Átpolitizált egység

Publikálás dátuma
2017.08.28. 07:35
Fotó: AFP/Pau Barrena
A terrorizmus elleni tüntetés után egy nappal az egységnek már kevés nyoma volt: a régió függetlensége került ismét a középpontba.

Kockázatos játékba kezdtek a függetlenségpárti katalán erők. Alig 24 óra telt el a szombati, terrorizmus elleni barcelonai tömegtüntetés után, amikor vasárnap délután az október 1-jei függetlenségi referendumot népszerűsítő vírusvideók jelentek meg az interneten. Ahogy az El País spanyol napilap a kampányt ismerő források beszámolói alapján rámutat: az időzítés nem véletlen, az önálló Katalán állam mellett kampányoló csoportok tudatosan igyekeznek kihasználni a globális figyelmet, amely a múlt hét csütörtöki terrorista merényletek után terelődött a régióra, amelynek vezetése minden erejével igyekezett az elmúlt néhány napban világossá tenni a világ számára, hogy gyakorlatilag önálló állam.

A videók anonim kisfilmek, szerzőjük, rendezőjük sehol sincs feltüntetve, ám helyi források szerint a referendum mellett heves kampányt folytató Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű egyesület – amely a katalán parlament nacionalista pártjainak támogatását élvezi – áll mögöttük. A felvételek ráadásul félrevezetőek, azokon ugyanis urnákat is mutatnak, azt a benyomást keltve, hogy már rendelkeznek a voksolás lebonyolításához szükséges szavazatgyűjtő ládákkal, ám a spanyol napilapnak nyilatkozó források szerint ez közel sincs így (a katalán kormány májusban kezdeményezte 8000 urna megvásárlását, ám a spanyol ügyészség keresztbe tett a terveknek, és hivatalos források szerint azóta nem történt előrelépés az ügyben).

A 7,5 milliós Katalóniában október elsejére tervezik a Madrid által illegálisnak nevezett népszavazást, amelyen a következő kérdésre kell felelniük a választásra jogosultaknak: „Akarja, hogy Katalónia független köztársaság legyen?” A referendum körüli feszültségek, valamint a Madriddal és a monarchiával való szembenállás a szombati tüntetésen is érezhető volt, noha azt az egység nevében szervezték meg.

A hatóságok által félmilliósra becsült tömeg fölé szinte ernyőként vetült a rengeteg katalán zászló. A menet elején kifeszített molinón a katalán „No Tinc Por”, vagyis „Nem félünk” felirat volt olvasható, amelyet a délután folyamán többször is skandált a tömeg. A zászlótengerben azonban sok, a katalán függetlenségre utaló plakátot lehetett felfedezni. A politika akkor vegyült a tüntetésbe jelentősen, amikor megjelent VI. Fülöp, aki szintén a menettel vonult. A spanyol királyt sokan kifütyülték, ahogy Mariano Rajoy néppárti kormányfőt is, hiszen az elszakadáspártiak szemében Madridot, az „elnyomó hatalmat” képviselték. Az összes nagy part képviselője jelen volt a demonstráción, ám a korrupciós botrányok miatt megtépázott népszerűségű kormánypárti politikusokat fogadta a leghangosabb füttykoncert.

Helyszíni forrásunk szerint azonban a tüntetés bővelkedett felemelő pillanatokban: „Fantasztikus volt látni, ahogy az emberek vastapssal fogadták a katalán rendőröket. Az autóiakat rózsákkal borították be” – mesélte lapunknak a Barcelonában élő Josep Maria, aki épp az utcán dolgozott, és a menet végéről kísérte figyelemmel a demonstrációt. A katalán férfi ugyanakkor hozzátette, hogy véleménye szerint meggondolatlanság volt megszervezni egy ennyi embert megmozgató eseményt. „Egy terrorista sejtet már leszereltek. De könnyen meglehet, hogy van olyan, amelyről még nem is tudnak a hatóságok.”

