Leváltották Erdő Péter húgát - Ő a katolikus főiskola új rektora

Publikálás dátuma
2017.08.23 07:04

Fotó: /
Új rektort nevezett ki az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (AVKF) élére a Váci egyházmegye, augusztus elsejétől Libor Józsefné az intézmény vezetője. A korábbi rektort, Fülöpné Erdő Máriát - Erdő Péter bíboros húgát - a főiskolát ért botrányok miatt kellett eltávolítani.

Erdő Mária megbízatása júliusban járt volna le, ezért még január elején az iskola rektori titkársága új pályázatot hirdetett az intézményvezetői posztra. Mint kiderült, szabálytalanul, ráadásul a fenntartó Váci egyházmegye tudta és beleegyezése nélkül. Megírtuk: az önkényes pályázati kiírás több pontban sem felelt meg a felsőoktatási törvény előírásainak, s minden bizonnyal azt a célt szolgálta volna, hogy Erdő Mária "kihívók" nélkül maradhasson az intézmény élén.

Cikkünk megjelenése után a jogszabályellenes pályázatot a fenntartó visszavonta, Erdő Máriát pedig menesztették. Az egyházmegye ezt úgy kommunikálta, hogy a rektor eddig ki nem vett szabadnapjaira, valamint egészségi állapotára tekintettel megbízatásának lejártáig szabadságot vett ki - vélhetően ezt is törvényellenesen. A lapunknak nyilatkozó munkajogász szerint ugyanis a Munka Törvénykönyve semmilyen esetben sem biztosít lehetőséget arra, hogy valaki korábban fel nem használt szabadnapjaira hivatkozva fél évre szabadságra menjen.

Ám ez csak a jéghegy csúcsa, Erdő Mária 2012-ben történt kinevezése óta folyamatos botrányokkal kellett szembenéznie az AVKF-nek. Az oktatás minősége romlott, dolgozókat - köztük több tanárt - rúgtak ki mondvacsinált indokokkal. A Váci Polgár már 2013-ban a hallgatói létszám radikális csökkenéséről számolt be. Mint írták, a főiskola addigi működésének legnagyobb arányú hallgató-csökkenését könyvelte el, a diákok száma 2012-2013 között 52 százalékkal csappant meg. A Népszava 2014-ben számolt be először arról, hogy mintegy félszáz diplomát jogtalanul adtak ki az intézményben. Később az AVKF több dolgozója is megkereste lapunkat, akik arról számoltak be, hogy az iskolában önkényes, "diktatórikus" légkör alakult ki, a legtöbben nem mertek ellentmondani, mert – mint fogalmaztak – féltek a megtorlástól. Ha valaki mégis szóvá tette egyet nem értését a vezetési stílussal kapcsolatban, másnap már letiltották a belépőkártyáját, személyes dolgaihoz sem fért hozzá. Azok közül, akiket kirúgtak, többen munkaügyi pert indítottak az intézmény ellen; ezeket meg is nyerték, így valamennyi esetben bírósági ítélet is alátámasztotta a jogsértéseket. A dolgozók szerint a történtek nem méltóak egy katolikus intézményhez.

Erdő Mária távozása után megbízott rektorként Libor Józsefné vezette az intézményt, a tavasszal kiírt újabb pályáztatás során dőlt el, hogy végleges kinevezést kap. Beer Mikós váci püspök megkeresésünkre közölte: úgy tudja, Erdő Mária oktatóként, óraadóként sem fog részt venni az iskola munkájában.

Libor Józsefné pedig azt írta rektori köszöntőjében, vezetőként azt vallja, hogy "a korábban elért eredményekre építve, azokat felhasználva tudunk előre lépni, a hibákból pedig tanulnunk kell, hogy valóban egy fejlődő főiskola épüljön".

