Az elszántságot nem lehet szavazatra váltani

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:06
A kép a zuglói időközi választáson készült áprilisban Illusztráció: Vajda József/Népszava
Többségben vannak azok, akik leváltanák a Fidesz-kormányt, de ebből nem következik automatikusan, hogy kormányváltással zárul a nyolc hónap múlva esedékes választás – értékelte a Závecz Research legfrissebb mérésének eredményeit Juhász Attila. A Political Capital szakmai vezetője szerint az ellenzék széttagoltsága miatt nem lehetnek túl optimisták a váltásban reménykedők, mert hiába vannak többségben a mostani hatalom távozását akarók, ha egyik ellenzéki párt sem tudja megszólítani őket.

Augusztus közepén a Fidesz kétszázalékos növekedéssel 26 százalékon állt, a Jobbik tábora három hónapja 13 százalékos, az MSZP viszont 2 százaléknyit veszített támogatóiból és most 10 százalékot ér el a választókorú népesség körében. Az év elején mért adatokhoz képest kevéssel nőtt a Fidesz-kormány távozásában reménykedők köre, most 3,5 millió felnőtt állampolgár bízik ebben, februárban százezerrel kevesebben voltak. Csakhogy ugyanennyivel lettek többen az elmúlt fél évben azok is, akik az orbáni hatalom folytatását akarják: 2,6 millióan bíznak ebben.

A közvélemény-kutató cég vezetője a Népszava kérdésére arra emlékeztetett, hogy a kormányváltást akarók a maguk 43 százalékával nem jelentenek abszolút többséget, ráadásul 14 párt hívei tartoznak ebbe a körbe, ami rendkívüli széttagoltságot jelez, és egyelőre sehol nem látszik az együttműködés szándéka. Nem jó előjelnek nevezte Závecz Tibor azt sem, hogy négy évvel ezelőtt erősebb kormányváltó hangulatot mutattak a mérések. 2013-ban például az Ipsos azt rögzítette, hogy a választásra jogosultak 28 százaléka ragaszkodott az Orbán-kabinethez, 52 százaléka kormányváltást akart és a Medián is 50 százalékot mért egy hónappal a 2014-es választás előtt. Aztán narancssárga festék borult az ország térképére. Egységbe kell rendezni az ellenzéket és túl kell lépni a nagyvárosok falain – érvelt a kutató, aki az idő rövidsége ellenére úgy látja, a Fidesz töretlen népszerűsége mellett sem törvényszerű a 2014-es ellenzéki vereség megismétlődése. Az viszont biztos, hogy az MSZP gyengülése magával húzhatja a kis balliberális pártokat is – figyelmeztetett Závecz. A friss kutatás megerősítette, hogy ha valamelyik tömörülésből megindul az elvándorlás, a kiábrándult szavazók nem jelennek meg az ellenzék másik pártjában, csalódottan hátat fordítanak.

A Medián ügyvezető igazgatója is úgy értékelte: az ellenzéki pártok számának csökkenése nélkül a mostani elszántságot nehéz lesz szavazatokra váltani, mert ha nincs közös perspektíva, szétporlad a választók elszántsága. Hann Endre azonban nem látja befuthatatlanul rövidnek a szavazásig hátralévő nyolc hónapot, ha meg tudnak erősödni a Gulyás Márton választási mozgalmához hasonló kezdeményezések, ami mögött már felsorakozott az ellenzék. Pozitívan kell értékelnünk, hogy a pártvezetők szóba állnak egymással néhány kérdésben, de ettől még nem változik meg a Fidesz választási rendszere – mutatott rá Róna Dániel politológus. Tény, hogy a 24. órában vannak az ellenzéki pártok, hogy megtalálják a közös fellépés módszerét – tette hozzá, de ez szerinte sem befuthatatlan feladat, hiszen négy éve is csak januárra állt össze a csapat. Az akkori gyenge eredmény pedig még nem jelenti azt, hogy most is kudarc lesz a vége.

Kapnak, de nem eleget

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:04
Forrás: Védőnők/Facebook
Az összeggel az érintettek még mindig nem érik el az egészségügy más terültén dolgozó, hasonló végzettségűek jövedelmét.

Novembertől 33 ezer forintos úgynevezett „kiegészítő pótlékot” kapnak a védőnők – tudta meg a Népszava. Az erről szóló jogszabályról hamarosan dönt a kormány. A béremelés következő adagja novembertől esedékes az egészségügyben, eszerint a szakorvos-jelöltek és a kórházi gyógyszerészek alapfizetése bruttó 50 ezer forinttal, a szakdolgozóké pedig átlagosan bruttó 12 százalékkal emelkedik.

