Spirituális közpénz-elvonultatás

Publikálás dátuma
2017.08.23. 07:02
Dobogókő közelében található többek szerint „Földünk Szívcsakrája”, ám a tervezett központ itt sem tűnt fel FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Tanácstalan polgármesterek, kínos hallgatásba menekülő fideszes képviselők, csalódott táltosdobosok. Valóban ezoterikus élmény a kormány hárommilliárdos egyházturisztikai beruházása.

Új szintre emelte a kabinet a nyilvánosság és a transzparencia tagadását: kormányhatározatban különítenek el 3 milliárd forintot arra, hogy valakik, valahol, egy pontosan meg nem nevezett fejlesztésbe fogjanak. Mindez félreértésnek tűnhet, ám nagyon is valóságos a múlt pénteki Magyar Közlöny. Abban jelent ugyanis meg a kormány egyik új rendelete, amelyben határoztak arról, hogy milyen fejlesztésekbe kezdenek 2017 és 2030 között a Dunakanyar turisztikai térségben. Ebből pedig kiderül, hogy Pest megyei régióban korszerűsítenek például kisvasutat, sípályát, hajókat, kiránduló-központot, kerékpárutat, továbbá 3 milliárd forintért építenének egy „spirituális, elvonulási központot”. Ez utóbbira sokan felkapták a fejüket. Már csak azért is, mert a beruházás helyszínéről csak annyit árult el a határozat, hogy a valahol a Pilisben épülne meg a központ, arról pedig semmit, hogy ki kapná a pénzt.

A kabinet azóta is titkolózik, és a hallgatás foka ezúttal még a NER-hez képest is figyelemre méltó. Megkerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, amelyet a vonatkozó kormányrendeletben a dunakanyari fejlesztések koordinátoraként jelöltek meg, ám a társaság nem reagált megkeresésünkre. A Miniszterelnökség egy nap hezitálás után döntött úgy, hogy nem illetékes és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányították lapunkat, de ott sem válaszoltak kérdéseinkre. Pedig csak annyit szerettünk volna megtudni: kinek és mire adnak 3 milliárdnyi adóforintot. Völner Pál, Esztergom országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hivatkozva nem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem, hogy nem illetékes az ügyben, hiszen Pest megyei beruházásról van szó. Annak ellenére érvelt így, hogy szerda reggel még épp a Dunakanyar fejlesztési koncepciójáról tartott sajtótájékoztatót. Hadházy Sándor fideszes országgyűlési képviselőnek pedig a titkárán keresztül juttattuk el kérdéseinket, ám úgy sem kívánt nyilatkozni, hogy talán épp az ő választókerületébe álmodta meg a központot a kormány.

A hazai közállapotokról sokat elárulhat, hogy még a Pest Megyei Önkormányzat fideszes vezetése is a Magyar Közlönyből értesült a beruházásról. „Nem tudjuk, hogy pontosan, mi és hova épül, így azt sem, ki kapja a támogatást” – írták lapunk megkeresésére, de azért jelezték, bármiről is legyen szó, minden Pest megyei beruházásnak örülnek. A Pilis erdejeiért felelő Pilisi Parkerdő Zrt.-nél sem kaptak tájékoztatást a tervezett beruházásról.

– Röhej ez az egész! Három napja mi is kutakodunk az interneten, hátha kiderül, ki, mit és mikor épít itt a közelünkben hárommilliárd forintért – fakadt ki a térség egyik polgármesteri hivatalának munkatársa. – Talán majd egyszer kegyeskedik valaki odafentről leszólni, és akkor majd nyilván nagyon kell örülünk!

