Fideszest kerített körbe a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.09.02. 07:03
Orbánt nem várták tárt karokkal. FORRÁS: PÉCSI SZABADEGYETEM FACEBOOK-OLDALA

A pécsiek többsége nem érti, miért, és miért épp most helyezte pártja politikai gyámság alá Páva Zsoltot, a város fideszes polgármesterét. A Fidesz-KDNP városi képviselőcsoportja szerdán hozott létre egy új testületet, ami Pécs stratégiai kérdéseiben döntéseket készít elő és döntéseket hoz. A grémiumnak tagja a polgármester és a város két alpolgármestere, valamint Csizi Péter és Hoppál Péter, Pécs egyéni körzetben megválasztott kormánypárti országgyűlési képviselője.

Tudni kell, hogy a pécsi önkormányzat adóssága az elmúlt két-három évben folyamatosan nőtt, az ellenzéki pártok szerint már mínusz 15-24 milliárdra tehető. A kiegyenlíthetetlen tartozás nagyságát a városvezetés sosem közölte, ugyanakkor nem cáfolta az ellenzék állításait. A csődveszély indokolttá tette valamiféle szakértői csoport felállítását a kiútkeresésre, ám hogy ez a team jött létre, az indokolhatatlannak tűnik. Hisz az említett adósságot nem Páva Zsolt hozta össze, hanem nagyrészt épp az a csapat, amely most stratégiát ígér a város gondjainak megoldására. Páva nem önjáró típus, számos jele volt annak, hogy a héten létrehozott csapat tagjai és a párt országos vezetése megszabta döntéseit. De azért is védhetetlen az új testület összetétele, mert abban nincs olyan, akinek átfogó közgazdasági ismerete volna. Az meg különösen kínos a testület létében, hogy döntéseket hozna a város sorsáról, hiszen arra nincs jogi felhatalmazása.

A csődhelyzet, a bajok titkolása és a döntésekre létrehozott jogtalan testület okán a Jobbik, az MSZP és az Együtt pécsi szervezete a fideszes többségű közgyűlés feloszlatását, és Páva távozását sürgeti. A jelek alapján utóbbira nem kell sokáig várni, mert az új testület létrehozása azt sugallja: Páva, ha marad is, akarata nem lesz, s a következő önkormányzati választáson nem jelölik újra. Legalábbis így vélik ezt a város közügyei iránt érdeklődő pécsiek.

Páva Zsolt a rendszerváltáskor egy liberális gondolkodású kör, hívő tagjaként csöppent bele a politikába, s lett egyik alapítója a pécsi Fidesz-szervezetnek. 1990-től alpolgármestere volt Pécsnek, 1994-től pedig polgármestere. 1996-tól ellenzéki polgármesterként állt a város élén, s a döntéseket az MSZP-SZDSZ frakció hozta. Állítólag ekkor került először konfliktusba Orbán Viktorral, mert a Fidesz vezetője azt akarta, hogy vétózza meg a várost vezető frakció döntéseit. Pécsiként Páva fontosabbnak tartotta a város nyugalmát, mint a céltalan konfliktuskeresést, és csak néhány esetben vétózott. A következő két választáson – bár Páva népszerű volt – a Fidesz nem őt indította. Így a szocialista Toller László kétszer is rommá verte a Fidesz jelöltjét, ezért Pávát 2006-ban újra elindították. Pár száz szavazattal vesztett az MSZP-s Tasnádi Péter ellen. Amikor 2009-ben Tasnádi halála miatt időközi választást kellett kiírni, Páva a voksok kétharmadát megszerezve legyőzte az omladozó MSZP erősnek hitt reménységét, Szili Katalint. Utána még kétszer fölényesen nyert, így nyolc éve ő irányítja Pécset.