Csakhogy nem mindenkié, hiszen az önkormányzatok által fenntartott szolgáltatásokban, például az otthonápolásban, vagy a fogászati ellátásban, a körzetekben dolgozó asszisztensek, valamint a védőnők nem tartoznak az egészségügyi bértábla hatálya alá. Ezért ők jóval kevesebbet keresnek a hasonló végzettségű, ám az állami kórházakban dolgozó társaiknál.

A probléma rendezését az érdekvédők többször is kérték a kormánytól. Idén tavasszal a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke, Csordás Ágnes, valamint több száz védőnő panasszal élt az alapvető jogok biztosánál. Székely László pedig a szakminisztériumhoz fordult.

A bérek rendezése azért is sürgető, mert már most sincs elég szakember. A 4020 körzetből ezerben már helyettesítéssel kell ellátni a feladatokat. A legkritikusabb a helyzet Pest és Jász-Nagykun–Szolnok megyében. Csordás Ágnes szerint: míg a tartósan, vagyis legalább fél éve üres háziorvosi praxisok betöltésére pályázatot írt ki a kormány, a nyertes orvosok pedig több millió forint szabad felhasználású összeget kaphatnak, addig a védőnői körzetek betöltésére esély sincs. A jelen helyzet valószínűleg még jobban romlik az elkövetkező években, mivel az a trend, hogy többen mennek nyugdíjba, mint amennyi frissen végzet hallgató áll munkába. Az aktív védőnők közül 320 már elmúlt 62 éves.

Csordás hozzátette: az őszi 33 ezer forintos kiegészítés után sem érik el szakdolgozó társaik jövedelmét. Az előzetes számításaik szerint ugyanis a védőnők 30 százaléka akár több tízezer forinttal is kevesebbet kaphat. Ezen a területen a pályakezdő és a 25 éve dolgozó is a bruttó 161 ezer forintos alapbért kapja, melyre jönnek a kötelező kiegészítések attól függően, hogy mekkora területet lát el. Ha több kisebb települést kell végig járnia, ahol kevés a gyerek, akkor 20-25 ezer forintot kaphat, míg ha például egy ezer fős iskola tartozik hozzá, akár a 100 ezer forint is a havi kiegészítése lehet. A védőnők túlnyomó többségét az önkormányzatok foglalkoztatják, a feladatot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozza. A helyhatóságok kapnak egy fix díjat a terület és az ellátottak száma alapján, ebből fizetik a munkáltatónak a védőnő bérét, és annak közterheit. Ahol kevés a gyerek, ott a NEAK-tól érkező összeg a védőnő bérére sem elég.

Szerző

Jön Putyin - Magyarország is műveleti terület

Publikálás dátuma
2017.08.26. 07:04

Vlagyimir Putyin feketeöves dzsúdósként az információs térben is a cselgáncs technikáját veti be: kibillentené az ellenfelet az egyensúlyából, hogy stratégiai előnyhöz jusson – mondja Zgut Edit, a Political Capital külpolitikai elemzője.

- Féljünk Putyintól?

- Az Orbán-kormány 2010 óta leírt mozgásából kiindulva mindenképpen van aggódni valónk. Rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben finoman szólva sem tesz jót az nekünk. Erről elsősorban nyilván mindenkinek a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás jut eszébe, amit a Fidesz paradox módon az energiafüggetlenedés és energiabiztonság növelését célzó beruházásként ábrázol.

- Az orosz miniszterelnök hétfőn mindenesetre újra Budapestre látogat.

- A mostani találkozó leképezi az orosz-magyar kétoldalú kapcsolatok természetének egy részét. Idejön Putyin a dzsúdó világbajnokságra, utána tartanak egy megbeszélést Orbánnal, amiről semmilyen információ nem fog kiszivárogni. Ez a folyamat legalább olyan átláthatatlan, mint például a paksi bővítésről szóló megállapodás, vagy a nem olyan régen aláírt, de a magyar külügyminisztérium által elrejtett Gazprom-megállapodás.

- Most miről tárgyalhatnak?

