Az Európai Unión vagy Európai Gazdasági Térségen kívüli állam polgára, vagy ilyen országban bejegyzett vállalkozás egyes piaci szektorokban – a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen a "kommunikációs csatornák" üzemeltetéséig –, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban 25 százalékot meghaladó tulajdonrészt kizárólag "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős" miniszter, azaz a belügyminiszter "előzetesen beszerzett engedélyével" szerezhet majd. Ez szerepel egy, a kormány honlapján szereplő belügyminisztériumi jogszabály-tervezetben, amelynek ma jár le a társadalmi egyeztetésre adott határideje.
Már lapunk is beszámolt arról: változtatna a Belügyminisztérium a nemzetbiztonsági törvényen egy elbukott strasbourgi per nyomán, így némileg szigorúbbá válhatnak a lehallgatási szabályok. A törvénycsomagban ugyanakkor eddig megbújt egy passzus, amely sokkalta súlyosabb jogszabály-változást hordoz, lényegében ugyanis Pintér Sándor, avagy a mindenkori belügyminiszter egyszemélyi döntési jogkörévé tenné azt, mely külföldi, például amerikai, kínai vagy arab befektető invesztálhat Magyarországon. A belügyminiszter minden törvényi feltétel, vagy előírás nélkül, teljesen önállóan adhatná, vagy tagadhatná meg a kérelmeket. Harangozó Tamás szocialista képviselő szerint a tervezet jogállami nonszensz, a nemzetbiztonsági célokat ráadásul erős korrupciógyanú árnyékolja.
- fegyver- és lőszergyártás
- kettős felhasználású termék előállítása
- lehallgatási eszközök, titkosítási szolgáltatásokhoz használt eszközök előállítása
- hitel- és pénzügyi szolgáltatások
- villamosenergetikai szolgáltatás, gázszolgáltatás, vízszolgáltatás, telekommunikációs szolgáltatások
- atomenergiával, nukleáris technológiával foglalkozó vállalkozások
- népegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű termék, illetve készítmény gyártásával, kutatás-fejlesztésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozások
- kormányzati vagy országos szintű hatósági nyilvántartások, adatbázisok, informatikai rendszerek, vagy kommunikációs csatornák kialakításával, fejlesztésével vagy működtetésével foglalkozó vállalkozások
A nemzetbiztonsági törvényen tervezett, a Belügyminisztérium (BM) által jegyzett szabálymódosítások szerint a megadott (keretes írásunkban felsorolt – a szerk.) üzleti tevékenységekre irányuló cégalapítás vagy vásárlás esetén a nem európai befektetők "tulajdonszerzésre irányuló szándékát" írásban be kell majd nyújtani az engedélyező miniszternek, megjelölve "az érintett gazdasági társaságot, a megszerezni kívánt tulajdonrész mértékét, az engedélyezés alapjául szolgáló tevékenységet", valamint az e tényeket alátámasztó adatokat. "Az engedélyező miniszter a kérelem alapján megvizsgálja, hogy a befektető tulajdonszerzése sérti-e Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit" – áll a tervezetben.
A majd a mindenkori belügyminiszter kezébe kerülő kizárólagos jogkört csupán az ellensúlyozza: "Ha az engedélyező miniszter 60 napon belül nem dönt az engedélyről vagy 60 napon belül írásban nem tájékoztatja a befektetőt a határidő meghosszabbításáról, az engedélyt megadottnak kell tekinteni." Az azonban egyáltalán nem derül ki, hogy az eljárásban a belügyminiszter miként vizsgálja a nemzetbiztonsági érdekek sérelmét. Pintér döntése, az esetleges elutasítása ellen pedig egyetlen jogorvoslat az lesz majd, hogy a kormánytól lehet kérni felülvizsgálatot 30 napon belül – közelebbről nem jelölték meg, a kabinet mely tagjától vagy szervétől.
Ráadásul, miközben a salátatörvény-módosítás szinte valamennyi eleme sarkalatosnak, azaz kétharmadosnak minősül, a BM tervezete szerint ez, a külföldi beruházásokra vonatkozó törvénymódosítás nem ilyen, ennek elfogadásához tehát elég csupán a parlament feles többsége. Csakhogy az alaptörvény szerint „a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg”. A rendelkezés, ha a BM a parlament elé terjeszti, a Fidesz-KDNP pedig megszavazza, 2018. június 29-én léphet hatályba.