Az elmúlt nyolc év azonban nem sok sikert hozott a Fidesznek Pécsen. A város lélekszáma drasztikusan csökkent, a fiatalok menekülnek a városból. Ennek fő oka, hogy alig van piaci alapon működő, perspektivikus cég a városban. A Páva vezette önkormányzat háromszor is einstandolni próbált egy-egy céget befektető partnerétől. Ez amúgy nem Páva ötlete volt, ő – mint kiszivárgott – felsőbb parancsra cselekedett. A polgármester Páva sosem tűnt invenciózus, menedzserszemléletű vezetőnek. Hogy háttérbe szorításának mi az oka, azt a pécsiek is csak találgathatják. Talán az, hogy Orbán nem felejti a városvezető '96-os makacsságát, de az is lehet, hogy a Fidesz ráébredt, vele már nem lehet nyerni legközelebb, ezért ki kell vezetni a politikai porondról. Ennek módja arra hajaz, hogy őt próbálják bűnbakká tenni a város súlyvesztésében. A Fidesznek – információink szerint – nincs még biztos jelöltje a polgármesteri posztra. Csizi és Hoppál nem szívesen kockáztatja parlamenti helyét, arról nem is szólva, hogy a forrásszegény városban kemény konfliktusokat kell vállalni majd egy városvezetőnek a pénzek elosztásakor. Hallani arról, hogy egy, a szakmai karrierje miatt elismert, a párthoz kevésbé kötődő civilt próbálnak felépíteni a választásokig.

Ettől még marad a kérdés, hogy miért Orbán pécsi látogatása előtt kellett Pávából bűnbakot csinálni. Pénteken a bukott Páva ezerszer inkább téma volt Pécsen, mint az egyetem ünnepe kapcsán ideérkező miniszterelnök. Azt se értik sokan, hogy Páva miért vállalja ezt a megalázott szerepet. Egyik ismerőse szerint családja jövőjét óvja: felesége törvényszéki bíró, testvére a pécsi tankerület igazgatója.

"Viktor nem látunk itt szívesen"
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 650 évvel ezelőtt alapították meg, az évfordulóról tegnap emlékeztek. Az ünnepségen Orbán Viktor beszélt az Európát veszélyeztető a migránshelyzetről, majd méltatta az első magyarországi egyetemet, amelyen 24 milliárdos fejlesztési program indult. Mindeközben a PTE tanárai közül többen is úgy vélik, hogy az intézmény a kormány döntéseinek hatására 2010 óta hanyatlik: hét éve még 28 ezren, most alig 20 ezren járnak ide, 2010-ben 58,5 milliárd forint volt az intézmény tervezhető bevétele, 2017-ben 48,3 milliárd. Pécsi egyetemisták a Zsolnay Negyed hídjára kifeszítettek egy molinót tegnap, amin az állt: "Szabad ország, szabad egyetem"; "Viktor nem látunk itt szívesen". Az akció után megjelentek a Zsolnay negyed biztonsági őrei, akik ahelyett, hogy a rendőrséget hívták volna, leszaggatták a molinókat. Az aktivisták álláspontja szerint ez nem volt szabályszerű eljárás, mivel ezzel megzavarták a gyülekezéshez és véleménynyilvánításhoz való jogukat, velük szemben csak a rendőrség léphetett volna fel, amit jeleztek is a biztonsági őröknek.

Bűnös? - Lombikbébiket keresztelt a görögkatolikus pap

Publikálás dátuma
2017.09.02. 07:00
Makláry Ákos nem titkolja, a jobboldallal lényegesen szorosabbak a kapcsolataik, de ígéri, nem vállalnak pártpolitikai szerepet.
A Bayer Zsolt újságírót keményen bíráló Makláry Ákos görögkatolikus pap, a kormány holdudvarához sorolt Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) új elnöke gyűlöletmentes kampányt szeretne.

- Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke bűnösnek tartja azokat, akik részt vesznek a lombikbébiprogramban. Ön is így gondolja?

- A kályhától indulnék el. Sok mindent veszünk egy kalap alá, pedig nincs két egyforma meddőség és kezelés. A katolikus egyház alapvető és megváltoztathatatlan tanítása szerint az emberi élet, ami a fogantatással kezdődik, szent és sérthetetlen: ez vonatkozik a nem beültetett embriókra is. A felszínes és igénytelen egyházkép azt véli, hogy a püspökök és teológusok elszigetelten, tudósok és orvosok nélkül fogalmaznak meg tanítást. Pedig a valóságban komoly, világi hívőkből álló szakembergárda és tudományos-szellemi bázis alkotja az egyházi álláspontok hátterét.

- Mintha próbálna kitérni a válasz elől.

