A (még) úszóelnök közgyűlés előtti beszédével kezdődött az a tanácskozás, ahol a tagszervezetek végül visszahívták a vezetőt.
„Ez a közgyűlés rólam szól – hangzott el többek között abban a 20 perces beszédben, amely főleg arról szólt, milyen sokat köszönhet az úszósport Bienerth Gusztávnak, aki január 8-án nagyon komoly politikai közreműködéssel lett az egyik legsikeresebb olimpiai sportág irányítója. - Amikor átvettem a szövetség vezetését, akkor a gazdálkodás egy kupleráj volt. Olyan dolgokat sikerült megvalósítani, amikre korábban nem volt példa. Három havonta beszámoltam a munkámról a tagszervezeteknek, erre internetes fórumon került sor, ahol mindenki föltehette kérdéseit. Még csak az út elején járunk, rengeteg feladat van előttünk. A viták hozzátartoznak a munkámhoz, természetes, hogy nem ért egyet mindenki minden döntéssel.”
Bienerth beszélt arról, hogy stratégiai együttműködést készített elő a MÚSZ a vízilabdaszövetséggel a vízfelületek használatának elosztásáról, és megígérte, a jövőben minden klub már év elején megkapja az állami támogatását, függetlenül attól, ez mikor érkezik meg a forrásokat elosztó Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi).
„A bankunkkal megegyeztünk abban, hogy előfinanszírozás keretében a megfelelő működés biztosítása érdekében februárban mindenki megkapja az éves keretösszegét.”
A vezető azzal zárta beszédét, hogy bizalom nélkül nincs legitim vezetés, ezért bizalmi szavazást kér maga ellen.
Az elnöki kampány után jött a MÚSZ közgyűlésének egy olyan része, ami méltatlan a sportág múltjához, amikor Bienerth mindent lerombolt, amit előtte az „önfényezés” során (talán) felépített.
Kijelentette, hogy a rendkívüli közgyűlést ő vezeti. Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok úszó kért szót, ám amikor jelezte, hogy mást szeretne levezető elnöknek, Bienerth megvonta tőle a szót, és azt javasolta, „lépjünk túl a levezető elnök kilétén, válasszuk meg a jegyzőkönyvvezetőt, és haladjunk!”. A többi küldött nyomására kapott szót Darnyi, aki dr. Sándor Elek jogászt javasolta a közgyűlés levezetésére. A jogi szakembernek évtizedes tapasztalata van hasonló események jogszerű koordinálásában. Javaslatát az alapszabály vonatkozó paragrafusára hivatkozva tette, Bienerth ugyanezzel a ponttal érvelt, amikor hangoztatta, ő dönthet a levezető elnök kilétéről.
Ezután a MÚSZ-hoz méltatlan verbális ütésváltás kezdődött, több küldött is Sándor felkérését javasolta, Bienerth pedig előbb kérte, hogy fogadják el őt a tanácskozás levezetőjének, majd figyelmen kívül hagyta a küldöttek ellenkezését.
„Bienerth úr arra kérnénk, hogy távozzon – szólt a mikrofonba Kenéz László, a hódmezővásárhelyi úszóklub képviseletében. Hozzászólását nagy taps fogadta, Bienerth azonban beszélt tovább, mintha el sem hangzott volna ez a felszólalás.
Ekkor a küldöttek többsége felállt, hátat fordított az elnöknek és elkezdett tapsolni, így még a mikrofonon keresztül sem lehetett hallani, mit mond Bienerth. Az elnök ennek hatására engedte, hogy szavazzanak a levezető elnök kilétéről, és „meglepetésre” a folytatásban Sándor Elek kezébe került az irányítás.
Ezután Fodor Szabolcs is bejelentette, hogy lemond elnökségi tagságáról, így már csak Bienerth és Sós Csaba szakmai alelnök, a válogatott szövetségi kapitánya maradt a testület tagja. Utóbbi esetében kiderült, azért nem mondott le, mert a MÚSZ alapszabálya szerint ez azzal járt volna, hogy a szakmai alelnöki pozícióját is elveszíti, ez pedig nem szolgálná a sportág érdekeit, ezzel a jelenlévők teljes mértékben egyetértettek. Azt viszont Sós bejelentette, hogy a következő közgyűlésen, amelyen új elnököt és elnökséget választanak, lemond a szakmai alelnökségről.
Ezután jött a szavazás a Bienerth elleni bizalmatlansági indítványról, a MÚSZ-elnök titkos szavazást kért, de a küldöttek a nyílt voksolás mellett döntöttek, és 141 igennel, 2 nemmel és 10 tartózkodással úgy döntöttek, nem akarják tovább a szövetség élén látni az elnököt.
