Szerintem;Publicisztika;Harrach Péter;

2017-08-23 08:26:00

Utózönge

Hetek óta készülök reagálni Harrach Péter kijelentésére: "a nyílt vagy nyitott társadalom első hallásra szimpatikus, valójában életidegen, megvalósíthatatlan álom. Ahogy a kommunista paradicsom elképzelése nem számolt az emberi természettel, úgy a nyílt társadalom elmélete is távol áll a működőképes társadalom valóságától." Majd: "A nyílt társadalom ideológiája és a keresztény világnézet között az a különbség, hogy az előbbi működésképtelennek bizonyult, az utóbbi pedig kiállta a valóság próbáját.” (kdnp.hu 2017. július 25.) És nem szakadt le az ég, nem indult meg a föld! Azért, mert, a kereszténység, mint ideológia, és mint szervezet ugyan fennmaradt, de az élet próbáját jobban kiállta volna, mint a nyílt társadalom ideológiája? Akik felkent apostolainak vallották magukat, naponta köpték szembe ezt az ideológiát, embermilliókat legyilkolva, megnyomorítva testben és lélekben. Vagyis az ideológia a „valóságban” nem működött, hogy kétezer éven keresztül mégis fennmaradt, azoknak köszönhető, akik szembe mentek a hivatalos változattal.

Akik régen „eretnekeket” mentettek, nem is olyan régen zsidókat bújtattak, befogadták a kitaszítottakat olyan időkben, amikor ezzel a saját életüket kockáztatták. Ha ez a "működés" a mérce, akkor ehhez képest még a "kommunista paradicsom" is egész jól működött a 70-es évektől a rendszerváltásig. Miközben ő maga is elismeri, hogy a nyílt társadalmat a nemzetiségtől, bőrszíntől, vallástól függetlenül az elfogadás, a tolerancia, a békés egymás mellett élés és a lelkiismereti szabadság működtetné, mégis működésképtelennek bélyegzi az egészet. Az általa emlegetett keresztény ideológia szerint Isten és a Gonosz küzd az ember lelkéért, ha igazat adnánk Harrachnak, be kellene látnunk, hogy Isten ebben a játszmában vesztésre áll. Szerinte elvesztünk, az „emberi természettel összeegyeztethetetlen egy paradicsomi állapot", vallja ezt az az ember, aki Magyarországon a kereszténység, a keresztény emberek képviseletője a törvényhozásban. Sajnáljuk, hogy ő már lemondott rólunk, lelkünket az Ördögnek szánta. Mi azért inkább még küzdünk.