Nemcsak a passzusból hiányzik, az indoklás is csak felsorolja az érintett piaci szektorokat, és nem nevez meg olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely miatt elengedhetetlen egy ilyen engedélyezési eljárás. De nem is ez a legnagyobb probléma, hiszen a külföldi beruházások korlátozásának, de legalábbis ellenőrzésének lenne létjogosultsága. Olyannyira, hogy az EU számos tagállama uniós szintű fellépést javasol a korlátlan tulajdonszerzéssel szemben.
Csakhogy a jelek szerint itt nem arról van szó, hogy tiszta feltételekhez kötnék a tulajdonszerzést. A nemzetbiztonsági célúnak nevezett törvénymódosításra sokkal inkább a miniszter személyi befolyásának növelése adhat magyarázatot, súlyos korrupciós kockázatot iktatva be a rendszerbe. Semmi sem derül ki az eljárásról, vagy például arról, mi számít egyáltalán nemzetbiztonsági érdeksérelemnek. Nem világos az sem, hogy mi lesz a jelenleg külföldi részesedéssel, tulajdonnal működő cégekkel, vonatkozik-e majd azokra a szabályváltozás, kell-e engedélyt kérniük. Mindezek alapján a lapunk által megkérdezett szakértők előzetesen úgy látják: nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére aligha, csupán arra lesz jó ez a módosítás, hogy a kormány önkényesen beavatkozzon jelentős gazdasági ágazatokban működő cégek működésébe, s egy miniszter személyes szimpátiájától tegye függővé bármiféle külföldi személy, vagy cég érdekeltségszerzését.
Hajmeresztő ötlet
Jogállami abszurdnak nevezte Harangozó Tamás szocialista szakpolitikus a törvénytervezetet, amelyet szerinte csak hatalmi, illetve egyéni financiális érdekek vezérelhetnek.
- Újabb tégla a haveri kapitalizmusban?
- Így is fogalmazhatunk. Ebből a tervezetből ugyanis az látszik, a BM lényegében törvénybe iktatná, hogy ezekben a szektorokban csak a kormánynak, pontosabban a kormánytagnak tetsző, haveri, mondjuk nagy szatyorral érkező külföldi cégek ruházhatnak be Magyarországon. Ráadásul hiába írják az indoklásban, hogy mindez a nemzetközi joggyakorlatban bevett, valójában kizárt, hogy európai országban egy miniszter kizárólagos joga lenne ilyen szintű nemzetbiztonsági döntés.
- Mit eredményezhet a gyakorlatban ez a törvénymódosítás?
- A nem európai, harmadik országbeli – értsük itt az Egyesült Államokat, Kínát, Oroszországot vagy bármely arab országot is – beruházók Magyarországon kizárólag a belügyminiszter engedélyével szerezhetnének 25 százalékosnál nagyobb mértékű tulajdont piaci cégekben. Egyébként már ez a megfogalmazás is nonszensz, hiszen például kémkedni, vagy terrorizmust finanszírozni egyszázalékos tulajdonrésszel is lehet. A cél persze lehetne az, hogy megvizsgálják a cégeket, befektetőket, s így csak nemzetbiztonsági szempontból kockázatmentes vállalkozók jöjjenek Magyarországra. Ám ez a jogszabály-szöveg egyetlen árva kitételt sem ír elő nemzetbiztonsági átvilágításra, vagy bármilyen más hatósági ellenőrzésre. Itt kizárólag egy személyes miniszteri döntéstől teszik függővé az engedélyt. Kérdésem: ez itt most már megint mi? Hogyan garantálja mindez a magyar emberek biztonságát?
- Gondolom, ez csak költői a kérdés.
- Persze, leginkább sehogy. Ez a terv nemhogy nem garancia, ez jogállami abszurd. Bele van kódolva, hogy a kormányzat hatalmi, adott esetben financiális érdekei dominálták. Hajmeresztő ötlet adatvédelmi és piacgazdasági szempontból is, hiszen senki nem gondolhatja komolyan, hogy akár Pintér Sándor, akár bármely felelős kormánytag egyszemélyben hitelesen meg tudná vizsgálni mondjuk az IBM vagy a TEVA nemzetbiztonsági hátterét. Az aggályokat pedig csak fokozza, hogy az érintett szektorok közé bekerültek az atomenergiával, nukleáris technológiával foglalkozó vállalkozások is. Pintér Sándor engedélyétől, hangulatától, szimpátiájától, szakértelmétől függ majd, ki szerezhet tulajdont ilyen cégekben Magyarországon?