- Ellenkezőleg, próbálok eljutni oda, hogy válaszolhassanak. Fontos tudni, hogy nagyon összetett problémáról beszélünk, amit nem lehet néhány mondattal elintézni. Az orvostudomány is óvatosan nyilatkozik a metódusról és a várható következményekről. Mindnyájan látjuk, hogy az eljárások felvetnek tudományos és erkölcsi kérdéseket, rövid- és hosszú távon egyaránt. Az egyház az életet védi, ezért a kialakulásához vezető útra és a következményekre is figyel.

- Ha ennyire összetett a probléma, akkor Veres püspök miért éppen a Szent István-bazilikában, az augusztus 20-i ünnepi beszédében hozta elő a témát? Aligha megfelelő alkalom az elmélyült konzultációra.

- Arról püspök urat kell megkérdezni, hogy miért ezt az alkalmat választotta. Abban azonban biztos vagyok, hogy az élet védelme iránti elkötelezettség vezette. Megszólalása értékes vitakezdet lehet, mert kívánatos, hogy ebben a kérdésben szakmai és társadalmi párbeszéd induljon.

- Találkozott már olyanokkal, akik a lombikbébiprogramnak köszönhetik, hogy megszülettek?

- Hogyne! Többeket kereszteltem is. De ismerek sok olyan házaspárt is, amely nem vállalta az eljárást, mert nem akart életeket veszélyeztetni.

- Azok, akik részt vettek lombikbébiprogramban, mit szólnak a mostani vitához?

- Még nem beszéltem velük erről, de biztos, hogy sor kerül rá.

- Mi a konklúziója annak, amit eddig mondott?

- Az emberi élet a legfőbb érték, azt minden erővel védeni kell a kezdetétől a végéig. Amire a tudomány képes, önmagában még nem biztos, hogy erkölcsileg jó is. Ne kezeljük a lombikbébi-eljárást csupán orvostechnikai kérdésként, hiszen az erkölcsi, jogi és teológiai válaszokat is igényel. A tengernyi indulat és érzelem, ami ide kötődik, tegyen körültekintővé és figyelmessé bennünket a párbeszédben.

- „Ha nem foglalunk állást közéleti ügyekben, akkor tovább rontunk az egyház megítélésén, ami így is rendkívül rossz. Igenis politizálni kell” – az ön elődjétől, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége húsz év után leköszönő elnökétől, Osztie Zoltán plébánostól idéztem. Egyetért vele? Politizálnia kell az egyháznak?

- Száz százalékig egyetértek. A keresztény emberek is állampolgárok. Ugyanúgy joguk és kötelességük véleményt nyilvánítani akár politikai kérdésekben is, mint bárki másnak. Ezt a jogot senki sem vonhatja kétségbe, senki sem korlátozhatja. Az egyházakat állampolgárok közösségei alkotják. Ki tilthatná meg azt, hogy elmondják véleményüket politikai és közéleti kérdésekben?

- Márpedig éppen a katolikus egyház korlátozza a politikai jogok gyakorlását. A klérus tagjai nem lehetnek parlamenti képviselők.

- A diakónusok, papok és püspökök valóban nem vállalhatnak politikai tisztséget, nem lehetnek pártok tagja, ahogyan szakszervezeti vezetők sem. A korlátozás azonban nem kívülről jött, hanem a katolikus egyház maga döntött így a belső törvényeiben, szerintem bölcsen. Nagy különbség.

- Vona Gábor jobbikos párelnök a KÉSZ-ben, az egyetemi csoport vezetőjeként kezdte politikai karrierjét. Ismerik egymást?

- Soha nem volt személyes kontaktusunk, de tudok pályájának erről az aspektusáról.

- A 2010-es választások környékén a KÉSZ előadásokat szervezett a magyarellenesnek minősített újpogány tanok ellen, amelyeket egyértelműen a Jobbikkal és a „nemzeti radikalizmussal” hozott összefüggésbe. Tart még a küzdelem?

- Annak a programsorozatnak nincs folytatása, de elmondhatom, hogy a maga idejében nagyon hasznos és sikeres akció volt. Remélem, egyszer és mindenkorra sikerült megakadályozni a tévtanok terjedését.

