7-en a 7-ről - Ön miről tájékoztatná telefonon a nyugdíjasokat?

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:07
Illusztráció/Shutterstock

Avar János, újságíró

Arról, hogy nem Vona szavaitól kellene megvédi a nyugdíjasokat, hanem Orbán tetteitől. S hogy a nekik szó szerint életbe vágóan fontos egészségügyet kifosztó kormányzata éppúgy „öregezik”, mint az időseket kifosztó bűnözők. Hiszen a végtelen várólistán lévők nem stadionba akarnak bejutni, hanem a CT-vizsgálatra.

Bolgár György, rádiós újságíró

Arról, hogy a Fidesz létrehozta nyugdíjas hadosztályát. Ha már a magyar hadsereg nem ütőképes, legalább legyenek harcra kész nyugdíjasok, akik megvédik a hazát. A hadosztály parancsnoka Kubatov Gábor, aki listáról, név, lakcím és telefonszám szerint ismer minden nyugdíjast. Úgyhogy családias légkörben várhatják a parancsot: rohamra!

Farkasházy Tivadar, Hócipő

Semmiről. Eszembe se jutna, hogy kéretlenül felhívjak embereket, konzultációs kérdőíveket se küldenék ki, mert a nyugdíjasok mind éltek a Kádár-rendszerben, s talán még emlékeznek arra, hogy kozmetikázott hangulatjelentésekkel hülyítették a vezetőket, már akiket még lehetett. Így persze semmire se vinném a mai magyar politikában, de nem is akarom, én a nyugdíjasoknak már csak méltóságot próbálok adni olyan szerény körülmények között, amire a Hócipőnek lehetősége van még talán egy ideig.

Friss Róbert, újságíró

Én már nyugger vagyok. Engem tájékoztatnak, nem én tájékoztatok.

Horváth István, hírlapíró

Ne legyen holland nagykövet, mert akkor hazarendelik és élhet a nyugdíjából. Hadat majd kispályás külügyminiszter üzen.

Horváth Zoltán, újságíró

Elsősorban azt üzenném, hogy egyszer majd a bibós fiúk is lesznek nyugdíjasok. Addig meg nyugodjunk békében.

Veress Jenő, a Népszava főmunkatársa

Az új K-(mint Kubatov)vonalon át arról, hogy ezt a kampányt az a Habony csinálja, aki nyugdíjasokba szok’ belerugdosni szabadidejében. Meg arról, hogy a „komcsik”-elvette 13. havi nyugdíjat az erős, büszke, jobban teljesítő Orbán-kormány piszkosul nem szeretné visszaadni. Köpködni olcsóbb, mint fizetni. Kérdezném: ez nem zavar senkit?

Szerző

Az elszántságot nem lehet szavazatra váltani

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:06
A kép a zuglói időközi választáson készült áprilisban Illusztráció: Vajda József/Népszava
Többségben vannak azok, akik leváltanák a Fidesz-kormányt, de ebből nem következik automatikusan, hogy kormányváltással zárul a nyolc hónap múlva esedékes választás – értékelte a Závecz Research legfrissebb mérésének eredményeit Juhász Attila. A Political Capital szakmai vezetője szerint az ellenzék széttagoltsága miatt nem lehetnek túl optimisták a váltásban reménykedők, mert hiába vannak többségben a mostani hatalom távozását akarók, ha egyik ellenzéki párt sem tudja megszólítani őket.

Augusztus közepén a Fidesz kétszázalékos növekedéssel 26 százalékon állt, a Jobbik tábora három hónapja 13 százalékos, az MSZP viszont 2 százaléknyit veszített támogatóiból és most 10 százalékot ér el a választókorú népesség körében. Az év elején mért adatokhoz képest kevéssel nőtt a Fidesz-kormány távozásában reménykedők köre, most 3,5 millió felnőtt állampolgár bízik ebben, februárban százezerrel kevesebben voltak. Csakhogy ugyanennyivel lettek többen az elmúlt fél évben azok is, akik az orbáni hatalom folytatását akarják: 2,6 millióan bíznak ebben.

A közvélemény-kutató cég vezetője a Népszava kérdésére arra emlékeztetett, hogy a kormányváltást akarók a maguk 43 százalékával nem jelentenek abszolút többséget, ráadásul 14 párt hívei tartoznak ebbe a körbe, ami rendkívüli széttagoltságot jelez, és egyelőre sehol nem látszik az együttműködés szándéka. Nem jó előjelnek nevezte Závecz Tibor azt sem, hogy négy évvel ezelőtt erősebb kormányváltó hangulatot mutattak a mérések. 2013-ban például az Ipsos azt rögzítette, hogy a választásra jogosultak 28 százaléka ragaszkodott az Orbán-kabinethez, 52 százaléka kormányváltást akart és a Medián is 50 százalékot mért egy hónappal a 2014-es választás előtt. Aztán narancssárga festék borult az ország térképére. Egységbe kell rendezni az ellenzéket és túl kell lépni a nagyvárosok falain – érvelt a kutató, aki az idő rövidsége ellenére úgy látja, a Fidesz töretlen népszerűsége mellett sem törvényszerű a 2014-es ellenzéki vereség megismétlődése. Az viszont biztos, hogy az MSZP gyengülése magával húzhatja a kis balliberális pártokat is – figyelmeztetett Závecz. A friss kutatás megerősítette, hogy ha valamelyik tömörülésből megindul az elvándorlás, a kiábrándult szavazók nem jelennek meg az ellenzék másik pártjában, csalódottan hátat fordítanak.

