Mégis lesz építési tilalom Balaton-felvidéken?

Az egyik államtitkár nemrég még kisebbségi véleménynek minősítette azt, ami egy másik államtitkár szerint a borászok jogos felvetése.

Azonnali építési tilalom elrendelését szorgalmazzák a Balaton-felvidéki szőlőterületekre a régió borászai. Ahogyan korábban lapunk is megírta, az érintettek attól tartanak, hogy panorámás nyaralóépületek foglalják el a szőlőültetvények helyét. „Abszolút megalapozott a szakmai szervezetek és borászok kezdeményezése” – reagált Gál Péter, a földművelésügyi tárca eredetvédelemért felelős államtitkára a közmédia híradása szerint.

A balatoni borászok már csak azért is örülnek a kedvező fordulatnak, mert néhány hónappal korábban Nagy István államtitkár ugyancsak az Földművelésügyi Minisztériumból (FM) még úgy reagált a parlamentben: „Nincs igazuk, kisebbségi véleményt hangoztatnak. Az elmúlt négy évben nőtt a telepítési kedv, a Balaton-törvény értelmében szőlőterületen egyébként is csak akkor lehet építeni, ha a birtok nyolcvan százalékán szőlő van, építési engedély pedig csak a szőlőműveléssel, vagy borturizmussal összefüggő építményre adható”.

A térség borászai csodálkoztak az érezhetően „íróasztalszagú” válaszon, Jásdi István csopaki borász - akit idén hazai társai a Borászok borászának választottak - is csak mosolyogni tudott, amikor szembesítettük Nagy államtitkár szavaival. „Nagy volt a köhögés, amikor nyilvánosságra hoztuk építési tilalmat szorgalmazó javaslatunkat, hát még mekkora volna, ha életbe is lépne... Egy ingatlanos szakportál már riadóztatott, voltunk mi mindenek: piacrombolók, reakciósok. Érthető persze, hiszen míg a szőlőbe, borba pénzt kéne betenni, az ingatlanpiacon milliárdok forognak.

Egy dzsindzsás szőlőterület amúgy hárommillió forintot érne, de ha kiokoskodnak rá egy építési engedélyt, mindjárt 35 millió a legrosszabb is. Óriási az árrés. Márpedig ki lehet okoskodni az engedélyt, elég ehhez is végigmenni a Balaton északi partján.” A borturizmus címszóval épített házak java részének Jásdi István szerint nincs köze se a borhoz, se a turizmushoz. „Ami papíron gazdasági épület, az valójában nyaraló, ami feszített víztükrű tűzivíz-tározó, az meg úszómedence. A 80 százalékos betelepítést is lehet teljesíteni, egy év múlva már senki sem ellenőrzi, hogy még mindig megvan-e a szőlő. Magyaros, még az átkosból örökölt önbecsapás, amivel persze az államtitkár is tisztában van…”

Szerencsére azonban itt a magyaros fordulat, egy újabb FM-államtitkár, Gál Péter már azt nyilatkozta ez ügyben, hogy az egyeztetés megkezdődött a minisztérium, a szakmai szervezetek és a borászok között. Szavai szerint ki kell kényszeríteni az új szabályokkal, hogy ne építsék be az említett területeket. Tény, hogy központi szabályozásra van szükség, a pozitív helyi kezdeményezések ugyanis kevés eredményre vezettek.

Csopakon és a szomszédos Palóznakon az önkormányzat védetté nyilvánította a meglévő szőlőterületeket, s elkezdték büntetni azokat, akik nem művelik a birtokaikat. Ám azoknak a telektulajdonosoknak, akik „elszaladtak” az illetékes kormányhivatalba emiatt panaszkodni, igazat adott a szervezet, mondván, a tulajdonhoz való jog felülírja a művelési kötelezettséget.