- A KÉSZ elnökeként kiadott debütáló közleményében keményen bírálta Bayer Zsolt újságírót, aki „vulgáris és trágár” stílusban, „tiszteletlen és gyűlölködő” módon támadta a menekültek védelmében fellépő Ferenc pápát. Előkerestem az elmúlt néhány év KÉSZ-állásfoglalásait, és nem találtam egyet sem, amely akár csak nyomokban emlékeztetne az önére.

- Ez egy személyes levél volt, amit a KÉSZ elnökeként írtam, és ami élvezi a KÉSZ elnökségének támogatását. Elsősorban az motivált, hogy tegyek, tegyünk valamit a közbeszéd tisztaságáért. Fel akartuk hívni a figyelmet, hogy a közbeszédben megengedhetetlen stílust senki ne használjon, és hogy az embertisztelet alapvető norma. Nemcsak egyetlen embernek szántam, hanem mindenkinek, akit érint. A konkrét ügyet a magam részéről lezártnak tekintem.

- Bocsánatkérésre szólította fel Bayer Zsoltot. Megtörtént?

- Sajnos, nem. Legalábbis én nem tudok róla.

- A pápa kijelentései – tisztelet a kivételnek – a magyar katolikus püspökök részéről is ellenállást váltanak ki.

- Nem tisztem egyik katolikus vezető megnyilvánulását sem minősíteni. Inkább a katekizmusból - a hitelvek gyűjteményéből, 2241. pont - idéznék egy részt, ami teljesen világossá teszi a katolikus egyház álláspontját. Benne van minden, ezért hálás lennék, ha teljes terjedelmében megjelenne. Így szól: „A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi. A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.”

- Jó, de mi következik ebből?

- A katolikus egyház állásfoglalását a helyi viszonyoknak megfelelően lehet és kell adaptálni. Magyarországnak nem ugyanazok a lehetőségei, mint a gazdag nyugati országoknak. Az erkölcsi kötelezettségeink azonban azonosak.

- Hogyan viszonyulnak ehhez a magyar kormány „migránsellenes” gyűlöletkampányai?

- Nyilvánvaló, hogy nem mindenki a háború elől menekül, és nyilvánvaló az is, hogy nem mindenki akarja terroristaként elpusztítani a nyugati keresztény civilizációt. A kormány humanitárius cselekedetei kevés figyelmet kapnak. Elsikkadt például a hír, hogy Rétvári Bence államtitkár nemrég a Vatikánban beszámolt arról, a kormány milyen segítséget nyújt Irakban és más országokban az újjáépítésben, az üldözött keresztények védelmében. A magyar katolikus püspöki kar is gyűjtést hirdetett, ami, úgy hallottam, nagyon szép eredménnyel zárult.

- A gyűjtést kifejezetten a keresztények támogatására szervezték. Miközben a háborútól és éhínségtől sújtott közel-keleti országok lakosainak nagy többsége nem keresztény.

- Az elsődleges cél a migrációt kiváltó okok megszüntetése, annak elérése, hogy mindenki a saját szülőföldjén boldogulhasson. Erről a kelleténél kevesebb szó esik. A keresztények és a muszlimok békés együttélése – ami kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de évszázadokon át megvalósult – fontos része a térség stabilitásának. Ilyen tekintetben egybevág a kormány és az egyház szándéka.

- Közeledik a parlamenti választás. A kormány holdudvarához sorolt, jobboldali kötődésű KÉSZ részt vesz majd a kampányban?

- Érdemes hangsúlyozni, hogy a baloldali kormányok idején is megkaptuk azt az állami támogatást, amit nagy létszámú, országos civil szervezetként kaphattunk. Bár a jobboldallal lényegesen szorosabbak a kapcsolataink, hitelességünket és függetlenségünket szeretnénk megőrizni. Nem vállalunk pártpolitikai szerepet. Nehéz időszak jön. Annak örülnénk – és a magunk eszközeivel ehhez szeretnénk hozzájárulni –, ha a kampányban a másik ember tisztelete, a gyűlölet minden formájának mellőzése és például a humor lenne a jellemző. A választási kampánynak végső soron a reményt kell hirdetnie.

