Paksért lesz díszpolgár Putyin

Publikálás dátuma
2017.08.25 07:04
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Fotó: /
"Civis Honoris Causa címet adományoz Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnak, az Orosz Föderáció elnökének a Debreceni Egyetem" – erősítette meg a Népszava információit az intézmény tegnap.

Közleményben számoltak be a szenátus augusztus 18-i döntéséről, s arról, hogy a díszpolgári címet az kaphatja, aki "kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését." A Debreceni Egyetem díszpolgári címét 2014-ben elsőként Habsburg György kapta meg, 2016-ban pedig Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök.

Noha az orosz elnök a dzsúdó-világbajnokságra jön, jut idő a tudományra is FOTÓ: RIA NOVOSTI/SPUTNIK

Noha az orosz elnök a dzsúdó-világbajnokságra jön, jut idő a tudományra is FOTÓ: RIA NOVOSTI/SPUTNIK

Az intézmény indoklásából kiderül, Putyin díszpolgári címe a vitatott és korrupciógyanús atomerőmű-építéssel függ össze. Mint írták, "mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II program megvalósításában". Megemlítették: az egyetem és a Roszatom közötti stratégiai szerződés rögzíti, hogy az intézmény részt vesz többek között a projekt szakember-utánpótlásának képzésében.

Putyin egyetemi díszpolgári címe miatt megkerestük Bazsa Györgyöt, aki korábban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnöke és a Debreceni Egyetem rektorhelyettese volt. A professor emeritus úgy vélekedett: egész biztosan megosztja az egyetem dolgozóit a döntés, nyilvánvalóan vannak, akik nem értenek egyet ezzel, ugyanakkor tény, hogy az egyetemnek volt lehetősége díszpolgári címet adni, ha azzal a szenátus többsége egyet ért. Bazsa szerint afféle „politika kiegyensúlyozásról” lehet szó, hiszen eddig Habsburg György, az utolsó magyar király unokája és Rudolf Schuster, volt szlovák köztársasági elnök kapott Civis Honoris Causa címet a Debreceni Egyetemtől, a Szegedi Tudományegyetemen pedig például két éve Angela Merkel német kancellár lett díszdoktor. Arra a kérdésünkre, hogy a Putyin díszpolgári címe és a kormány oroszbarát politikája között van-e összefüggés, Bazsa György úgy fogalmazott: előfordulhat, az mindenesetre érthetetlen, hogy miért kellett ilyen „nagy sietve”, még a nyári szünetben dönteni ebben az ügyben.

Az egyetem közleménye arról nem tett említést, hol tüntetik ki a Putyint. Nem véletlenül. Miként azt lapunk megírta, eredetileg Debrecenben vette volna át az elismerést Putyin, de végül – arra hivatkozva, hogy utazása elsődleges céljára, a budapesti judo világbajnokságra koncentrál – lemondta a látogatást. Úgy tudjuk, emiatt a Parlamentben tartják majd az ünnepséget. Ráadásul lapunk másik korábbi információját megerősítve tegnap hivatalosan is bejelentették, hogy találkozik majd Orbán Viktor kormányfővel az orosz elnök.

Veszélyes orosz minta
Miközben a Debreceni Egyetem díszpolgári címet adományoz az orosz elnöknek, addig egyre több civil szervezet küzd Putyin illiberális világa ellen. Ilyenek például azok az orosz civilek, akik az őket külföldi ügynökökként beállító törvény ellen tiltakozva még 2013-ban fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz. Ehhez a perhez most csatlakozik a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a Transparency International, az Átlátszó.hu és az Eötvös Károly Intézet is, mert az öt magyar civil szervezet szerint Putyin illiberális állama és intézkedései veszélyes mintaként szolgálnak Európának. Emlékeztettek, a magyar civilellenes törvény is az orosz mintát viszi tovább.



Szerző
2017.08.25 07:04

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30