Újabb halálos áldozata van a merényleteknek
Egy német turista a katalóniai terrorista merényletek 16. halálos áldozata. Az 51 éves nő a barcelonai gázolás során – amelyet az Iszlám Állam vállalt magára – szenvedett súlyos sérüléseket. A támadás óta kritikus állapotban volt, vasárnap délelőtt vesztette életét egy barcelonai kórházban. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint még 24 sérültet ápolnak: öten kritikus, négyen pedig súlyos állapotban vannak, a többi áldozat sérülése nem súlyos.

Orbánékról vitázik Merkel és Juncker

Publikálás dátuma
2017.08.28. 07:32

Nem egységesek az Európai Unió vezető politikusai abban, hogy elvegyék-e a lengyelek szavazati jogát az Európai Tanácsban – írja a Der Spiegel. E tekintetben némi ellentét alakult ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Angela Merkel német kancellár, valamint Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter között.

A bizottsági elnök egyre jobban megelégeli Varsó sorozatos jogsértéseit. Mint a német lap írja, Juncker ragaszkodna ahhoz, vonják meg a lengyelek szavazati jogát, amennyiben életbe lépne az úgynevezett „igazságszolgáltatási reform”, amely véget vetne a hatalmi ágak szétválasztásának és teljhatalmat biztosítana a kormánypárt, a populista-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) számára. A bizottsági elnök a biztosok legutóbbi ülésén azt a feladatot adta a testület tagjainak, hogy készítsék fel hazájuk kormányát egy ilyen lépésre. A hetes cikkellyel kapcsolatos eljárás elindítására négyötödös többségre van szükség, ám a szavazati jog megvonásához elengedhetetlen minden tagállam hozzájárulása. Juncker már június közepén egy lapinterjúban úgy foglalt állást: ha Magyarország és Lengyelország korábban úgy viselkedtek volna, mint most, nem vették volna fel őket az EU-ba.

Angela Merkel viszont nem támogatja ezt a radikálisabb megoldást. Sigmar Gabriel külügyminiszter ugyan biztosította Juckert arról, hogy a Bizottság e tekintetben is élvezi a német szövetségi kormány támogatását, Angela Merkel azonban úgy véli, nem szabad kiélezni a konfliktust. Attól tart ugyanis, hogy Magyarország vétója miatt vereséget szenved egy ilyen indítvány. A Der Spiegel bizottsági körökre hivatkozva azt írja, hogy Merkel nem akar szembekerülni Lengyelországgal.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, aki korábban már többször is szópárbajba keveredett a magyar kormánnyal, ezzel szemben a németek visszafogottságát bírálta. „Csak kívánni tudom, hogy Németország egyértelmű álláspontot képviseljen” – hangoztatta. Mint mondta, Berlinnek és Párizsnak nem csak ez euró sorsával kellene foglalkoznia, hanem gondoskodniuk kellene arról, hogy minden tagország tiszteletben tartsa az Európai Unió alapértékeit. Merkel és Juncker szerdán, Berlinben tárgyalnak egymással, s a témák között természetesen a lengyelek ügye is szerepel.

„A magyarok megtévesztették a menekülteket"
A menekültek befogadásának elutasítása ellentétes az európai szellemiséggel – jelentette ki Angela Merkel német kancellár a Welt am Sonntagnak adott vasárnapi lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy 2015 szeptemberében azért indultak menekültek Magyarországon gyalog az osztrák határ felé, mert megtévesztették őket. A német kancellár hangsúlyozta – szemlézte az MTI –, hogy „szolidárisan kell elosztani a menekülteket a tagállamok között", és noha figyelembe lehet venni az adott tagállam gazdasági erejét, a munkanélküliséget és más tényezőket, „nincs rendben", hogy „egyes országok" teljes mértékben elzárkóznak és egyetlen egy menekültet sem hajlandóak befogadni – mondta egyebek között Magyarországra is utalva.

