Egyházi iskolák - A Fidesz-hívek sem kivételeznének

Publikálás dátuma
2017.08.24. 12:46
A kép illusztráció. FOTÓ: Vajda József
Még a Fidesz szavazói is egyetértenek abban, hogy minden magyar településen kell lenni világi iskolának, ahogyan abban is, hogy minden diák után ugyanannyi állami támogatás jár, függetlenül attól, világi vagy egyházi iskolában tanul. Ezek a főbb megállapításai az "Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében" című kutatásnak, amelyet a Republikon Intézet végzett.

A közoktatás központosítását követően a forrásszegény önkormányzatok úgy próbáltak megszabadulni fenntartói kötelezettségeiktől, hogy egyházi kezelésbe adták az intézményeiket. Ennek eredményeképpen 2010 és 2016 között 81 százalékkal nőtt Magyarországon az egyházi iskolákban tanuló diákok száma: míg 2010-ben 112 500 gyermek tanult egyházi intézményben, addig 2016-ban már több mint 204 ezer.

2017. augusztusi állás szerint Magyarország 95 településén csak egyházi általános iskola van, 39 további településen pedig csak egyház, illetve vallási tevékenységet végző szervezet tart fenn gimnáziumot. A Republikon Intézet kutatása szerint a válaszadók döntő többsége szerint minden településen elérhetőnek kellene lennie a világi oktatásnak, ebben a tekintetben nincsen különbség a teljes népesség és a Fidesz szavazók között.

A megkérdezettek többsége nem ért egyet azzal, hogy a 2017/18-as tanévben az egyházi iskolákban 2,7-szer több forrás jusson egy tanulóra, mint a világi intézményekben; a többség szerint minden diákra ugyanakkora támogatást kellene biztosítani az intézmény fenntartójától függetlenül. Ezzel csak az MSZP szavazói értenek kevésbé egyet, vélhetően azért, mert egy részük az egyházi iskoláknak kevesebb pénzt adna.

A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a többség a szülők és a diákok beleegyezéséhez kötné az iskolák egyházaknak történő átadását. Ez az egyetlen olyan kérdés, amelyben a párpreferencia mentén különbség mutatkozik: a Jobbik szavazóinak relatív többsége nem kötné ilyen feltételekhez az iskolák átadását. Ebben is a DK szavazóinak álláspontja a legkevésbé egyházbarát.

Szerző

Pótfelvételi - Pénteken közlik a ponthatárokat

 Pénteken hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási pótfelvételi ponthatárait, akkor dől el, hogy ki került be az általa megjelölt képzésre.

A pótfelvételi során azok adhattak be kérelmet, akiket a rendes eljárásban nem vettek fel sehová, vagy akik korábban nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Jelentkezni az e-felvételi rendszerében lehetett, egyetlen felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére. A pótfelvételi keretében kizárólag önköltséges képzések indultak, ez alól kivétel volt az ápolás mesterképzési szak három felsőoktatási intézményben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes képzései.

A pótfelvételi ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározottaknál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280 pont, felsőoktatási szakképzésen 240 pont, mesterképzésen 50 pont), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.

A felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg szeptember első napjaiban.

Az idén az általános felvételi eljárásban jelentkező 105 868 fiatalból 72 641-en nyertek felvételt - mondta el korábban Horváth Zita felsőoktatási helyettes államtitkár.

Horváth Zita közlése szerint állami ösztöndíjas formában 55 733-an, önköltséges formában 16 908-an tanulhatnak majd. Alapképzésben 47 684 diák, osztatlan képzésben 7462 hallgató, mesterképzésben 11 540 kezdheti meg tanulmányait. Felsőfokú szakképzésre 5955-en kerültek be. Nappali rendszerben több mint 51 ezren, levelezőn több mint 20 ezren tanulhatnak.

Az összes jelentkező közül első helyre 51 százalék nyert felvételt, összesen a jelentkezők 68,8 százaléka bekerült valamely felsőoktatási intézménybe.

Alap- és osztatlan képzésben gazdaságtudományokra 17,1 százalék, műszaki területre 15,4 százalék, pedagógusképzésre 13 százalék került be, amelyet az informatika, bölcsész, orvos és jogi képzés követ - ismertette.

Szerző

Megbabrálták a metróajtót? - Nyomoz a BKV

Publikálás dátuma
2017.08.24. 10:07
FOTÓ: Tóth Gergő
Továbbra is idegenkezűségre gyanakszik a BKV a 3-as metró felújított orosz szerelvényeinek ajtómeghibásodásainál, a fedélzeti térfigyelő kamerák felvételeit elemzik a szakemberek, hogy kiderítsék, "babrálta-e valaki a vésznyitót" - mondta Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek.

A napilap csütörtöki számában megjelent cikk ismerteti, hogy a vezérigazgató két esetben már feljelentést tett a rendőrségen, a rendőrség közérdekű üzem megzavarásának gyanújával nyomoz. Először egy ajtórésbe dugott fakocka, majd később egy közelebbről nem ismert idegen tárgy miatt nem nyíltak és záródtak az ajtók, a múlt héten pedig bár kinyíltak, de úgy is maradtak. Megmagyarázhatatlan a felújított orosz szerelvények többhetes fogalomkivonása, a munkálatokat végző Metrovangonmas komoly vizsgálata és szoftverfrissítése, valamint a hatósági engedélyek alapján újbóli forgalomba helyezése után történtek is. Olyan is előfordult, hogy nem működött az ajtók mozgását visszajelző berendezés.

A 3-as metróvonal 37, egyenként 6 kocsiból álló szerelvényét újíttatja fel a BKV. Jelenleg továbbra is csak 13 felújított szerelvény van Budapesten, augusztusban nem is érkezik szállítmány, pedig az oroszok korábban azt ígérték, havi kettő helyett ezután majd hármat küldenek. Bolla Tibor közölte: a szerelvények Oroszországba történő kiszállítását éppen a hibák miatt nem lehetett eddig felgyorsítani, mert ha többet küldenek, akkor nem tudják az utasforgalomnak megfelelő számú kocsit forgalomban tartani.

Szerző