Más településeken is nagy a tanácstalanság, amit jól jelez, hogy az utóbbi napokban már megkezdődött a találgatás, vajon hol épülhet a központ. Előbb többen is tényként közölték lapunkkal, hogy Pilisszántó a helyszín, csakhogy ezt cáfolta Csicsmanczai Tamásné polgármester, aki szintén csupán a közlönyből értesült a hírekről. Aztán többen Piliscsabát említették, de Farkas András polgármester azt mondta, még csak nem is hallott a kormányzati tervekről. Visegrádon annyit mondtak érdeklődésünkre: „Semmit se tudunk”. Hasonló választ kaptunk Pilisszentkereszten is, pedig ehhez a településhez tartozik Dobogókő, amelynek közelében található többek szerint „Földünk Szívcsakrája”, ezért egyre több erre a „spirituálisan feltöltődni vágyó” zarándok.

– Húsz éve itt dolgozom, általában mindenről elsők között értesülök, de semmiféle spirituális központról nem hallottam még – mondta lapunknak a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány elnöke Lőrincz László. Ottjártunkkor, nem messze a dobogókői sípálya tetejétől jurtákra, azok között táltosdobos zenészekre meg egy lustán heverésző tibeti masztiffra bukkantunk.

– Minden ember fénysugár, a mindenségnek része – kántálták a zenészek, miközben, magukat kísérték a dobokon. Amikor a daluk véget ért, a spirituális, elvonulási központról kérdeztük őket. Csak a fejüket csóválták, ilyenről ők még soha nem hallottak. Ugyanakkor felcsillanó szemmel kezdtek érdeklődni, hogy mégis ki, mikor, miből és hol építi majd ezt a központot, mert azért ez mégiscsak jó hír.

– Akkor ez mégsem jó hír. Ebből mutyi lesz – állapította meg végül nagy hallgatás után az egyik táltosdobos.– Csak a hárommilliárd közpénz biztos eddig – jeleztük.

Aztán mintha csak láthatatlan vezényszóra tették volna, egyszerre vették kézbe a hangszerüket, és új dalba kezdtek. Messzire szállt a Pilisben a refrén:

– Sólyom véréből születtem!

Szerző

Fideszes álcivil védi a korrupciót

Publikálás dátuma
2017.08.23. 07:01
Vágó Gábor több kérdéssel nyomul FOTÓ: MARKOSOV SERGEY
Hálátlan feladatra vállalkozott Melles Marcell, a kormányközeli Alapjogokért Központ jogi elemzője: ő kért felülvizsgálatot a Kúriánál Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség (Kellesz) titkárának a korrupcióellenes népszavazási kérdésével szemben – tudta meg lapunk.

Mint megírtuk: májusban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) nagy meglepetésre átengedte Vágónak azt a népszavazási kérdését, amely azt tudakolta: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?” Csakhogy Vágó nem kezdhette meg az aláírásgyűjtést. Nem sokkal később ugyanis a Kúria arról értesítette, hogy valaki felülvizsgálatot kért az NVB döntésével szemben, majd következett a nyári ítélkezési szünet, így a jogi akcióval hosszú időre sikerült partszélre tolni a kezdeményezést.

Úgy tudni, hogy Melles Marcell a beadványában többek között azzal érvel: azért alaptörvény-ellenes Vágó Gábor kérdése, mert így a korrupciós bűncselekmények elévülése az életellenes bűncselekményekhez lenne hasonló. Márpedig szerinte nem állhat elő olyan helyzet, hogy a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény életellenes, életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménnyel megegyező, vagy ahhoz hasonlító megítélés alá essen.

A központ lapunkkal írásban annyit közölt: munkatársuk beadványa kizárólag jogi szempontokon alapult. Szerintük az Alkotmánybíróság már negyedszázada világossá tette, hogy "az egyes bűncselekmények természetéhez és súlyához igazodó büntetési rendszer és a büntetéskiszabás normatív előírásai együttesen szolgálják a jogállami legális büntetés funkcióját: a szankcióval történő arányos és megérdemelt viszonzást." Ezért szerintük az népszavazási kérdés valójában az alaptörvény megváltoztatására irányulna.

Azt nem írták, hogy Melles magánszemélyként vagy a központ nevében járt-e el. A 2013-ban alapított szervezetet igen szoros kapcsolat fűzi a Fideszhez, így tevékenységét részben a Fidesz pártalapítványa, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) finanszírozza, de jegybanki alapítványoktól is kap pénzt a rendszeresen a kormány és a párt védelmében és érdekében fellépő szervezet.

