Szkeptikus, ám jóhiszemű baloldali olvasóknak

Botka László polgármester, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a korábbiaknál részletesebben megfogalmazta programjának fő tételeit. Ez nyilván érdeklődést vált ki sokakból, függetlenül attól, hogy mi a véleményük a választási esélyekről, szervezeti kérdésekről, az MSZP ismeretlen belső viszonyairól, az ellenzéki pártok szövetségi politikájáról vagy arról, hogyan lehet a jobboldali sajtóhegemónia körülményei között modern választási küzdelmet folytatni. Itt a gondolatokról van szó, amelyek a mai európai szociáldemokrácia baloldalára helyezik a térképen Botka kampányát. (Valaha – amikor a szociáldemokrácia fokozatosan, reformok útján, de a szocializmust, az osztály nélküli társadalmat tekintette céljának: de ez már régen volt – a jobb szélére tette volna.)

Aki tájékozódni szeretne Botka csapatának az elképzeléseiről, olvassa az Új Egyenlőség nevű internetes folyóiratot, amelynek a közleményeiből a Népszava is rendszeresen válogat. Ezt az orgánumot és kutatócsoportot Pogátsa Zoltán közgazdász, egyetemi tanár vezeti.

Ajánlok még egy színvonalas szociáldemokrata, bár az előbbitől különböző publikációt: Kapelner Zsolt „Kritikai alapozó” című sorozatát, amelyet a Kettős Mérce közöl folyamatosan.

Ezek viszonylag távol állnak az én személyes eszményeimtől, de racionális és érdekes, elméletileg és tudományosan megalapozott írások, amelyeknek aktualitást kölcsönöz Botka baloldali kísérlete az MSZP megújítására, amelyet a Párbeszéd párt (Karácsony Gergely, Szabó Tímea, Jávor Benedek) is támogat. A kísérlet lényege: szakítás a liberalizmussal, mérsékelt, de egyértelműen egyenlőségpárti és népbarát irányváltás.

Föltétlenül meg kell említenünk itt, hogy az ultrakapitalista, piaci fundamentalizmus évtizedei alatt is voltak olyan nagyszerű társadalomtudósok hazánkban, akik demokraták maradtak és szocialisták, és akiknek a munkája igazolódhat, amennyiben csakugyan lesz a magyarországi ellenzékben szociális, baloldali fordulat: álljon hát itt (hálánk szerény jeléül) Ferge Zsuzsa és Szalai Erzsébet neve – ugyanakkor persze az ő munkásságuk csak valódi, mély fordulatot igazolhat, nem merő jelszócserét.

Akár rokonszenvezik valaki evvel a fejleménnyel, akár nem – én rokonszenvezem, bár bőven vannak fönntartásaim – , érdemes megismerkednie a szövegekkel, és nem híresztelésekből tájékozódnia, amelyek minden kritika és önkontroll nélkül terjednek a közösségi médiákon és hasonló helyeken. Mielőtt ítéletet mondunk, olvassunk.

Ez azért is elengedhetetlen, mert az utóbbi harminc évben a baloldali gondolkozás Magyarországon szinte „a föld alá” szorult. Még az a népjóléti, „skandináv típusú” változata is, amely a legsikeresebb modellek egyike, és nem kell tőle megijedni, mert nagyon körültekintő, nagyon óvatos. Vitatkozni akkor lesz érdemes róla, ha a baloldali közönség megismerte és megértette. És ha immár képes rá, hogy támogassa a sztrájkra készülő vasutasokat és TESCO-dolgozókat (illetve a szakszervezeteiket), ahogyan az a valódi baloldalon illik és szokás.

2017.08.29 08:05

Megnégyszerezné a magyarországi napelemek kapacitását egy kínai beruházó

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:39
HAZAI NAPELEMPARK - A kicsiket napelemadó sújtja, és kizárták őket a kiemeltátvételből is, a nagyokat viszont közpénzből fejle
A Magyarországon legnagyobbnak számító, 32 milliárdos kaposvári napelemberuházása mellett akár tízszer nagyobb, mintegy egymilliárd euró további hazai energetikai befektetést helyezett kilátásba tegnap Pekingben Ruan Guang, a China National Machinery Import&Export vezérigazgatója, aki erről megállapodást írt alá Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel - közölte a szaktárca. A társaság térségi központját is itt hozná létre. Palkovics László Lu Yiminnel, a CMC anyavállalata, a China General Technology Group vezetőjével folytatott tárgyalásain hangsúlyozta: a beépített napelemek összméretét Magyarország öt éven belül a jelenlegi, mintegy 700 megawatt (MW) három-négyszeresére emelné. A két ország miniszterelnöke jelenlétében a tárcavezető He Lifenggel, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnökével a Digitális Selyemút együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó akciótervet is aláírt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 22:12