A folytatás a továbbiakban a korábbiakhoz képest zökkenőmentesebben ment, bár nem teljesen simán. Az új Ellenőrző Testület megválasztását meg kellett ismételni, mert a nyílt voksolás során nem minden küldött értette meg, hogy a négy jelölt közül minden résztvevő csak legfeljebb kettőre szavazhat, bár többen úgy vélték, ez az információ nem hangzott el, vagy, ha mégis, akkor nem eléggé hangsúlyosan. A közjegyző jelezte a szavazatok összesítése után, hogy voltak olyanok, akik a megengedettnél többször szavaztak, másodszor azonban sikerült ezt az akadályt is venni, Dr. Pozsgay Gábor lett a MÚSZ szabályos működését felügyelő grémium elnöke, Nagy Anikó és Kenéz László pedig a tagok.
Az elnök és az új elnökség megválasztását az alapszabály szükséges módosításaival együtt szeptember 24-re halasztották.
A küldöttek döntése után a férfi mosdótól pár lépésre, egy félreeső sarokban tartott rögtönzött sajtótájékoztatót a leváltott elnök.
„A lemondás megfutamodás lett volna – mondta Bienerth. - Ez így volt férfias, így volt sportszerű, így volt méltó, kértem egy bizalmi szavazást, aminek az eredményét el kell fogadnom. Nagyon sokat dolgoztunk munkatársaimmal, hiszem, hogy jól is végeztük a munkánkat, igaz, nem hibátlanul. A május 24-iki közgyűlésünket például jobban elő kellett volna készíteni.
Nyolc hónap alatt vége lett
Bienerth Gusztáv január 8-án lett a MÚSZ elnöke, miután a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban a turizmusért felelős kormánybiztosként megbukott, az volt a kormányzati szándék, hogy az úszószövetség vezetését bízzák rá. Ezzel a lépéssel szépen búcsúzhatott előző beosztásától. A januári elnökválasztást annyira komolyan előkészítették, hogy a résztvevő küldöttek a szavazólapon csak az „igent” jelölhették be az egyedüliként induló Bienerth neve mellett. Ha bárki megtámadta volna a szavazás eredményét az ügyészségen, akkor érvénytelennek minősítették volna a voksolás végét. Bár az új vezető átláthatóságot és nyílt kommunikációt hirdetett, ez csak az ígéret szintjén működött. Nem tűrte sem a kritikát, sem az ellenvéleményt, az internetes fórumon, amit meghirdetett, bárki kérdezhetett, de csak a nem kellemetlenkedő kérdésekre adott válaszokat.
Bienerthnek mennie kellett.
Az elnök május 24-én már gyakorlatilag megbukott, amikor az előző rendkívüli közgyűlésen a küldöttek nem szavazták meg az elképzeléseit: nem engedték, hogy minden hatalom az elnök kezében összpontosuljon, nem támogatták, hogy fizetést kapjon a vezető és nem választották be az elnökségbe azokat a jelölteket, akikkel Bienerth körül akarta bástyázni magát. Ettől kezdve csak idő kérdése volt, mikor ér véget az elejétől kezdve kudarcra ítélt Bienerth-éra. A júliusi vizes világbajnokság előtt már összegyűltek a támogató szavazatok egy rendkívüli, elnököt váltó közgyűlés összehívásához, de erre a vb miatt nem került sor. Később azért csúszott az időpont, mert Bienerth képtelen volt elengedni a pozícióját, nem volt hajlandó összehívni a rendkívüli közgyűlést. Ezt csak akkor tette meg, amikor az Ellenőrző Testület vezetője július 31-én lemondott, és ezzel működésképtelenné vált a MÚSZ. Bár az alapszabály szerint ilyenkor 30 napon belül kell összehívni a rendkívüli közgyűlést, a tanácskozás azonban csak szeptember 1-jén volt, ez már apróság az elmúlt hónapokhoz képest...
A bukott elnök azt hitte, ha támogatásáról biztosítja a magyar úszósportot a kezében tartó Hosszú Katinka-Shane Tusup házaspárt, akkor ez mindentől megvédi. Hosszúékat azonban nem érdekelte Bienerth, számukra – ahogy azt a háromszoros olimpiai bajnok meg is erősítette egy interjúban – az volt a fontos, hogy Gyárfás Tamás távozzon. Sosem terveztek együttműködést az új sportági irányítóval, és nem is tértek el ettől az elképzelésüktől.