Nős, két lánya van
Istennek hála nem problématengert, hanem egy jól működő szervezetet vettem át – jelzi Makláry Ákos, hogy nem tervez jelentős változtatást a KÉSZ életében.
Az elnök a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén született 1972-ben, Nyíregyházán szentelték görögkatolikus pappá 1998-ban. Jelenleg Budapesten szolgál. A KÉSZ küldöttgyűlése tavaly novemberben egyedüli jelöltként választotta elnökké.
A görögkatolikusok olyan, eredetileg a bizánci rítushoz tartozó keresztények, akik az évszázadok során „egységre léptek Rómával”, a pápát elfogadták az egyház vezetőjének. Részei a katolikus egyháznak, ugyanakkor bizánci szertartásrendjüket megtartották. A görögkatolikus papok felszentelésük előtt megnősülhetnek: Makláry Ákosnak felesége és két lánya van.
Az 1989-ben alapított KÉSZ a legjelentősebb keresztény civil szervezetek közé tartozik. Mintegy hetven helyi csoportja és háromezer tagja van. A tagság döntően katolikusokból áll, de reformátusok és evangélikusok is megtalálhatók a szervezetben.
A KÉSZ 2015-ben vitairatnak szánt tanulmánykötetet jelentetett meg, amely a Fidesz társadalompolitikáját több ponton is „baráti kritikával” illette. Tavaly szeptemberben, az úgynevezett kvótanépszavazás előtt a KÉSZ felhívásban buzdított a kormány álláspontjának támogatására.

Szerző

Bűnös? - Lombikbébiket keresztelt a görögkatolikus pap

Publikálás dátuma
2017.09.02. 07:00
Makláry Ákos nem titkolja, a jobboldallal lényegesen szorosabbak a kapcsolataik, de ígéri, nem vállalnak pártpolitikai szerepet.
A Bayer Zsolt újságírót keményen bíráló Makláry Ákos görögkatolikus pap, a kormány holdudvarához sorolt Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) új elnöke gyűlöletmentes kampányt szeretne.

- Veres András, a katolikus püspöki kar elnöke bűnösnek tartja azokat, akik részt vesznek a lombikbébiprogramban. Ön is így gondolja?

- A kályhától indulnék el. Sok mindent veszünk egy kalap alá, pedig nincs két egyforma meddőség és kezelés. A katolikus egyház alapvető és megváltoztathatatlan tanítása szerint az emberi élet, ami a fogantatással kezdődik, szent és sérthetetlen: ez vonatkozik a nem beültetett embriókra is. A felszínes és igénytelen egyházkép azt véli, hogy a püspökök és teológusok elszigetelten, tudósok és orvosok nélkül fogalmaznak meg tanítást. Pedig a valóságban komoly, világi hívőkből álló szakembergárda és tudományos-szellemi bázis alkotja az egyházi álláspontok hátterét.

- Mintha próbálna kitérni a válasz elől.

- Ellenkezőleg, próbálok eljutni oda, hogy válaszolhassanak. Fontos tudni, hogy nagyon összetett problémáról beszélünk, amit nem lehet néhány mondattal elintézni. Az orvostudomány is óvatosan nyilatkozik a metódusról és a várható következményekről. Mindnyájan látjuk, hogy az eljárások felvetnek tudományos és erkölcsi kérdéseket, rövid- és hosszú távon egyaránt. Az egyház az életet védi, ezért a kialakulásához vezető útra és a következményekre is figyel.

- Ha ennyire összetett a probléma, akkor Veres püspök miért éppen a Szent István-bazilikában, az augusztus 20-i ünnepi beszédében hozta elő a témát? Aligha megfelelő alkalom az elmélyült konzultációra.

- Arról püspök urat kell megkérdezni, hogy miért ezt az alkalmat választotta. Abban azonban biztos vagyok, hogy az élet védelme iránti elkötelezettség vezette. Megszólalása értékes vitakezdet lehet, mert kívánatos, hogy ebben a kérdésben szakmai és társadalmi párbeszéd induljon.

- Találkozott már olyanokkal, akik a lombikbébiprogramnak köszönhetik, hogy megszülettek?

- Hogyne! Többeket kereszteltem is. De ismerek sok olyan házaspárt is, amely nem vállalta az eljárást, mert nem akart életeket veszélyeztetni.