Lassul, de kitart a hazai növekedés

Publikálás dátuma
2019.04.25 17:23
FOTÓ: NÉPSZAVA
A húzóerő a belső fogyasztás, de övőre már csak 2,7 százalékot várnak az elemzők.
Az első negyedévben még valószínűleg marad az 5 százalékos gazdasági növekedés, de azt követően lassuló pályára áll a magyar gazdaság – hangzott el a Raiffeisen Bank elemzőitől a csütörtöki sajtótájékoztatón. A szakértők a folyamatok alapján a korábban várt idei 3,4 százalékos GDP növekedés helyett 3,7 százalékos bővülésre számítanak. Az sem zárható ki, hogy akár a négy százalék közelében lesz a növekedési ráta 2019-ben – tette hozzá Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ennél jóval gyengébb növekedés jöhet 2020-ban, amikor az elemzők szerint bővülés 2,7 százalékra zsugorodhat a tavalyi 5 és az idei várhatóan 4 százalék körüli után. Ám idén az eurózóna valószínűsíthetően 1 százalék körüli növekedés miatt egyelőre van esély a felzárkózási pályán maradnia Magyarországnak. A növekedés motorja még mindig a belső fogyasztás lehet. Ezt a trendet erősíti a nem enyhülő munkaerőhiány, a nem csillapuló béremelési hullám. Ebben az évben a reálkereset növekedése még 10 százalék közelében marad. Ez ösztönzi a fogyasztást és a lakossági beruházásokat. Azért a lakossági fogyasztás lendülete is kissé mérséklődik, s a tavalyi éves 5 százalékról nagyjából 4 százalékra csökken. A Népszava kérdésre Török Zoltán elmondta, hogy a kormány, a munkaadók és munkavállalók között kötött megállapodás értelmében még jövőre is 8 százalékos minimálbér emelés lesz, de ezen felül a versenyszférában már a vállalkozásoknak kell eldöntenie, hogy mekkora bérfejlesztést bír el termelékenység, a hatékonyság, illetve a versenyképesség. Ezzel együtt a versenyszférában is nagyjából 8 százalékos bérnövekedésre lehet számítani. Bár szerény mértékben, de még idén is bővülhet a foglalkoztatás. Az elemzők úgy látják, a korábbi várakozásokkal ellentétben a lassuló nemzetközi piaci trendek miatt idén marad a laza költségvetési politika és továbbra sem hűti a kormányzat a gazdaságot. A növekedést fékezheti, hogy az évek óta szárnyaló építőipar húzóágazata, a jelentős részben uniós támogatással megvalósuló nagy állami beruházások visszaesnek, és ezt az ágazat nagyjából 15 százalékát kitevő lakásépítés kedvező folyamatai sem ellensúlyozhatják. Az infláció idén éves szinten 3,2, jövőre 2,6 százalék lehet. Idén áprilisban ugyan még a márciusi 3,7 százalékot is meghaladhatja a pénzromlás mértéke, elsősorban a kőolaj és az üzemanyag árak emelkedése miatt, ám a vezető elemző szerint a jelenlegi magas világpiaci árak nem tarthatók fenn sokáig. Így az infláció is mérséklődni fog, már csak a külső környezet, a lassuló világ és ezen belül az európai növekedési ütem miatt is. A legfontosabb piacunk, vagyis a német gazdaság is mérsékelten bővül, ezért a nettó export is csökkenhet, s ez már a folyó fizetési mérleget is deficitessé teheti - hangoztatták. A beruházások GDP-hez mért növekedése sem túl biztató. A korábbi 15-20 százalékos és még az idei, mintegy 10 százalék körüli növekedés, 2020-ban már 4 százalékos visszaesésbe mehet át. Ennek oka egyértelműen az uniós források elapadása. Nem nagy vigasz, hogy 2016-ban hasonló okból 12 százalékkal zuhant a beruházások aránya. A Raiffeisen elemzőinek várakozása szerint jövő héten a Moody’s hitelminősítő a Standard &Poor’s-hoz és a Fitch-hez hasonlóan felminősíti Magyarországot. Erre alapozva úgy vélték, 2019-ben az euró árfolyama a jelenlegi 322 forint helyett lehorgonyoz a 320 forintos szinten.