Spirituális közpénz-elvonultatás

Publikálás dátuma
2017.08.23 07:02
Dobogókő közelében található többek szerint „Földünk Szívcsakrája”, ám a tervezett központ itt sem tűnt fel FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Tanácstalan polgármesterek, kínos hallgatásba menekülő fideszes képviselők, csalódott táltosdobosok. Valóban ezoterikus élmény a kormány hárommilliárdos egyházturisztikai beruházása.

Új szintre emelte a kabinet a nyilvánosság és a transzparencia tagadását: kormányhatározatban különítenek el 3 milliárd forintot arra, hogy valakik, valahol, egy pontosan meg nem nevezett fejlesztésbe fogjanak. Mindez félreértésnek tűnhet, ám nagyon is valóságos a múlt pénteki Magyar Közlöny. Abban jelent ugyanis meg a kormány egyik új rendelete, amelyben határoztak arról, hogy milyen fejlesztésekbe kezdenek 2017 és 2030 között a Dunakanyar turisztikai térségben. Ebből pedig kiderül, hogy Pest megyei régióban korszerűsítenek például kisvasutat, sípályát, hajókat, kiránduló-központot, kerékpárutat, továbbá 3 milliárd forintért építenének egy „spirituális, elvonulási központot”. Ez utóbbira sokan felkapták a fejüket. Már csak azért is, mert a beruházás helyszínéről csak annyit árult el a határozat, hogy a valahol a Pilisben épülne meg a központ, arról pedig semmit, hogy ki kapná a pénzt.

A kabinet azóta is titkolózik, és a hallgatás foka ezúttal még a NER-hez képest is figyelemre méltó. Megkerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, amelyet a vonatkozó kormányrendeletben a dunakanyari fejlesztések koordinátoraként jelöltek meg, ám a társaság nem reagált megkeresésünkre. A Miniszterelnökség egy nap hezitálás után döntött úgy, hogy nem illetékes és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányították lapunkat, de ott sem válaszoltak kérdéseinkre. Pedig csak annyit szerettünk volna megtudni: kinek és mire adnak 3 milliárdnyi adóforintot. Völner Pál, Esztergom országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hivatkozva nem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem, hogy nem illetékes az ügyben, hiszen Pest megyei beruházásról van szó. Annak ellenére érvelt így, hogy szerda reggel még épp a Dunakanyar fejlesztési koncepciójáról tartott sajtótájékoztatót. Hadházy Sándor fideszes országgyűlési képviselőnek pedig a titkárán keresztül juttattuk el kérdéseinket, ám úgy sem kívánt nyilatkozni, hogy talán épp az ő választókerületébe álmodta meg a központot a kormány.

A hazai közállapotokról sokat elárulhat, hogy még a Pest Megyei Önkormányzat fideszes vezetése is a Magyar Közlönyből értesült a beruházásról. „Nem tudjuk, hogy pontosan, mi és hova épül, így azt sem, ki kapja a támogatást” – írták lapunk megkeresésére, de azért jelezték, bármiről is legyen szó, minden Pest megyei beruházásnak örülnek. A Pilis erdejeiért felelő Pilisi Parkerdő Zrt.-nél sem kaptak tájékoztatást a tervezett beruházásról.

– Röhej ez az egész! Három napja mi is kutakodunk az interneten, hátha kiderül, ki, mit és mikor épít itt a közelünkben hárommilliárd forintért – fakadt ki a térség egyik polgármesteri hivatalának munkatársa. – Talán majd egyszer kegyeskedik valaki odafentről leszólni, és akkor majd nyilván nagyon kell örülünk!

Más településeken is nagy a tanácstalanság, amit jól jelez, hogy az utóbbi napokban már megkezdődött a találgatás, vajon hol épülhet a központ. Előbb többen is tényként közölték lapunkkal, hogy Pilisszántó a helyszín, csakhogy ezt cáfolta Csicsmanczai Tamásné polgármester, aki szintén csupán a közlönyből értesült a hírekről. Aztán többen Piliscsabát említették, de Farkas András polgármester azt mondta, még csak nem is hallott a kormányzati tervekről. Visegrádon annyit mondtak érdeklődésünkre: „Semmit se tudunk”. Hasonló választ kaptunk Pilisszentkereszten is, pedig ehhez a településhez tartozik Dobogókő, amelynek közelében található többek szerint „Földünk Szívcsakrája”, ezért egyre több erre a „spirituálisan feltöltődni vágyó” zarándok.

– Húsz éve itt dolgozom, általában mindenről elsők között értesülök, de semmiféle spirituális központról nem hallottam még – mondta lapunknak a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány elnöke Lőrincz László. Ottjártunkkor, nem messze a dobogókői sípálya tetejétől jurtákra, azok között táltosdobos zenészekre meg egy lustán heverésző tibeti masztiffra bukkantunk.

– Minden ember fénysugár, a mindenségnek része – kántálták a zenészek, miközben, magukat kísérték a dobokon. Amikor a daluk véget ért, a spirituális, elvonulási központról kérdeztük őket. Csak a fejüket csóválták, ilyenről ők még soha nem hallottak. Ugyanakkor felcsillanó szemmel kezdtek érdeklődni, hogy mégis ki, mikor, miből és hol építi majd ezt a központot, mert azért ez mégiscsak jó hír.

– Akkor ez mégsem jó hír. Ebből mutyi lesz – állapította meg végül nagy hallgatás után az egyik táltosdobos.– Csak a hárommilliárd közpénz biztos eddig – jeleztük.

Aztán mintha csak láthatatlan vezényszóra tették volna, egyszerre vették kézbe a hangszerüket, és új dalba kezdtek. Messzire szállt a Pilisben a refrén:

– Sólyom véréből születtem!

2017.08.23 07:02

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39