- Azok, akik részt vettek lombikbébiprogramban, mit szólnak a mostani vitához?

- Még nem beszéltem velük erről, de biztos, hogy sor kerül rá.

- Mi a konklúziója annak, amit eddig mondott?

- Az emberi élet a legfőbb érték, azt minden erővel védeni kell a kezdetétől a végéig. Amire a tudomány képes, önmagában még nem biztos, hogy erkölcsileg jó is. Ne kezeljük a lombikbébi-eljárást csupán orvostechnikai kérdésként, hiszen az erkölcsi, jogi és teológiai válaszokat is igényel. A tengernyi indulat és érzelem, ami ide kötődik, tegyen körültekintővé és figyelmessé bennünket a párbeszédben.

- „Ha nem foglalunk állást közéleti ügyekben, akkor tovább rontunk az egyház megítélésén, ami így is rendkívül rossz. Igenis politizálni kell” – az ön elődjétől, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége húsz év után leköszönő elnökétől, Osztie Zoltán plébánostól idéztem. Egyetért vele? Politizálnia kell az egyháznak?

- Száz százalékig egyetértek. A keresztény emberek is állampolgárok. Ugyanúgy joguk és kötelességük véleményt nyilvánítani akár politikai kérdésekben is, mint bárki másnak. Ezt a jogot senki sem vonhatja kétségbe, senki sem korlátozhatja. Az egyházakat állampolgárok közösségei alkotják. Ki tilthatná meg azt, hogy elmondják véleményüket politikai és közéleti kérdésekben?

- Márpedig éppen a katolikus egyház korlátozza a politikai jogok gyakorlását. A klérus tagjai nem lehetnek parlamenti képviselők.

- A diakónusok, papok és püspökök valóban nem vállalhatnak politikai tisztséget, nem lehetnek pártok tagja, ahogyan szakszervezeti vezetők sem. A korlátozás azonban nem kívülről jött, hanem a katolikus egyház maga döntött így a belső törvényeiben, szerintem bölcsen. Nagy különbség.

- Vona Gábor jobbikos párelnök a KÉSZ-ben, az egyetemi csoport vezetőjeként kezdte politikai karrierjét. Ismerik egymást?

- Soha nem volt személyes kontaktusunk, de tudok pályájának erről az aspektusáról.

- A 2010-es választások környékén a KÉSZ előadásokat szervezett a magyarellenesnek minősített újpogány tanok ellen, amelyeket egyértelműen a Jobbikkal és a „nemzeti radikalizmussal” hozott összefüggésbe. Tart még a küzdelem?

- Annak a programsorozatnak nincs folytatása, de elmondhatom, hogy a maga idejében nagyon hasznos és sikeres akció volt. Remélem, egyszer és mindenkorra sikerült megakadályozni a tévtanok terjedését.

- A KÉSZ elnökeként kiadott debütáló közleményében keményen bírálta Bayer Zsolt újságírót, aki „vulgáris és trágár” stílusban, „tiszteletlen és gyűlölködő” módon támadta a menekültek védelmében fellépő Ferenc pápát. Előkerestem az elmúlt néhány év KÉSZ-állásfoglalásait, és nem találtam egyet sem, amely akár csak nyomokban emlékeztetne az önére.

- Ez egy személyes levél volt, amit a KÉSZ elnökeként írtam, és ami élvezi a KÉSZ elnökségének támogatását. Elsősorban az motivált, hogy tegyek, tegyünk valamit a közbeszéd tisztaságáért. Fel akartuk hívni a figyelmet, hogy a közbeszédben megengedhetetlen stílust senki ne használjon, és hogy az embertisztelet alapvető norma. Nemcsak egyetlen embernek szántam, hanem mindenkinek, akit érint. A konkrét ügyet a magam részéről lezártnak tekintem.

- Bocsánatkérésre szólította fel Bayer Zsoltot. Megtörtént?

- Sajnos, nem. Legalábbis én nem tudok róla.

- A pápa kijelentései – tisztelet a kivételnek – a magyar katolikus püspökök részéről is ellenállást váltanak ki.