- Az egyre feszültebbé váló transzatlanti közegben a geopolitikai kérdések mellett feltehetően energetikai témák kerülnek napirendre, elvégre ez az egyik legmeghatározóbb a kétoldalú kapcsolatokban. A sok elvarratlan szállal rendelkező paksi bővítés mellett a 2021 utáni hosszú távú gázszerződés is napirenden lehet, amiről elvileg már elkezdték az előkészítő folyamatokat. Tavasszal rebesgettek egy, az orosz földgáz bértárolásáról szóló egyezményt is, amiről azóta nagy a csend. Orbán Viktor 2018-ban is választást szeretne nyerni, az alacsony energiaárak által lehetővé tett rezsicsökkentés pedig egyszer már hozzásegítette ehhez. Aszimmetrikus, összetett érdekeken alapuló, korántsem bizalmi viszonyrendszer ez, ahol Putyin számára Magyarország egyfajta eszköz a különböző stratégiai céljai eléréséhez. Ezek egyike, hogy legalább retorikai szinten bomlassza az Oroszországgal szembeni szankciókat sürgetők egységét. Magyarország önmagában kevés a szankciók feloldásához, de fontos, hogy az Orbán-kabinet lépten-nyomon a büntetőpolitikát ostorozza. A Sputnik orosz médium is ekként azonosította a magyar vezetést: Magyarország a Kreml „faltörő kosa” ebben a stratégia küzdelemben. Persze, Orbánnak ugyancsak hasznos, hogy van egy nagyhatalmi stratégia partnere a nyugat ellenes küzdelemben, amely ráadásul politikai rendszere részbeni finanszírozását is hajlandó vállalni.

- Amit a Debreceni Egyetem díszpolgári címéve is meghálálnak.

Nagyon fontosak a magyar fél részéről érkező politikai gesztusok: az ortodox templomok felújítása, az első és második világháborús szovjet emlékművek, a mostani díszpolgárrá avatás mind ide sorolható. Az efféle szimbolikus politikai eszközökkel egyébként a történelmi okokból Oroszországgal szemben inkább távolságtartó magyar közvélemény is finomhangolható.

- Angela Merkeltől bezzeg nem kap ilyen rangos címet.

- Ha már a német kancellárnál tartunk: a gazdasági érdekektől vezérelten ő is szokott találkozni Putyinnal, de Németország nevén nevezi azt, amit a magyar kormány elhallgat: Oroszország az információs hadviselés segítségével, aktív intézkedésekre támaszkodva avatkozik be mások belügyeibe, tagadva azt. Merkel a közös sajtótájékoztatójukon közölte Putyinnal, hogy ezt nem kellene. Putyin egyébként a dzsúdó feketeöves mestereként az információs térben is a cselgáncs technikáját alkalmazza: megpróbálja kibillenteni az ellenfelet az egyensúlyából, így jutva stratégiai előnyhöz. Az orosz propaganda-gépezet sem feltétlenül a meggyőzésről szól, hanem az elbizonytalanításról, az összezavarásról. A német elhárítás bevallottan készül ilyesféle behatolásra, pláne hogy 2015-ben az ATP28 (vagy másnéven Fancy Bear) nevű hackercsoport már tesztelte a német terepet: 16 gigabájtnyi anyagot loptak le a Bundestag rendszeréből.

- Orbán szerint nyilván minket nem fenyeget hasonló veszély.

- Tagadják a teljes problémakört. A 2012-es nemzetbiztonsági és a 2013-as kiber biztonsági stratégia rögzíti, hogy az információs hadviselés nemzetbiztonsági kockázat Magyarországon, viszont egy szó sincs Oroszország dezinformációs tevékenységéről. A hatályos orosz doktrínában pedig kerek-perec le van írva, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. Ergo Magyarország is egy műveleti terület, és elérhető információk vannak arra vonatkozóan, hogy itt aktív intézkedések történtek, többek közt a 2014-es T-72-es tankbotrány.

- Talán épp ezért mutatja azt számos felmérés, hogy a magyar társadalom a nyugatot választaná Oroszország helyett.

- Ebből a szempontból a Fidesz is kényelmes helyzetben van. Bár a rendszerváltás óta valóban jól határolható nyugat-barátság jellemzi a társadalom hozzáállását, a geopolitikai attitűdök ettől még árnyalhatók. A Globsec intézet és a Political Capital kutatása szerint még mindig sokkal többen vannak azok, akik nyugat-pártiak (39 százalék), a Kelethez tartozni vágyókhoz képest (5 százalék). 53 százalék szerint viszont a „semleges közép” álláspont lenne az ideális. Vagyis a közgondolkodás a nyugat ellenes retorika, a Brüsszel ellenes „szabadságharc” és minden egyéb kormányzati intézkedés hatására változik, s ez legnagyobb mértékben a fideszes szavazóknál mutatható ki.

