Spirituális közpénz-elvonultatás

Publikálás dátuma
2017.08.23 07:02
Dobogókő közelében található többek szerint „Földünk Szívcsakrája”, ám a tervezett központ itt sem tűnt fel FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Fotó: /
Tanácstalan polgármesterek, kínos hallgatásba menekülő fideszes képviselők, csalódott táltosdobosok. Valóban ezoterikus élmény a kormány hárommilliárdos egyházturisztikai beruházása.

Új szintre emelte a kabinet a nyilvánosság és a transzparencia tagadását: kormányhatározatban különítenek el 3 milliárd forintot arra, hogy valakik, valahol, egy pontosan meg nem nevezett fejlesztésbe fogjanak. Mindez félreértésnek tűnhet, ám nagyon is valóságos a múlt pénteki Magyar Közlöny. Abban jelent ugyanis meg a kormány egyik új rendelete, amelyben határoztak arról, hogy milyen fejlesztésekbe kezdenek 2017 és 2030 között a Dunakanyar turisztikai térségben. Ebből pedig kiderül, hogy Pest megyei régióban korszerűsítenek például kisvasutat, sípályát, hajókat, kiránduló-központot, kerékpárutat, továbbá 3 milliárd forintért építenének egy „spirituális, elvonulási központot”. Ez utóbbira sokan felkapták a fejüket. Már csak azért is, mert a beruházás helyszínéről csak annyit árult el a határozat, hogy a valahol a Pilisben épülne meg a központ, arról pedig semmit, hogy ki kapná a pénzt.

A kabinet azóta is titkolózik, és a hallgatás foka ezúttal még a NER-hez képest is figyelemre méltó. Megkerestük a Magyar Turisztikai Ügynökséget, amelyet a vonatkozó kormányrendeletben a dunakanyari fejlesztések koordinátoraként jelöltek meg, ám a társaság nem reagált megkeresésünkre. A Miniszterelnökség egy nap hezitálás után döntött úgy, hogy nem illetékes és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz irányították lapunkat, de ott sem válaszoltak kérdéseinkre. Pedig csak annyit szerettünk volna megtudni: kinek és mire adnak 3 milliárdnyi adóforintot. Völner Pál, Esztergom országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára arra hivatkozva nem válaszolt egyetlen kérdésünkre sem, hogy nem illetékes az ügyben, hiszen Pest megyei beruházásról van szó. Annak ellenére érvelt így, hogy szerda reggel még épp a Dunakanyar fejlesztési koncepciójáról tartott sajtótájékoztatót. Hadházy Sándor fideszes országgyűlési képviselőnek pedig a titkárán keresztül juttattuk el kérdéseinket, ám úgy sem kívánt nyilatkozni, hogy talán épp az ő választókerületébe álmodta meg a központot a kormány.

A hazai közállapotokról sokat elárulhat, hogy még a Pest Megyei Önkormányzat fideszes vezetése is a Magyar Közlönyből értesült a beruházásról. „Nem tudjuk, hogy pontosan, mi és hova épül, így azt sem, ki kapja a támogatást” – írták lapunk megkeresésére, de azért jelezték, bármiről is legyen szó, minden Pest megyei beruházásnak örülnek. A Pilis erdejeiért felelő Pilisi Parkerdő Zrt.-nél sem kaptak tájékoztatást a tervezett beruházásról.

– Röhej ez az egész! Három napja mi is kutakodunk az interneten, hátha kiderül, ki, mit és mikor épít itt a közelünkben hárommilliárd forintért – fakadt ki a térség egyik polgármesteri hivatalának munkatársa. – Talán majd egyszer kegyeskedik valaki odafentről leszólni, és akkor majd nyilván nagyon kell örülünk!

Más településeken is nagy a tanácstalanság, amit jól jelez, hogy az utóbbi napokban már megkezdődött a találgatás, vajon hol épülhet a központ. Előbb többen is tényként közölték lapunkkal, hogy Pilisszántó a helyszín, csakhogy ezt cáfolta Csicsmanczai Tamásné polgármester, aki szintén csupán a közlönyből értesült a hírekről. Aztán többen Piliscsabát említették, de Farkas András polgármester azt mondta, még csak nem is hallott a kormányzati tervekről. Visegrádon annyit mondtak érdeklődésünkre: „Semmit se tudunk”. Hasonló választ kaptunk Pilisszentkereszten is, pedig ehhez a településhez tartozik Dobogókő, amelynek közelében található többek szerint „Földünk Szívcsakrája”, ezért egyre több erre a „spirituálisan feltöltődni vágyó” zarándok.

– Húsz éve itt dolgozom, általában mindenről elsők között értesülök, de semmiféle spirituális központról nem hallottam még – mondta lapunknak a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány elnöke Lőrincz László. Ottjártunkkor, nem messze a dobogókői sípálya tetejétől jurtákra, azok között táltosdobos zenészekre meg egy lustán heverésző tibeti masztiffra bukkantunk.

– Minden ember fénysugár, a mindenségnek része – kántálták a zenészek, miközben, magukat kísérték a dobokon. Amikor a daluk véget ért, a spirituális, elvonulási központról kérdeztük őket. Csak a fejüket csóválták, ilyenről ők még soha nem hallottak. Ugyanakkor felcsillanó szemmel kezdtek érdeklődni, hogy mégis ki, mikor, miből és hol építi majd ezt a központot, mert azért ez mégiscsak jó hír.

– Akkor ez mégsem jó hír. Ebből mutyi lesz – állapította meg végül nagy hallgatás után az egyik táltosdobos.– Csak a hárommilliárd közpénz biztos eddig – jeleztük.

Aztán mintha csak láthatatlan vezényszóra tették volna, egyszerre vették kézbe a hangszerüket, és új dalba kezdtek. Messzire szállt a Pilisben a refrén:

– Sólyom véréből születtem!

2017.08.23 07:02

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12