Macron kettészelné a V4-eket

Publikálás dátuma
2017.08.28. 07:31
Fotó: AFP/Hristo Rusev
A magyar és a lengyel vezetést ingerlő kelet-közép-európai körútja után a francia elnök migrációs minicsúcsot hívott össze, népszerűségvesztése mégis látványos.

Nem lankad Emmanuel Macron diplomáciai lendülete. Alighogy hazatért kelet-közép-európai körútjáról, amely látványosan elkerülte az unortodox magyar és lengyel fővárost, mára migrációs minicsúcsot hívott össze Párizsban a francia államfő. Angela Merkel német kancellár, Paolo Gentiloni olasz, és Mariano Rajoy spanyol kormányfő mellett jelen lesz Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főbiztos illetve Csád, Niger és Líbia vezetői. Hogy milyen eredménnyel járnak, vagy milyen belpolitikai hatásuk lesz a csökkenő népszerűségű Macron diplomáciai kezdeményezéseinek, az még nem látszik. Az viszont igen, hogy kelet-közép-európai útjával az Elysée-palota új lakója megpróbált éket verni az uniós fősodorral és európai alapértékekkel szembehelyezkedő visegrádi négyek közé.

A Budapestet és Varsót elkerülő körút előtt szűkszavúan közölte az AFP francia hírügynökség, hogy Macron elnök útra kel. Négy országot keres föl a közép-európai régióban. A patinás történelmi színhely, Mozart szülőhelye, Salzburg volt a kiruccanás nyugati határvonala. Itt az osztrák kancellár várta őt. Utána csupa kelet-európai színhely következett, Pozsony, Prága, Bukarest és Várna. Utóbbi kettőnek semmi köze az úgynevezett visegrádi négyekhez, így még feltűnőbb, hogy kimaradt Budapest és Varsó. Az, hogy az Élysée-palota ura nem óhajt találkozni se Orbán Viktorral, se Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt (PiS) populista elnökével, félreérthetetlen politikai jelzés arra, hogy mi Macron szándéka. A hírhedett négyek szétdúlása, megfelezni azt a tömböt, amely kendőzetlenül az Unió egységének kerékkötője kíván lenni, Brüsszel kárhoztatója.

A francia elnök azért választotta a jelenlegi időpontot alaposan előkészített offenzívájának az elindítására, mert Merkel kancellár egyetértésével a korábbiaknál is határozottabban igyekszik érvényesíteni a Berlin-Párizs kettős befolyását. Úgy véli, az akció eredménnyel kecsegtethet. A szlovák, cseh és francia felső szintű tárgyalások azt sugallják máris, hogy szemben a populista szándékokkal, az Unió esélyei sokkal biztatóbbak. Pozsony és Prága gazdasági gyarapodásban, diplomáciai tekintélyben, mintha már leírta volna a négyes tömböt. És ha sikerül Romániával és Bulgáriával is szót érteni, Európának ez a szöglete új jelleget mutathat.

Segítséget kapott Orbán
Boiko Boriszov bolgár miniszterelnök a Macronnal tartott közös várnai sajtótájékoztatón kijelentette, reméli, az Uniónak sikerül kompromisszumos megoldást találnia még ebben az évben a kiküldött munkaerő kérdésében zajló vitára. Ugyanakkor kijelentette, az uniós kormányoknak tompítaniuk kellene a konfliktusokat Lengyelországgal és Magyarországgal. „Lengyelország és Magyarország nem csak a barátaink, hanem az EU részei is. Az unión belüli nyílt konfliktus minden tagországra nézve káros”, fogalmazott Boriszov.

