Trump komoly bajban

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:32
Fotó: Anadolu Agency/Philip Pacheco
Egy titkos levélből derül ki, hogy Donald Trump miért rúgta ki idén májusban a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatóját, James Comeyt.

A New York Times és a Washington Post számolt be arról a felmondólevél-tervezetről, amelyet az amerikai elnök tanácsadójával, Stephen Millerrel röviddel a május 9-én történt kirúgás előtt fogalmazott meg. Magát a dokumentumot nem szerezték meg a lapok, de tartalmát ismerik olyan személyeknek köszönhetően, akik olvasták azt. A lapok nem árulták el forrásukat.

Trump egyebek mellett arra hivatkozott döntése során, hogy az FBI volt igazgatója nem volt hajlandó nyíltan kijelenteni: az elnök után nem folytat nyomozást. Már Comey kirúgásakor is ezt az okot sejtették a háttérben, a levél csak megerősíti a gyanút.

James Comey menesztéséig azt vizsgálta, hogy Oroszország mennyire befolyásolta a 2016 novemberi amerikai elnökválasztást. Ezzel összefüggésben folytatott nyomozást azzal kapcsolatban is, hogy Trump kampánystábja milyen kapcsolatokat ápolt orosz kormányzati körökkel.

A levelet már Robert Mueller, az orosz beavatkozást feltáró különleges ügyész vizsgálja. Azért van szó fontos dokumentumról, mert megcáfolja a Fehér Ház azon állítását, mely szerint Comeyt a Hillary Clinton e-mail ügyében felmerült mulasztások miatt menesztették. A különleges ügyésznek ezzel még egy oka van arra, hogy vizsgálata során az elnök szerepére koncentráljon. A Fehér Ház egy jogi tanácsadójának közbenjárására végül egy másik felmondólevelet küldtek el Comeynak.

Közben fehér füst szállt fel az orosz főkonzulátus San Francisco-i épületéből egy nappal azután, hogy Washington elrendelte annak bezárását. A tűzoltóság közlése szerint nem tűz ütött ki az épületben, hanem valamit elégettek. Arról nem tettek említést a tűzoltóság emberei, hogy beléptek-e az épületbe, de annyit közöltek, hogy „minden rendben van”.

A Twitteren heves találgatás kezdődött arról, mitől szabadulhattak meg az oroszok. Egy felhasználó szerint olyan sok dokumentumot semmisítettek meg, hogy az már tűzriadót eredményezett. A kényes papírokat egyszerűbb elégetni, mint széttépni – fűzte hozzá egy másik hozzászóló. Egy harmadik viszont úgy vélte, Donald Trump Vlagyimir Putyin orosz elnöknek írt szerelmesleveleit semmisítik meg. Az amerikai kormányzat csütörtökön döntött a főkonzulátus, valamint egy washingtoni és egy New York-i iroda bezárásáról. Szombatig adtak haladékot erre. Júliusban Oroszország rendelte el az Oroszországban működő amerikai külképviselet létszámának 755 főre való csökkentését.

Az orosz külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket adott át az Egyesült Államok moszkvai követének, Moszkva így tiltakozott a washingtoni orosz kereskedelmi kirendeltség átkutatása ellen. A tiltakozó jegyzéket Anthony F. Godfrey, a moszkvai követség helyettes vezetője vette át. Az orosz külügy ebben elfogadhatatlannak és agresszívnek nevezte a házkutatást.

Nincs bizonyíték a lehallgatásra
Az amerikai külügyminisztériumnak nincs semmiféle konkrét bizonyítéka arra vonatkozóan, hogy az Obama-kormányzat elrendelte volna a New York-i Trump Tower lehallgatását a tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban. Donald Trump ezt állította több márciusi Twitter üzenetében. Szerinte 2016-ban történtek a lehallgatások. Amerikai médiaértesülések szerint az igazságügyi tárca egy washingtoni bírósághoz beküldött dokumentumban elismerte, hogy sem a minisztérium, sem az FBI nem rendelkezik olyan bizonyítékokkal, amelyek alátámasztanák Trump igazát. Az elnök akkori üzenetei komoly belpolitikai vihart idéztek elő.

Szerző

Dzsungelből a kongresszusba

Publikálás dátuma
2017.09.04. 07:31
Fotó: NurPhoto/Daniel Garzon Herazo
A gerillaszervezet vezetése aktatáskára cserélte a fegyvereket, és a politikai életben folytatják pályafutásukat, ám a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint egyelőre nagy a megosztottság a párton belül.

Osvaldo Marenco még csak barátkozik a farmerral, az inggel és a számára új kiegészítővel, a fekete aktatáskával. 28 éven keresztül egyenruhát hordott, „hozzá passzoló” fegyverrel. Azt sem szokta még meg, hogy a keresztnevén szólítják, és nem mozgalmi nevén, Pablónak, ahogy a gerillatársai.

20 évesen csatlakozott a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkhöz (FARC), miután félbehagyta jogi tanulmányait. Közel három évtized után teljesen új élet vár rá, hiszen a baloldali gerillaszervezet felhagyott a fegyveres harccal, és belépett a politikai életbe. „Egyelőre minden nagyon furcsa… de el kellett indulnunk ezen az úton” – mondta a férfi könnyes szemmel az El País helyszíni tudósítójának a szervezet múlt hét végén záruló kongresszusán, amelyen új logót és nevet kapott és hivatalosan is párttá alakult a FARC.

