Leverte a lécet a nettó bér

Évtizedes rekordot döntött a nettó reálbéremelkedés júniusban. A kereskedelemben, a közszférában mégis sztrájkolnának, éppen a magasabb bérért.

Jelentős mértékben, 14,4 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó keresetek Magyarországon júniusban, az első félévben pedig 12,5 százalékkal emelkedtek a bérek - jelentette tegnap a statisztikai hivatal. A kormánynak tetsző számokban érvényesülni látja az új gazdaságpolitikát a nemzetgazdasági tárca. Varga Mihály gazdasági miniszter az állami tévében kijelentette, a továbbra is alacsony inflációnak köszönhetően a bérek reálértéke 10 százalékkal nőtt az év első hat hónapjában.

Kevesebb, mint 85 ezer forint a kézhez kapott minimálbér, 4 millió magyar él a létminimum alatt - reagált a tárcavezető szavaira Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő. A közszolgálati dolgozók sztrájkra készülnek az alacsony fizetésük miatt. Munkaerőhiány van az egész országban: még az ukrán vendégmunkások is továbbállnak a nevetséges bérek miatt, a balatoni vendéglátósok nem találnak dolgozót - folytatta Gúr Nándor.

Pedig a számok meglehetősen látványosak: az első hat hónapban a bruttó átlagbér a piaci szférában meghaladta a 304 ezer forintot. A versenyszférában január-júniusban a bruttó és a nettó bérek átlagosan 11 százalékkal nőttek. Idén januártól a minimálbér 15, a kötelező szakmai bérminimum 25 százalékkal nőtt, de a további béremeléseket már nem a kormány, hanem a szakemberhiány kényszerítette ki. Ez különösen igaz a kereskedelemre.

Egyebek mellett ezt bizonyítja a Tesco dolgozóit képviselő két szakszervezet sztrájkbizottságainak a céghez tegnap benyújtott bér- és létszámemelési követelése is. Igaz, az ágazatot jól ismerő szakember szerint a politika is szíthatja a tüzet, hiszen a kormányzat évek óta igyekszik a határon kívül látni, legalábbis visszaszorítani a brit multit.

A szakszervezeteket nem hatotta meg, hogy a gazdasági tárca adatai szerint a versenyszférában júniusban, a legalább 5 embert foglalkoztató vállalkozásoknál majd' 60 ezerrel bővült a létszám a múlt évihez képest, amikor a boltokból 23 ezren hiányoznak a Blokkk.com szakportál szerint. Tömegesen hagyták el az ágazatot a munkavállalók az elmúlt egy évben. Nincs már a boltosoknak sok pénzük újabb béremelésre, így feltehetően megint jó néhány bolt, főleg kicsi, bezár. Idén a második negyedévben a bolti kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma 353 ezerre zuhant, amire az elmúlt három évben nem volt példa. A kiskereskedelmi láncoknál még úgy ahogy sikerült tartani a létszámot, az 5 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató, jellemzően magyar kisvállalkozásoknál azonban drámai az elvándorlás.

Egyelőre úgy tűnik a béremelések nem elegendőek a munkavállalók megtartására a kiskereskedelemben. Pedig 2017 júniusában a boltos kiskereskedelemben a fizikai dolgozók havi bruttó átlagkeresete 188 ezer forint volt, egy évvel korábban még csak 159 ezer forint. Ez 29 ezer forintnyi különbség, a növekedés üteme pedig 18 százalék.

Az építőiparban, vendéglátásban kifizetett bérek még a kereskedelemben elérhető jövedelmeket sem érik el, de a kiskereskedelmi bérek is elmaradnak a nemzetgazdasági átlagtól - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. A szakember hangsúlyozta, az ágazatban az első félévben 5 százalékos volt a bevételnövekedés. A béreket pedig ebből a forrásból teremtik elő a kereskedők. Ezzel együtt is idén összességében átlagosan 20 százalék körüli béremelésre számíthatnak a fizikai dolgozók a kiskereskedelemben - jegyezte meg az OKSZ főtitkára.

Folytatódik a Tesco-dráma

A kereskedelemben működő ágazati párbeszéd bizottság összehívását kezdeményezte a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és annak egyik tagja, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ), amelynek a tagságát elsősorban a Tesco munkavállalói adják. A magyarországi kereskedelmi ágazat problémái, így például a bérfeszültség és a létszámhiány megoldása érdekében kell egyeztetni - jelentette be Palkovics Imre, a MOSZ elnöke kedden. A Munkástanácsok elnöke szerint az érintett munkáltatói érdekképviseletek a kezdeményezésben partnerek, így vélhetően szeptember elején, közepén megkezdheti a munkát a bizottság.

Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke beszámolt a Tescóval folytatott bértárgyalásokról. Elmondta, hogy a 25 százalékos béremelést követel, ami 14 milliárd forint ráfordítást jelentene a cég számára. A szakszervezet célja, hogy a cégnél a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot.

Azt is elvárják, hogy a munkavállalói létszámot 15 százalékkal emelje a cég. Emellett a szakszervezet elvárása az is, hogy a külső munkaerő - az alvállalkozók által foglalkoztatottak - létszáma a teljes munkavállalói körhöz viszonyítva ne haladhassa meg a 15 százalékot.