Érdekes volna, ha a francia belpolitika Macron első száz hatalmi napja után nem kezdene bonyolultabban alakulni. A győztes, magát centristának valló párt viszonylag könnyen szerezte meg a parlamenti többséget, de a kezdeti önbizalmat követően jelentkeztek már a kétkedések, tagadások, frakcióra szakadások. Az egység bomlásának tünetei. Enyhítette azonban mindezt, hogy a nemzetközi visszhang árnyaltabb. A Le Figaro idézte a rangos amerikai gazdasági magazin, a Fortune elemzését, amely úgy fogalmazott, sok minden utal arra, hogy Macron politikai mézeshetei a végükhöz közelednek. Ennek ellenére a negyven esztendősnél valamivel ifjabb államférfiak közül, mégis, mintha az Élysée-palota ura volna a legbefolyásosabb. Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója úgy véli, hogy Napoléon óta Macron annak a nemzedéknek a képviselője, aki még mindig a maga közelében érzi ambícióinak a változatlanságát. Ezt a derűlátást azonban rontotta kissé az az államfői bejelentés, mely szerint szándékában állt imádott hitvesét, Brigitte-et, a köztársasági históriában első ízben first ladynek kikiáltani. Ez alaposan fölpaprikázta a kedélyeket és megtépázta népszerűségét. Már meghaladja a 300 ezret is azok száma, akik aláírásaikkal álltak csatasorba a törekvés visszavonásáért. Nem lehet tudni, a dáma csillapítási indítéka volt-e az Elle című női hetilapban publikálni interjúját, amely a föltevések szerint mérsékelni igyekezett a túlfűtött szenvedélyeket. Nagyon sikeres a kezdeményezés aligha lehetett, mert újat nem mondott. Szinte szó szerint citálta azt az eleve is publikált – akkor még csak – elképzelést, hogy egyszerűen amolyan charta-féle fogalmazná meg, hogy mi állhat Madame Macron rendelkezésére. E szerint nem élvez semmiféle kiváltságot, anyagi előny szóba se jöhet, a költségvetést egyetlen fillér se terheli. Madame Macron kizárólag úgy véli, az egyetlen kellemetlen személyi vonatkozás az ő és férje mintegy negyedszázados korkülönbsége, az úr simára borotvált arcbőre és az a csekély ránc, amely az ő nyaka körül föllelhető.

Most egyébként néhányhetes csillapító „fegyvernyugvás” várható, majd amidőn elérkezik a hivatalos őszi politikai nyitány ideje, maga az államfő nyilatkozik majd arról, hogy milyen végső formát választ a megoldásra. Addig fékezheti a pillanatnyi indulatokat a diplomáciai kezdeményezések sorának netán várható sikere is.

Tartósan zuhan Macron népszerűsége
Augusztusban 14 százalékkal csökkent Emmanuel Macron támogatottsága. A Journal du Dimanche vasárnapi számában közzétett, augusztus 25-26-án véggzett IFOP-felmérés szerint az államfő jelenleg 40 százalékos népszerűségnek örvend, ami 14 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. Népszerűségvesztése tartós, hiszen júliusban is 10 százalékkal apadt támogatói tábora.
Macron májusi beiktatása óta – ugyanazon ügynökség, az IFOP mérése szerint – 22 százalékot veszített, az első száz nap után rosszabbul áll, mint Francois Hollande vagy Nicolas Sarkozy. Hollande száz nap után még 54, Sarkozy 67 százalékon állt.
Jelenleg a radikális baloldali Jean-Luc Melenchon Franciaország legnépszerűbb politikusa 59 százalékkal, a szélsőjobb vezére, Marine Le Pen 51, a szocialista Benoit Hamon és a korrupciós botrányba keveredett republikánus Francois Fillon 27 százalékon rekedtek meg.
Macron népszerűségvesztése nem csupán a first lady kérdésnek köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy máris népszerűtlen intézkedések sorát tudja maga mögött. Emelte a cigaretta adóját és a tb-járulékokat, csökkentette a lakhatási támogatásokat és belefogott az átfogó munkaügyi reformba, amelybe minden elődje, köztük Francois Hollande is belebukott.

Szerző