Egyre többen mondanak nemet a menekültellenességre

Publikálás dátuma
2017.08.29. 07:03
Belgiumban, a flamand kereszténydemokrata párt újévi rendezvényén idézték fel a borzalmas, és a világ lelkiismeretét legalább eg
Az Orbán-kormánynak már nem is Brüsszelt, hanem az egész világot kellene megállítania. A Világgazdasági Fórum friss jelentéséből ugyanis az derül ki, hogy miközben a magyar kabinet kitart a totális bezárkózás politikája mellett, addig világszerte a 18-35 évesek túlnyomó többsége, 72,6 százaléka befogadná a menekülteket az országába. Mi több, a megkérdezettek negyede, 27,3 százaléka a saját otthonába is befogadna menekülteket.

A háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok. A felmérés szerint ezzel a fiatalok nem értenek egyet, és kiábrándítónak tartják kormányaik szívtelen hozzáállását – vont mérleget Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, akit a szervezet közleménye idézett. Shetty – a Törökország partjainál holtan talált kisfiúra utalva – azt mondta: csaknem két év telt el azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját, de a legtöbb ország még annyi menekültet sem volt hajlandó befogadni, amennyit saját maga vállalt.

Belgiumban, a flamand kereszténydemokrata párt újévi rendezvényén idézték fel a borzalmas, és a világ lelkiismeretét legalább egy időre felrázó felvétel mögötti, azóta újra és újra megismétlődő történetet - Fotó: KRISTÓF VAN ACCOM / AFP

Belgiumban, a flamand kereszténydemokrata párt újévi rendezvényén idézték fel a borzalmas, és a világ lelkiismeretét legalább egy időre felrázó felvétel mögötti, azóta újra és újra megismétlődő történetet - Fotó: KRISTÓF VAN ACCOM / AFP

Az Amnesty International tavaly az I Welcome kampánya keretében készített egy felmérést, amely szerint 5-ből 4 ember befogadna menekülteket az országába. A mostani kutatás szerint pedig a helyzet nem változott. Arra a kérdésre, hogy mit kellene tenniük a kormányoknak a menekültekkel, a válaszadók 55 százaléka most is azt mondta: „meg kellene próbálniuk munkát adni nekik”. Alig 3,5 százalékuk volt csak azon a véleményen, hogy ki kell toloncolni őket. Az amerikai fiatalok 85 százaléka szeretné befogadni a menekülőket, ami 10 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest.

Mindeközben a magyar kabinet csak ráerősített a menekültellenességre. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap, az őszi misszióvezetői értekezleten is összemosta a menekültügyet és a terrorizmust. Az állami hírügynökség szerint azt mondta: a biztonságpolitikai kihívás Európában "fokozódni fog", a bevándorlás kérdése pedig éles megosztó vonal marad a tagállamok között. „Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy a világ legbékésebb felén, Nyugat-Európában lesz a legsúlyosabb terrorfenyegetettség, és a híradókban lejátszott közel-keleti képsorok a közvetlen környezetünkben történnek” – fogalmazott a miniszter. Szerinte Nyugat-Európa már nem a világ legbiztonságosabb része, a kormány diplomáciai lépéseit pedig úgy magyarázta: aki ezekben a nehéz, változásoktól meggyötört időkben meghunyászkodik, azt "legyalulják".

Két műszak között egy percet sem alszik - Túlóra végkimerülésig

Publikálás dátuma
2017.08.29. 07:00
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Már az első héten rengeteg üzenet érkezett arra a munkaügyi zöld számra, amit a múlt hétfőn indított a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ).

Az alacsony bérekre sokan panaszkodtak, egy járási kormányhivatal munkatársa pedig azt kifogásolta, hogy az egyéni teljesítmény értékelésekor figyelembe veszik, milyen a megjelenése, de bére kilencedik éve változatlan és ruhapénzt sem kap. Sokak szerint elfogadhatatlan, hogy a minimálbér januári megemelésével eltűntek a bérkülönbségek. Egy kórházban dolgozó mentősofőr azt panaszolta, hogy 25 év után pótlékokkal együtt nettó 140 ezret visz haza havonta, így kényszerűségből az Országos Mentőszolgálatnál is munkát vállal.

Rendszeresen előfordul, hogy a két műszak között egy percet sem tud aludni – olvasható az MKKSZ internetes oldalán közzétett példák között. Egy országos hatáskörű hivatal 43 éves állami tisztviselője januártól sokkal kevesebbet keres, mint tavaly, mert a háttérintézmények önállóságának megszüntetése miatt elvesztette a cafetériát, a ruhapénzt, miközben az ő bérét sem emelték 2008 óta. A kormány tagjai az év elején még 2018 januártól ígértek tisztességesebb bért a központi hivatalok dolgozóinak, ma már 2019-ről beszélnek. Előfordult, hogy a KLIK fél éves próbaidővel vett fel valakit, csak épp azt felejtették el megmondani neki, hogy hiába dolgozik heti hét napot, az iskolák állami kézbe vétele után elmehet.

A szakszervezet "Tegyünk rendet a munkahelyeken" elnevezésű akciójában minden közszolgálatban dolgozó elmondhatja, ha munkajogi sérelem vagy méltánytalanság érte, a szakszervezeti tagoknak pedig az érdekvédelmi szervezet jogászai azonnal jogsegélyt nyújtanak, ha erre szükség van. Ezeket az eseteket az ügy lezárásáig nem hozzák nyilvánosságra. Az első napok tanulsága, hogy a panaszok többsége hivatalosan inkább méltánytalanságnak tekinthető, de jogilag nem támadható, mert a dolgozókat védő törvényeket a kormány egyoldalúan megváltoztatta.

A telefonokból egyértelműen kivehető, hogy az állami hivatalokban rendszeresen dolgoztatják este és hétvégén a hivatalnokokat, de ezért pénzt nem kapnak. Büntetés viszont azonnal jár, ha nem tudják tartani a 2016 januárjától bevezetett úgynevezett sommás eljárással járó 8 napos határidőt.

Lapít a belügy
Egy hete még abban bíztak a szakszervezetek és önkormányzati szövetségek, hogy napokon belül folytatja velük a Belügyminisztérium az önkormányzati dolgozók béremeléséről július végén megkezdett tárgyalásokat, de a meghívás elmaradt. Mivel ettől függetlenül pénteken állítólag tartottak kormányülést, az sem kizárt, hogy a tárca anélkül vitte be saját javaslatát a miniszterek elé, hogy arról az érintettekkel egyeztetett volna.

Szerző

Európamenet - "Orbán és Putyin is a félelem rendszerét építi"

Publikálás dátuma
2017.08.28. 23:59
Fotó: Vajda József
Estére Fáklyás menetet, „Európamenetet” és tüntetést szervezett a Momentum, amelyen több százan vettek részt. A jobbára fiatalokból álló tömeg a Hegyalja útról vonult a gellérthegyi Szabadság-szoborhoz, amelyre az Európai Unió zászlajának csillagmintáit vetítették ki. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke beszédében azt mondta: Orbán és Putyin is a félelem rendszerét építi. Magyarország annak idején úgy döntött, hogy Európa része lesz, de most fordulóponthoz érkeztünk, el kell dönteni, hogy továbbra is az Unióban maradunk vagy az orosz érdekszféra része leszünk – fogalmazott.
A főképre kattintva galéria nyílik!

Szerző