Azt tervezik, hogy az Oroszországhoz visszacsatolt Krím-félszigeten grandiózus radarállomást építenek fel azzal a céllal, hogy délről biztosítsák az orosz légtér védelmét.
Az elképzelés abban az időben került nyilvánosságra, amikor Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy a jövő évi költségvetési megtakarítás jegyében a védelmi tételeket csökkentik. A jelek szerint a Krímre ez nem vonatkozik. Már csak azért sem, mert a Szevasztopolban lévő „Dnyepr” radarállomás siralmas állapotban maradt orosz kézen. Mint erről a RIANovosztyi hírügynökségnek Szergej Bojov főkonstruktőr elmondta, a még az ötvenes években kidolgozott, elavult „Dnyepr” radarállomás helyett a legújabb generációs „Voronyezs-SZM” radart telepítik azzal a céllal, hogy egy esetleges rakétatámadást nagy pontossággal előre jelezzen. Ez a típusú komplexum a maga nemében az egyik legnagyobb teljesítményű. Az elnevezésében szereplő „SZM” azt jelzi, hogy centiméteres pontossággal képes bemérni a célt, informálni egy esetleges támadó rakéta pályájáról, a becsapódásához szükséges időről. Előnye az is, hogy míg a régi típus építése akár egy évtizedet is igénybe vett, az újat két-három év alatt felállítják.
Orosz katonai szakértők felhívják a figyelmet arra, milyen érzékenyen reagálnak Washingtonban arra a lehetőségre, hogy 2020-ra Oroszország néhány ilyen centiméter pontosságú radarral fog rendelkezni. Ennek egyszerű az oka, az eddig láthatatlan katonai eszközeik láthatóvá válnak az orosz felderítés számára.
Rádiólokációs csomópontok vannak szerte Oroszországban, a Jeges-tengerhez közeli Murmanszkban, Komiföldön Pecsorában vagy a szibériai Irkutszkban. Oroszország radarállomással rendelkezik Kazahsztánban, Fehéroroszországban és Örményországban is. Innen futnak be az információk a központba. Túl ezen nagy szerephez jutnak a távoli rakétafelbocsátásokat figyelő kozmikus rendszerek. A különböző típusú állomások jól kiegészítik egymást. Van, amelyik rövidebb távra centiméternyi pontossággal mér, van, amelyik sokkal távolabbra is „ellát”, de csak méteres pontosságú. Ezek összehangolásával jön létre a reális kép.
A védelemben nagy a szerepe Moszkva és a központi iparvidék rakétaernyőjének. A piramis-szerű építmény, amelyhez fogható az oroszok szerint sehol másutt nincsen, az ellenrakéták betájolását is elvégzi. Ezt a rendszert is modernizálták. Mindaddig alvó állapotban van, amíg a távoli állomásokról nem futnak be a vészjelzések.
Az elavult radarokat folyamatosan lecserélik, modernizálták a fehéroroszországit, az Észak- és Nyugat-Európát figyelő különleges állomás pedig már 3000 kilométerre „ellát”. A közelmúltban ellenőrizte a védelmi miniszter a Szibériában felállított deciméter pontossággal mérő „Voronyezs-DM” típusú rakétarendszert, amely még hadrendbe állítás előtt van.
Orosz szakértők szerint a mai világban, amint egy rakéta csóvát hagyva maga után startol, már rátapadnak a megfigyelő rendszerek. „Csak a bolondok gondolhatják, hogy ma egy nukleáris háborút váratlanul ki lehet robbantani” – jelentette ki Ajtecs Bizsev tábornok.
