelláriaminiszer Lázár János Hódmezővásárhelyen ünnepelt, ahol szintén a határvédelemről regélt: „Az emberek többsége egyetért azzal, hogy Európa vezetőinek már régen nem a migránsok elosztásának módján kellene a fejüket törni, hanem azon, hogyan lehetne a kontinens megszállásának véget vetni. Különben néhány emberöltő alatt hátrányos helyzetű kisebbséggé válunk saját hazánkban, sőt a saját kontinensünkön.”

Erdő Péter bíborosnak adta át a Szent István Rend díjat az államfő, amiért "mindig a nemzet pótolhatatlan méltóságát szolgálta"

Erdő Péter bíborosnak adta át a Szent István Rend díjat az államfő, amiért "mindig a nemzet pótolhatatlan méltóságát szolgálta".

Erre Kósa Lajos sem nagyon tudott rákontrázni: "Magyarország az elmúlt több mint ezer évben a Szent István-i utat járva sikeres ország maradt Európa huzatos szívében" - mondta a Fidesz-frakcióvezető Debrecenben, ahol Brüsszeltől féltette Európát, s a kereszténység védelméhez keresett szövetségeseket. Sok dolga Kövér László beszédírójának sem volt: a kormánypárti házelnök már szombati interjújában lényegében elküldött mindenkit melegebb éghajlatra, aki nem fideszes, de az ünnep fényét Kövér azzal is emelte, hogy Zalaegerszegen szó szerint fölolvasta a kommunikációs sorvezetőt. Eszerint: ahogy kétezer évvel ezelőtt, úgy most is politikai és eszmei küzdelem zajlik az európai nemzetállamok felszámolása érdekében. (Megjegyeznénk, hogy kétezer évvel ezelőtt vélhetően sem a nemzet, sem a nemzetállam fogalma nem létezett.)

Kövér ezután meglepőt húzott: nem mondta ki Soros György nevét, csupán a pénzügyi spekulációval állította szembe az unortodox magyar gazdaságpolitikát, na meg a határok védelmére szólított fel. A hétvége sztárja ugyanakkor egyértelműen a már szombaton fölszólaló Lezsák Sándor volt. Az Országgyűlés alelnöke ugyanis a Magyarok Nagyasszonyához szólva azt mondta: "Nehéz időt élünk, Istenünket becsmérlő és tagadó emberáradat özönlik felénk, amelyet tévelygő európai vezetők, gátlástalan pénzváltók, szellemi kufárok hipnotizálnak, (...) de ebben a nehéz időben is nyugodt erőt képviselünk, mert hittel valljuk, hogy az egészséges veszélytudat szervezi a történelmi megbékélést szerte a fenyegetett Európában".

Vásáry Tamás zongoraművész "távolba mutató, magas célokat állított maga elé.

Vásáry Tamás zongoraművész "távolba mutató, magas célokat állított maga elé.

"A magyar emberek többsége joggal érezheti, hogy Szent István álma beteljesületlen maradt" - jelentette ki mindezekkel szemben Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Szegeden tartott ünnepi beszédében ki is mondta: vissza kell térnünk Európához, mert csakis akkor tudunk boldog, összetartozó nemzete lenni a Kárpát-medencének, ha nagyobb felelősséget vállalunk egymásért határon innen és túl is. "Az államalapítás ünnepének szellemiségétől nem idegen tiltakozni azokkal szemben, akik nem jó irányba kormányozzák Magyarországot" - utalt az Orbán-kormány politikájára Botka. Szeged polgármestere szerint Magyarország tele van igazságtalanságokkal és lesújtó történetekkel, márpedig a hazafiság azt jelenti, hogy "a következő nemzedéknek is megóvjuk történelmi, kulturális örökségünket, szétszakadó társadalmunkat pedig ismét egybeforrasztjuk".

Eközben Gyurcsány Ferenc arról írt, hogy az Orbán-rezsim "saját képére akar formálni bennünket, valódi államalkotónak csak önmaga meggyőződését osztó, az őt hűen követőket fogadja el. Így lettünk mi saját hazánkban Orbán államának ellenségei. Hazátlanok a hazában. Ezért nem ünneplek velük, hanem harcolok ellenük" - fogalmazott a DK elnöke.

Állam, álom, álnokság
Néhány százan tüntettek az ünnepen a Szabad sajtó útján az Együtt és Párbeszéd kezdeményezésére a sajtó szabadságáért, vagyis annak maradványaiért. A délutáni napsütés azonban sokakat más helyszínre csábíthatott, a lanyha hangulatot pedig a szervezők sem igazán tudják fokozni.
Elsőként Porcsin Zsolt, aki korábban a Hajdú-bihari Napló, majd a Heves Megyei Hírlap főszerkesztője volt, beszélt, természetesen a sajtó elnyomásáról. Az egyik Mészáros Lőrinc tulajdonába került megyei napilap kirúgott főszerkesztőjeként átfogó képet adott a hazai sajtóviszonyokról, amelyek alapján érthetetlen, miért is akar újabb médiaháborút Orbán Viktor kormányfő.
Felszólalt Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke, akinek beszédét meglehetős mértékletességgel is semmitmondónak nevezhetnénk. Vele szemben Lukácsi Katalin kereszténydemokrata politikus, volt KDNP-tag kifejezetten tartalmi gondolatokat közölt, arról beszélt például, hogy a nép nem hallgattatható el, s amikor bármely politikus negligál, vagy bojkottál újságírókat, azzal tulajdonképpen nem médiumokat, hanem a teljes magyar nyilvánosságot, a társadalmat veszi semmibe.
Őt követve Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke, miniszterelnök-jelöltje a Szent István által megálmodott állam bukásáról és fölszámolásáról beszélt, s arról, ami utána maradt: az álnokság rendszeréréről. Hitet tett amellett, hogy lehet lépni az Orbán-kormány 2018-as megbuktatásáért, s ezért a célért párbeszédre szólította az ellenzéket: "már nincs sok időnk, hogy rendezzük a sorainkat".
Végezetül Vágó Gábor, a KELLESZ - Korrupció Ellenes Szövetség alapítója beszélt: "felelősségünk van abban, hogy olyan államot hozzunk létre, amely minket szolgál, s nem Orbán Viktort" - mondta, tettre hívta az állampolgárokat, majd kiemelte: az összekötő erő a hazaszeretet.



Szerző

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12