Szuperjogkört kaphat Pintér

Publikálás dátuma
2017.08.25 07:00

Fotó: /
Európán kívüli állam polgára, vagy ott bejegyzett cég a jövőben kizárólag a mindenkori belügyminiszter engedélyével fektethetne be Magyarországon Pintér Sándor tárcájának tervei szerint.

Az Európai Unión vagy Európai Gazdasági Térségen kívüli állam polgára, vagy ilyen országban bejegyzett vállalkozás egyes piaci szektorokban – a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen a "kommunikációs csatornák" üzemeltetéséig –, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban 25 százalékot meghaladó tulajdonrészt kizárólag "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős" miniszter, azaz a belügyminiszter "előzetesen beszerzett engedélyével" szerezhet majd. Ez szerepel egy, a kormány honlapján szereplő belügyminisztériumi jogszabály-tervezetben, amelynek ma jár le a társadalmi egyeztetésre adott határideje.

Már lapunk is beszámolt arról: változtatna a Belügyminisztérium a nemzetbiztonsági törvényen egy elbukott strasbourgi per nyomán, így némileg szigorúbbá válhatnak a lehallgatási szabályok. A törvénycsomagban ugyanakkor eddig megbújt egy passzus, amely sokkalta súlyosabb jogszabály-változást hordoz, lényegében ugyanis Pintér Sándor, avagy a mindenkori belügyminiszter egyszemélyi döntési jogkörévé tenné azt, mely külföldi, például amerikai, kínai vagy arab befektető invesztálhat Magyarországon. A belügyminiszter minden törvényi feltétel, vagy előírás nélkül, teljesen önállóan adhatná, vagy tagadhatná meg a kérelmeket. Harangozó Tamás szocialista képviselő szerint a tervezet jogállami nonszensz, a nemzetbiztonsági célokat ráadásul erős korrupciógyanú árnyékolja.

Hol kell majd engedély?
- fegyver- és lőszergyártás
- kettős felhasználású termék előállítása
- lehallgatási eszközök, titkosítási szolgáltatásokhoz használt eszközök előállítása
- hitel- és pénzügyi szolgáltatások
- villamosenergetikai szolgáltatás, gázszolgáltatás, vízszolgáltatás, telekommunikációs szolgáltatások
- atomenergiával, nukleáris technológiával foglalkozó vállalkozások
- népegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű termék, illetve készítmény gyártásával, kutatás-fejlesztésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozások
- kormányzati vagy országos szintű hatósági nyilvántartások, adatbázisok, informatikai rendszerek, vagy kommunikációs csatornák kialakításával, fejlesztésével vagy működtetésével foglalkozó vállalkozások

A nemzetbiztonsági törvényen tervezett, a Belügyminisztérium (BM) által jegyzett szabálymódosítások szerint a megadott (keretes írásunkban felsorolt – a szerk.) üzleti tevékenységekre irányuló cégalapítás vagy vásárlás esetén a nem európai befektetők "tulajdonszerzésre irányuló szándékát" írásban be kell majd nyújtani az engedélyező miniszternek, megjelölve "az érintett gazdasági társaságot, a megszerezni kívánt tulajdonrész mértékét, az engedélyezés alapjául szolgáló tevékenységet", valamint az e tényeket alátámasztó adatokat. "Az engedélyező miniszter a kérelem alapján megvizsgálja, hogy a befektető tulajdonszerzése sérti-e Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit" – áll a tervezetben.

A majd a mindenkori belügyminiszter kezébe kerülő kizárólagos jogkört csupán az ellensúlyozza: "Ha az engedélyező miniszter 60 napon belül nem dönt az engedélyről vagy 60 napon belül írásban nem tájékoztatja a befektetőt a határidő meghosszabbításáról, az engedélyt megadottnak kell tekinteni." Az azonban egyáltalán nem derül ki, hogy az eljárásban a belügyminiszter miként vizsgálja a nemzetbiztonsági érdekek sérelmét. Pintér döntése, az esetleges elutasítása ellen pedig egyetlen jogorvoslat az lesz majd, hogy a kormánytól lehet kérni felülvizsgálatot 30 napon belül – közelebbről nem jelölték meg, a kabinet mely tagjától vagy szervétől.

Ráadásul, miközben a salátatörvény-módosítás szinte valamennyi eleme sarkalatosnak, azaz kétharmadosnak minősül, a BM tervezete szerint ez, a külföldi beruházásokra vonatkozó törvénymódosítás nem ilyen, ennek elfogadásához tehát elég csupán a parlament feles többsége. Csakhogy az alaptörvény szerint „a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg”. A rendelkezés, ha a BM a parlament elé terjeszti, a Fidesz-KDNP pedig megszavazza, 2018. június 29-én léphet hatályba.