Mégis lesz építési tilalom Balaton-felvidéken?

Publikálás dátuma
2017.08.23. 07:01

Az egyik államtitkár nemrég még kisebbségi véleménynek minősítette azt, ami egy másik államtitkár szerint a borászok jogos felvetése.

Azonnali építési tilalom elrendelését szorgalmazzák a Balaton-felvidéki szőlőterületekre a régió borászai. Ahogyan korábban lapunk is megírta, az érintettek attól tartanak, hogy panorámás nyaralóépületek foglalják el a szőlőültetvények helyét. „Abszolút megalapozott a szakmai szervezetek és borászok kezdeményezése” – reagált Gál Péter, a földművelésügyi tárca eredetvédelemért felelős államtitkára a közmédia híradása szerint.

A balatoni borászok már csak azért is örülnek a kedvező fordulatnak, mert néhány hónappal korábban Nagy István államtitkár ugyancsak az Földművelésügyi Minisztériumból (FM) még úgy reagált a parlamentben: „Nincs igazuk, kisebbségi véleményt hangoztatnak. Az elmúlt négy évben nőtt a telepítési kedv, a Balaton-törvény értelmében szőlőterületen egyébként is csak akkor lehet építeni, ha a birtok nyolcvan százalékán szőlő van, építési engedély pedig csak a szőlőműveléssel, vagy borturizmussal összefüggő építményre adható”.

A térség borászai csodálkoztak az érezhetően „íróasztalszagú” válaszon, Jásdi István csopaki borász - akit idén hazai társai a Borászok borászának választottak - is csak mosolyogni tudott, amikor szembesítettük Nagy államtitkár szavaival. „Nagy volt a köhögés, amikor nyilvánosságra hoztuk építési tilalmat szorgalmazó javaslatunkat, hát még mekkora volna, ha életbe is lépne... Egy ingatlanos szakportál már riadóztatott, voltunk mi mindenek: piacrombolók, reakciósok. Érthető persze, hiszen míg a szőlőbe, borba pénzt kéne betenni, az ingatlanpiacon milliárdok forognak.

Egy dzsindzsás szőlőterület amúgy hárommillió forintot érne, de ha kiokoskodnak rá egy építési engedélyt, mindjárt 35 millió a legrosszabb is. Óriási az árrés. Márpedig ki lehet okoskodni az engedélyt, elég ehhez is végigmenni a Balaton északi partján.” A borturizmus címszóval épített házak java részének Jásdi István szerint nincs köze se a borhoz, se a turizmushoz. „Ami papíron gazdasági épület, az valójában nyaraló, ami feszített víztükrű tűzivíz-tározó, az meg úszómedence. A 80 százalékos betelepítést is lehet teljesíteni, egy év múlva már senki sem ellenőrzi, hogy még mindig megvan-e a szőlő. Magyaros, még az átkosból örökölt önbecsapás, amivel persze az államtitkár is tisztában van…”

Szerencsére azonban itt a magyaros fordulat, egy újabb FM-államtitkár, Gál Péter már azt nyilatkozta ez ügyben, hogy az egyeztetés megkezdődött a minisztérium, a szakmai szervezetek és a borászok között. Szavai szerint ki kell kényszeríteni az új szabályokkal, hogy ne építsék be az említett területeket. Tény, hogy központi szabályozásra van szükség, a pozitív helyi kezdeményezések ugyanis kevés eredményre vezettek.

Csopakon és a szomszédos Palóznakon az önkormányzat védetté nyilvánította a meglévő szőlőterületeket, s elkezdték büntetni azokat, akik nem művelik a birtokaikat. Ám azoknak a telektulajdonosoknak, akik „elszaladtak” az illetékes kormányhivatalba emiatt panaszkodni, igazat adott a szervezet, mondván, a tulajdonhoz való jog felülírja a művelési kötelezettséget.