2017.08.23 07:04

Rengeteg kilakoltatás volt a moratórium felfüggesztése óta

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:14

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Völner Pál szerint 1355 eljárásra került sor a második negyedévben. Azt nem tudta megmondani, hogy ezek hány kiskorút érintettek.
Oláh Lajos írásbeli kérdést nyújtott be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek – a DK-s politikus arra volt kíváncsi, hogy hány kilakoltatásra került sor az elmúlt három hónapban. Választ Völner Pál államtitkártól kapott, és a dokumentumból kiderült: 2018. év II. negyedévében összesen 1355 eljárásra került sor ingatlanok kilakoltatása, illetve birtokbaadása kapcsán. Mint írta, az eljárások  – 61,25 százalékát a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások, – 22,88 százalékát pedig a lakásügyben hozott határozat végrehajtása tette ki. Hozzátette, hogy lakásügyben hozott határozat végrehajtására 310 esetben, bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítést követő kilakoltatásra 4 esetben és önkényesen elfoglalt lakás kiürítésére 81 esetben került sor. A Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt kilakoltatásra 130 esetben volt példa, míg a kielégítési végrehajtási eljárás során a lakóingatlan sikeres árverését követő birtokbaadások száma 830 volt. Völner kitért arra is, hogy a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt a kilakoltatásokra 2017. november 15-től 2018. április 30-ig nem kerülhetett sor, így a gyakorlatban a 2017. negyedik negyedévében, valamint a 2018. első negyedévében és a második negyedév egyharmadában értékesített ingatlanokat adták most birtokba. Mit írta, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar nem rendelkezik adatokkal azzal kapcsolatban, hogy a kilakoltatások során hány kiskorú érintett. Azonban ha kiskorú személy érintettsége merül fel, minden esetben szükséges az illetékes gyámhatóság bevonása az eljárásba.
2018.08.17 20:14
Frissítve: 2018.08.17 20:22

Titkos információ, mennyiért vett a Honvédség két Airbust

Publikálás dátuma
2018.08.17 17:45

Fotó: MTI/ Koszticsák Szilárd
A kormány nem árulják el a vételárat, mert az minősített adatnak számít. Demeter Márta LMP-s képviselő szerint ez botrány, és pert indít az információért.
Pert indít Demeter Márta, miután a Honvédelmi Minisztérium közérdekű adatigénylésre se árulta el, mennyiért vette a két Airbus A319-est, amelyeket katonai szállítógépnek neveznek, de egyebek mellett az egyikkel fuvarozták Orbán Viktor miniszterelnököt Izraelbe.  „Nagyon kínos ügy lehet ez Orbánnak na meg Dr. Maróth Gáspárnak is, hogy ennyire titkolják a vételárat: csak viszonyításként, a MI-17es katonai(!) szállítóhelikopterek nagyjavításának pontos összegét anno sikerült leírni úgy mint 4 db: 12.686.896,21 EUR... szóval akkor az hogy nem volt titkos???” – tette fel a kérdést az LMP-s képviselő. Demeter Márta a Facebook-oldalán a Honvédelmi Minisztériumtól kapott választ is közzétette, melyben azt írták, az általa kért információk minősített adatok. A képviselő azt írta: botrány, hogy titkosították a két kormánygép vételárát.
Nemrég lapunk megírta, hogy fejenként 215 ezer, illetve 140 ezer forintért repült Orbán Viktor miniszterelnök és kísérete a közelmúltban a Honvédelmi Minisztérium által nemrégiben beszerzett Airbus A319-es gépen, előbb Tel Avivba, majd Montenegróba. Igaz, a tárca a közérdekű adatkérésére adott válaszában azt nem részletezte, hogy ezt az összeget pontosan miként számolták ki, milyen tételeket vettek alapul, és azt sem, melyik utazás mennyibe került összesen. Annyi azonban kiderült: a fogadkozások ellenére egyelőre nem lettek olcsóbbak a kormányzati repülések.
2018.08.17 17:45
Frissítve: 2018.08.17 17:58