Előfizetés

Csirkét fogadott örökbe egy majom az állatkertben - Videó

Majom fogadott örökbe csirkét egy izraeli állatkertben. A gondozók szerint a szokatlan állatpár elválaszthatatlan.

Támadás az Amazonas ellen - Bányászat természetvédelmi területen?

Publikálás dátuma
2017.08.24. 18:29
Jacana (más néven Jézus-madár) fiókák az amazonasi őserdőben - AFP fotó
A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése. Az egyebek között aranyban gazdag 46 ezer négyzetkilométeres terület, Renca az észak-brazíliai Amapá és Pará államokban fekszik - írja a BBC News alapján az MTI.

A helyi kormány szerint Michel Temer brazil elnök rendelete ellenére a terület mindössze nagyjából 30 százalékán lehet majd bányászni, ami azt jelenti, hogy a kitermelés nem fogja érinteni a korábban is védett erdőségeket és az őslakosok földjeit.

Az intézkedés célja, hogy új beruházásokat csalogassunk a területre, növelve az ország bevételeit és új munkahelyeket teremtve, miközben mindvégig szem előtt tartjuk a fenntarthatóságot - jelentette ki közleményében a helyi bányászati és energiaügyi minisztérium.

Randolfe Rodrigues ellenzéki szenátor szerint azonban ez a lépés a legnagyobb támadás az Amazonas ellen az elmúlt 50 évben.

Maurício Voivodic, a Természetvédelmi Világalap (WWF) brazíliai részlegének vezető munkatársa a múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy a bányászat beindulása jelentős demográfiai változásokat, erdőirtást, a vízforrások elpusztítását, a biológiai sokféleség elsorvadását és a földek miatti konfliktusokat eredményezheti.

Amennyiben a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy megnyissa ezeket a területeket a bányászat előtt anélkül, hogy megvitatná a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket, akkor nemzetközi felháborodással kell szembenéznie - jegyezte meg közleményében a WWF.

Évi 500 millió dollár "fizetést" érdemelnének a nagyvárosi fák

Publikálás dátuma
2017.08.24. 15:25
Közpark Mexikóvárosban. FOTÓ: YURI CORTEZ / AFP
A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű "szolgáltatást nyújtanak" azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet - számította ki egy nemzetközi kutatócsoport.

Az Ecological Modelling című online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt - Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Angeles, Mexikóváros, Moszkva, Mimbi és Tokió - tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlag értéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva 35 dollár haszna van a fáknak.
A fák által nyújtott szolgáltatások értéke könnyen növelhető azáltal, hogy még több fát ültetünk el - idézte Theodore Endrenyt, a New York államban lévő Syracusa Környezettudományi és Erdészeti Főiskola tanárát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A kutatók megbecsülték a városokban lévő fás terület nagyságát, és azt hogyan járulnak hozzá a 10 metropolisz ökosziszémája szolgáltatásaihoz, mint a légszennyezés csökkentéséhez, nagy mennyiségű esővíz elvezetéséhez, az épületek fűtésével és hűtésével kapcsolatos energiaárak csökkentéséhez, a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásához.
"A fák közvetlen és közvetett előnyökkel szolgálnak az épülete hűtésére, a hőhullámok idején az emberek szenvedéseinek csökkentésére. A közvetlen előnyök az árnyékbiztosítás, ami hűvösebben tartja a városi környezetet, a közvetett az nagymennyiségű csapadék elpárologtatása, ami szintén hűvösebb levegőt eredményez - magyarázta Endreny.

A legtöbb ember nincs is tisztában a városi fák szolgáltatásaival, köztük azzal, hogy kivonják az emberi szervezetre veszélyes szálló port a levegőből azáltal, hogy megkötik azokat leveleiken, energiát takarítanak meg az ember számára azzal, hogy hűtik a levegőt, és felfogják a hideg téli szeleket, a nyári forróságot okozó napsugárzást, elnyelik és tárolják a szén-dioxidot.
Ha ezeket az eredményeket a társadalmi-gazdasági rendszer nagyobb skálájára helyezzük el, nyilvánvalóvá válik, milyen mértékben támogatja a természet egy ember vagy közösség jólétét azáltal, hogy ingyen nyújt szolgáltatást számára" - mondta Sergio Ulgiati, a nápolyi Parthenope Egyetem professzora, a tanulmány egyik társszerzője.