- Miközben Putyin hétfőn nálunk vizitel, a francia elnök minket kihagyva tartott Közép-Európa turnét.

- A francia spindoctorok sok energiát öltek abba, hogy megüzenjék: direkt nem hívták a magyar és a lengyel vezetést a slavkovi hármassal való egyeztetésre. Emmanuel Macron láthatóan különbséget tesz az együttműködő és nem együttműködő V4-es államok között. A szlovákok és a csehek egyértelműen a mainstream mag Európa irányába gravitálnak, mi pedig egyelőre a partvonalról figyeljük az eseményeket. A következő meghatározó meccs, ahol lépéshátrányba kerülhetünk, az a 2020 utáni uniós keretköltségvetés lesz.

- Így büntethetnek bennünket?

- A Brexit miatt egyébként is minden idők legátfogóbb költségvetési reformja jön, ami alkalmat biztosít arra, hogy picit átgondolják a strukturális, kohéziós támogatások rendszerét az Európai Unióban. Nem biztos, hogy mindezt büntetőeszközként tálalják majd, elegendő lesz például a migrációs válságra és a Brexitre hivatkozva átcsoportosítani bizonyos forrásokat. A cél mindenképpen az eurózónán belüli beruházások felfuttatása lesz, amely több szempontból is negatívan érintheti Magyarországot, többek között átrendeződést hozhat az uniós költségvetésben a kohéziós alapok kárára. Éppen ezért jó lenne végre kiegyensúlyozott vitát folytatni az eurozónához való csatlakozás előnyeiről és hátrányairól.

- Ez azért jobban fájhat, mint a sok kötelezettszegési eljárás.

- Egy kötelezettszegési eljárás, vagy egy európai parlamenti meghallgatás még jót is tesz az Orbán-féle rezsimeknek, hiszen a Brüsszel ellenes retorikát táplálják. Meglátjuk, hogy a szeptember 28-i választások után Berlin mit lép, mindenesetre a német kormány türelme sem tart örökké, legalábbis ezt jelzi Merkel megváltozott hozzáállása, akinek már korántsem tabu a támogatások bizonyos feltételhez kötése. Magyarország talán sosem lesz annyira fontos, hogy velünk akarjanak példát statuálni például egy hetes cikkely szerinti eljárással, de ha pénzről van szó, miért ne rajtunk spóroljanak? Az Orbán-kormány magatartásának köszönhetően nem túl jól helyezkedünk ebben a táplálékláncban.

- Hogy áll most ez a tápláléklánc?

- Körvonalazódik egy több sávban, eltérő sebességgel mozgó Európa, ami egy megerősített gazdasági-politikai együttműködésen fog alapulni. A térségben a szlovákok és félig már a csehek is jelezték, nem kívánnak kívül maradni a gyorsabb sávból. Robert Fico az egyik legügyesebben helyezkedő figura a sakktáblán; Szlovákia miniszterelnöke otthon szintén menekültellenes retorikát folytató populista vezető, aki azonban a megváltozott környezetben egyértelműen pozicionálja az országát.

- Orbán pedig még erősebben közeledhet az oroszokhoz.

- Miközben Orbán a szokatlanul intenzív kétoldalú kapcsolatokat az energiapolitikai függés pragmatizmusával próbálja magyarázni, tovább fokozza Magyarország sérülékenységét. Mindezt kiegészíti az antidemokratikus hatalomgyakorlást megalapozó ideológiai együttállás: mindkét rezsim nyugatellenes, tekintélyelvű, nacionalista, populista alapokról építkezik, s törekszik az összeesküvés-elméletek propagálására. Alapvető különbség, hogy Putyin rendszere elnyomó, nyílt autokrácia, míg Orbáné egy vegyes, a demokratikus és az autoriter jegyeket egyaránt kimutató hibrid rezsim. De a civil szabadságjogok korlátozása, az NGO-törvény és a független sajtó felszámolására vonatkozó intézkedéseknél elég könnyen ki lehet mutatni a politikai mintakövetést.

Zgut Edit

Miután politológia diplomát szerzett az ELTE Társadalomtudományi karán, külpolitikai újságíróként dolgozott, a Heti Válasz szerkesztője is volt. 2015 nyarán csatlakozott a Political Capitalhez, főbb szakterületei az európai integráció, a visegrádi együttműködés és a régióban tapasztalható illiberális tendenciák vizsgálata. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégoktatója.

Szerző