- Nem tisztem egyik katolikus vezető megnyilvánulását sem minősíteni. Inkább a katekizmusból - a hitelvek gyűjteményéből, 2241. pont - idéznék egy részt, ami teljesen világossá teszi a katolikus egyház álláspontját. Benne van minden, ezért hálás lennék, ha teljes terjedelmében megjelenne. Így szól: „A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi. A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.”

- Jó, de mi következik ebből?

- A katolikus egyház állásfoglalását a helyi viszonyoknak megfelelően lehet és kell adaptálni. Magyarországnak nem ugyanazok a lehetőségei, mint a gazdag nyugati országoknak. Az erkölcsi kötelezettségeink azonban azonosak.

- Hogyan viszonyulnak ehhez a magyar kormány „migránsellenes” gyűlöletkampányai?

- Nyilvánvaló, hogy nem mindenki a háború elől menekül, és nyilvánvaló az is, hogy nem mindenki akarja terroristaként elpusztítani a nyugati keresztény civilizációt. A kormány humanitárius cselekedetei kevés figyelmet kapnak. Elsikkadt például a hír, hogy Rétvári Bence államtitkár nemrég a Vatikánban beszámolt arról, a kormány milyen segítséget nyújt Irakban és más országokban az újjáépítésben, az üldözött keresztények védelmében. A magyar katolikus püspöki kar is gyűjtést hirdetett, ami, úgy hallottam, nagyon szép eredménnyel zárult.

- A gyűjtést kifejezetten a keresztények támogatására szervezték. Miközben a háborútól és éhínségtől sújtott közel-keleti országok lakosainak nagy többsége nem keresztény.

- Az elsődleges cél a migrációt kiváltó okok megszüntetése, annak elérése, hogy mindenki a saját szülőföldjén boldogulhasson. Erről a kelleténél kevesebb szó esik. A keresztények és a muszlimok békés együttélése – ami kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de évszázadokon át megvalósult – fontos része a térség stabilitásának. Ilyen tekintetben egybevág a kormány és az egyház szándéka.

- Közeledik a parlamenti választás. A kormány holdudvarához sorolt, jobboldali kötődésű KÉSZ részt vesz majd a kampányban?

- Érdemes hangsúlyozni, hogy a baloldali kormányok idején is megkaptuk azt az állami támogatást, amit nagy létszámú, országos civil szervezetként kaphattunk. Bár a jobboldallal lényegesen szorosabbak a kapcsolataink, hitelességünket és függetlenségünket szeretnénk megőrizni. Nem vállalunk pártpolitikai szerepet. Nehéz időszak jön. Annak örülnénk – és a magunk eszközeivel ehhez szeretnénk hozzájárulni –, ha a kampányban a másik ember tisztelete, a gyűlölet minden formájának mellőzése és például a humor lenne a jellemző. A választási kampánynak végső soron a reményt kell hirdetnie.

Nős, két lánya van
Istennek hála nem problématengert, hanem egy jól működő szervezetet vettem át – jelzi Makláry Ákos, hogy nem tervez jelentős változtatást a KÉSZ életében.
Az elnök a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén született 1972-ben, Nyíregyházán szentelték görögkatolikus pappá 1998-ban. Jelenleg Budapesten szolgál. A KÉSZ küldöttgyűlése tavaly novemberben egyedüli jelöltként választotta elnökké.
A görögkatolikusok olyan, eredetileg a bizánci rítushoz tartozó keresztények, akik az évszázadok során „egységre léptek Rómával”, a pápát elfogadták az egyház vezetőjének. Részei a katolikus egyháznak, ugyanakkor bizánci szertartásrendjüket megtartották. A görögkatolikus papok felszentelésük előtt megnősülhetnek: Makláry Ákosnak felesége és két lánya van.
Az 1989-ben alapított KÉSZ a legjelentősebb keresztény civil szervezetek közé tartozik. Mintegy hetven helyi csoportja és háromezer tagja van. A tagság döntően katolikusokból áll, de reformátusok és evangélikusok is megtalálhatók a szervezetben.
A KÉSZ 2015-ben vitairatnak szánt tanulmánykötetet jelentetett meg, amely a Fidesz társadalompolitikáját több ponton is „baráti kritikával” illette. Tavaly szeptemberben, az úgynevezett kvótanépszavazás előtt a KÉSZ felhívásban buzdított a kormány álláspontjának támogatására.

Szerző