A Medián ügyvezető igazgatója is úgy értékelte: az ellenzéki pártok számának csökkenése nélkül a mostani elszántságot nehéz lesz szavazatokra váltani, mert ha nincs közös perspektíva, szétporlad a választók elszántsága. Hann Endre azonban nem látja befuthatatlanul rövidnek a szavazásig hátralévő nyolc hónapot, ha meg tudnak erősödni a Gulyás Márton választási mozgalmához hasonló kezdeményezések, ami mögött már felsorakozott az ellenzék. Pozitívan kell értékelnünk, hogy a pártvezetők szóba állnak egymással néhány kérdésben, de ettől még nem változik meg a Fidesz választási rendszere – mutatott rá Róna Dániel politológus. Tény, hogy a 24. órában vannak az ellenzéki pártok, hogy megtalálják a közös fellépés módszerét – tette hozzá, de ez szerinte sem befuthatatlan feladat, hiszen négy éve is csak januárra állt össze a csapat. Az akkori gyenge eredmény pedig még nem jelenti azt, hogy most is kudarc lesz a vége.

Kapnak, de nem eleget

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:04
Forrás: Védőnők/Facebook
Az összeggel az érintettek még mindig nem érik el az egészségügy más terültén dolgozó, hasonló végzettségűek jövedelmét.

Novembertől 33 ezer forintos úgynevezett „kiegészítő pótlékot” kapnak a védőnők – tudta meg a Népszava. Az erről szóló jogszabályról hamarosan dönt a kormány. A béremelés következő adagja novembertől esedékes az egészségügyben, eszerint a szakorvos-jelöltek és a kórházi gyógyszerészek alapfizetése bruttó 50 ezer forinttal, a szakdolgozóké pedig átlagosan bruttó 12 százalékkal emelkedik.

Csakhogy nem mindenkié, hiszen az önkormányzatok által fenntartott szolgáltatásokban, például az otthonápolásban, vagy a fogászati ellátásban, a körzetekben dolgozó asszisztensek, valamint a védőnők nem tartoznak az egészségügyi bértábla hatálya alá. Ezért ők jóval kevesebbet keresnek a hasonló végzettségű, ám az állami kórházakban dolgozó társaiknál.

A probléma rendezését az érdekvédők többször is kérték a kormánytól. Idén tavasszal a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke, Csordás Ágnes, valamint több száz védőnő panasszal élt az alapvető jogok biztosánál. Székely László pedig a szakminisztériumhoz fordult.

A bérek rendezése azért is sürgető, mert már most sincs elég szakember. A 4020 körzetből ezerben már helyettesítéssel kell ellátni a feladatokat. A legkritikusabb a helyzet Pest és Jász-Nagykun–Szolnok megyében. Csordás Ágnes szerint: míg a tartósan, vagyis legalább fél éve üres háziorvosi praxisok betöltésére pályázatot írt ki a kormány, a nyertes orvosok pedig több millió forint szabad felhasználású összeget kaphatnak, addig a védőnői körzetek betöltésére esély sincs. A jelen helyzet valószínűleg még jobban romlik az elkövetkező években, mivel az a trend, hogy többen mennek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzet hallgató áll munkába. Az aktív védőnők közül 320 már elmúlt 62 éves.

Csordás hozzátette: az őszi 33 ezer forintos kiegészítés után sem érik el szakdolgozó társaik jövedelmét. Az előzetes számításaik szerint ugyanis a védőnők 30 százaléka akár több tízezer forinttal is kevesebbet kaphat. Ezen a területen a pályakezdő és a 25 éve dolgozó is a bruttó 161 ezer forintos alapbért kapja, melyre jönnek a kötelező kiegészítések attól függően, hogy mekkora területet lát el. Ha több kisebb települést kell végig járnia, ahol kevés a gyerek, akkor 20-25 ezer forintot kaphat, míg ha például egy ezer fős iskola tartozik hozzá, akár a 100 ezer forint is a havi kiegészítése lehet. A védőnők túlnyomó többségét az önkormányzatok foglalkoztatják, a feladatot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza. A helyhatóságok kapnak egy fix díjat a terület és az ellátottak száma alapján, ebből fizetik a munkáltatónak a védőnő bérét, és annak közterheit. Ahol kevés a gyerek, ott a NEAK-tól érkező összeg a védőnő bérére sem elég.

Szerző