Haldoklik Magyarországon a jogállamiság? Nehéz egyetlen esethez, vagy dátumhoz kötni az agónia kezdetét, de az egyik erre utaló eset a Sukoró-ügyben lefolytatott koncepciós per, amire a Kúria tette fel az i-re a szégyenpontot. Olyan vádakra is hivatkozva semmisítette meg a szegedi törvényszék felmentő ítéletét, amelyek nem is szerepeltek a vádiratában.
Igaz, az alaphangot az a szolnoki bírói tanács adta meg, amely igyekezett minden olyan tanúvallomást figyelmen kívül hagyni, ami a vádlottak mellett szólt. A szegedi bíróságon születtek korábban is furcsa ítéletek. Akadt olyan bíró, aki értve a politika elvárását, 10 év fegyházra ítélt terrorizmus címén egy szíriai menekültet, akit azzal vádoltak, hogy a rendőrség megdobálására biztatta a társait. Valójában a hivatalos tolmács az ellenkelezőjét fordította a vádlott vallomásának.
Nincsenek könnyű helyzetben a bíróságok. Polt Péter a "független" legfőbb ügyész, a bírói szervezet vezetője pedig a Fidesz alapító Szájer József felesége. Ennek ellenére szép számmal akadnak a testületben olyan bírák, akik védik a független ítélkezés jogát.
Megannyi szöget jelentenek a jogállamiság koporsójában a személyre szabott törvények is. Felszámoltak egy ősi foglalkozást, amikor megtiltották a kereskedelmi célú halászatot a természetes vizekben, mert a horgászok keveslik a kapást. Maga a köztársasági elnök és a horgász-szövetség fideszes országgyűlési képviselője szorgalmazta a jogszabályt. Személyre szabták az egykori amerikai nagykövet és a győri polgármester kinevezését lehetővé tevő törvényt; az agrárkamara fideszes elnöke egyéni képviselői javaslattal önmaga számára kedvező törvényjavaslattal állt elő; lazították a közbeszerzést, mert így vezető fideszes politikusok családtagjai is pályázhatnak.
Ha egyszer visszatérünk Európába, könnyebb lesz a jogállamot helyreállítani, mint visszaszerezni az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat.