Nemcsak a passzusból hiányzik, az indoklás is csak felsorolja az érintett piaci szektorokat, és nem nevez meg olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely miatt elengedhetetlen egy ilyen engedélyezési eljárás. De nem is ez a legnagyobb probléma, hiszen a külföldi beruházások korlátozásának, de legalábbis ellenőrzésének lenne létjogosultsága. Olyannyira, hogy az EU számos tagállama uniós szintű fellépést javasol a korlátlan tulajdonszerzéssel szemben.

Csakhogy a jelek szerint itt nem arról van szó, hogy tiszta feltételekhez kötnék a tulajdonszerzést. A nemzetbiztonsági célúnak nevezett törvénymódosításra sokkal inkább a miniszter személyi befolyásának növelése adhat magyarázatot, súlyos korrupciós kockázatot iktatva be a rendszerbe. Semmi sem derül ki az eljárásról, vagy például arról, mi számít egyáltalán nemzetbiztonsági érdeksérelemnek. Nem világos az sem, hogy mi lesz a jelenleg külföldi részesedéssel, tulajdonnal működő cégekkel, vonatkozik-e majd azokra a szabályváltozás, kell-e engedélyt kérniük. Mindezek alapján a lapunk által megkérdezett szakértők előzetesen úgy látják: nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére aligha, csupán arra lesz jó ez a módosítás, hogy a kormány önkényesen beavatkozzon jelentős gazdasági ágazatokban működő cégek működésébe, s egy miniszter személyes szimpátiájától tegye függővé bármiféle külföldi személy, vagy cég érdekeltségszerzését.

Hajmeresztő ötlet

Jogállami abszurdnak nevezte Harangozó Tamás szocialista szakpolitikus a törvénytervezetet, amelyet szerinte csak hatalmi, illetve egyéni financiális érdekek vezérelhetnek.

- Újabb tégla a haveri kapitalizmusban?

- Így is fogalmazhatunk. Ebből a tervezetből ugyanis az látszik, a BM lényegében törvénybe iktatná, hogy ezekben a szektorokban csak a kormánynak, pontosabban a kormánytagnak tetsző, haveri, mondjuk nagy szatyorral érkező külföldi cégek ruházhatnak be Magyarországon. Ráadásul hiába írják az indoklásban, hogy mindez a nemzetközi joggyakorlatban bevett, valójában kizárt, hogy európai országban egy miniszter kizárólagos joga lenne ilyen szintű nemzetbiztonsági döntés.

- Mit eredményezhet a gyakorlatban ez a törvénymódosítás?

- A nem európai, harmadik országbeli – értsük itt az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot vagy bármely arab országot is – beruházók Magyarországon kizárólag a belügyminiszter engedélyével szerezhetnének 25 százalékosnál nagyobb mértékű tulajdont piaci cégekben. Egyébként már ez a megfogalmazás is nonszensz, hiszen például kémkedni, vagy terrorizmust finanszírozni egyszázalékos tulajdonrésszel is lehet. A cél persze lehetne az, hogy megvizsgálják a cégeket, befektetőket, s így csak nemzetbiztonsági szempontból kockázatmentes vállalkozók jöjjenek Magyarországra. Ám ez a jogszabály-szöveg egyetlen árva kitételt sem ír elő nemzetbiztonsági átvilágításra, vagy bármilyen más hatósági ellenőrzésre. Itt kizárólag egy személyes miniszteri döntéstől teszik függővé az engedélyt. Kérdésem: ez itt most már megint mi? Hogyan garantálja mindez a magyar emberek biztonságát?

- Gondolom, ez csak költői a kérdés.

- Persze, leginkább sehogy. Ez a terv nemhogy nem garancia, ez jogállami abszurd. Bele van kódolva, hogy a kormányzat hatalmi, adott esetben financiális érdekei dominálták. Hajmeresztő ötlet adatvédelmi és piacgazdasági szempontból is, hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy akár Pintér Sándor, akár bármely felelős kormánytag egyszemélyben hitelesen meg tudná vizsgálni mondjuk az IBM vagy a TEVA nemzetbiztonsági hátterét. Az aggályokat pedig csak fokozza, hogy az érintett szektorok közé bekerültek az atomenergiával, nukleáris technológiával foglalkozó vállalkozások is. Pintér Sándor engedélyétől, hangulatától, szimpátiájától, szakértelmétől függ majd, ki szerezhet tulajdont ilyen cégekben Magyarországon?

2017.08.25 07:00

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39