„A helyzet pont olyan, mint bármelyik új párt esetében. A tagok egy része modern, pluralista politikai szervezetet akar létrehozni, mások ragaszkodnak a régi, marxista-leninista ideológiához” – mondta a Népszavának Bogotából Carlos Medina Gallego, a Kolumbiai Nemzeti Egyetem gerillacsoportokkal foglalkozó oktatója, aki részt vett a történelmi eseménynek számító kongresszuson.

A kolumbiai kormány, a FARC és a jobboldali félkatonai szervezetek több mint fél évszázadon keresztül harcoltak egymással. Eleinte a földjeiktől megfosztott parasztok jogaiért küzdöttek, ám idővel drogkereskedelemből és emberrablásokból tartotték fenn a szervezetet. A konfliktusban több mint 260 ezren vesztették életüket, és még ennél is többen váltak belső menekültté. Sokadik próbálkozás után tavaly egy történelmi békeszerződéssel zárult le a kolumbiai történelem e fejezete. A megállapodás részeként a FARC-nak egyebek között azt is felajánlották, hogy a politikai életben folytassa a küzdelmét. Ennek elősegítése érdekében garantálták, hogy a szervezet delegáltjainak 5-5 helyet biztosítanak a képviselőházban és a szenátusban, függetlenül attól, hogy milyen eredményt érnek el a 2018-as parlamenti voksoláson.

A múlt heti kongresszuson a több ezer jelenlévőből kiválasztották a jövő évi jelölteket, meghatározták a főbb ideológiai irányvonalat, és döntöttek a szervezet új nevéről: Az Átlagemberek Alternatív Forradalmi Ereje (Fuerza Alternativa Revolucionaria del Común – FARC). Komoly vita előzte meg a névválasztást, ami jelzi, hogy milyen megosztott az új párt. Volt, aki a vitatott múltra való tekintettel teljesen új, a korábbit semmilyen módon nem idéző mellett voksolt. Mások ragaszkodtak a FARC mozaikszó megtartásához, de kihagyták volna a „forradalmi” jelzőt. Voltak továbbá azok, akik úgy vélték, hogy a csoportnak hűnek kell maradnia a gyökereihez, különben a tagok és a támogatók egy része többé nem fog tudni azonosulni a szervezettel.

Gallego még az új név kihirdetése előtt nyilatkozott lapunknak, és akkor azt mondta: ha a FARC mozaikszót megtartják, az ugyan a párton belül „erősítheti a politikai kohéziót”, ám az igen szkeptikus kolumbiai társadalom és a nemzetközi közösség nem biztos, hogy pozitívan fogadja, ha visszaköszön a múlt. A névválasztáshoz hasonlóan a politikai irány meghatározása – a „forradalmi” attitűd mértéke – is megosztó volt. A kongresszuson elhangzottak szerint a párt sokat kíván tenni a környezetvédelemért, harcolni akar a társadalmi egyenlőtlenség ellen, képviselni fogja a munkásosztály érdekeit, és a párbeszéd lesz a fő politikai eszköze. A hangzatos program ellenére komoly kihívás lesz meggyőzni a kolumbiai lakosságot, amelynek egy friss közvélemény-kutatás szerint több mint a 80 százaléka nem támogatja a FARC politikai szerepvállalását. Gallego szerint azonban könnyen meglehet, hogy a jövő évi voksoláson a párt önerőből is képes lesz képviselőket delegálni a kongresszusba. „Nagyon fontos lenne, mert lenne egy bázisuk, és megmutathatnák, hogy nem csupán a békefolyamat során tett engedmény miatt van szavuk a törvényhozásban” – mondta a szakértő.

Elveszett gyerekkor
A FARC politikai szerepvállalása ellenére még számos lezáratlan folyamat van, amelyet rendezni kell a teljes társadalmi integráció érdekében. A gerillákkal harcoló gyerekek jövője egyelőre bizonytalan. Augusztus közepéig mintegy 112 kiskorút vittek az ország különböző pontjain működő befogadóközpontokba. Eddig közel 40 gyermekért jelentkezett a családja. Azt, hogy pontosan hány fiatal harcolt a FARC soraiban, sosem lehetett tudni – az elmúlt fél évszázad során sokan a gerillákkal nőttek föl –, a kolumbiai kormány a közelmúltban 170-re becsülte a számukat.
A hatóságok elismerték, hogy vannak olyan tizenévesek, akik nem akarnak befogadóközpontokba menni, mert az évek során a FARC lett a családjuk. Őket a még meglévő táborokban próbálják meggyőzni arról, hogy kezdjenek új életet. A kormány speciális programot indított ennek érdekében, s oktatási és egészségügyi segítséget nyújt azok számára, akikért nem jelentkezik a családjuk. Nagy szükségük lesz minden támogatásra, hiszen sokan egész fiatalon kezdtek harcolni, az iskolát félbehagyták, és számos olyan dolognak voltak szemtanúi, amelyek miatt pszichológiai segítségre szorulnak.

Schulz támadott, de alulmaradt

Publikálás dátuma
2017.09.04. 02:41
FOTÓ: DPA
Élesen bírálta egyebek mellett bevándorlási- és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett.

Az első felmérések szerint a negyedik ciklusára készülő Angela Merkel szerepelt jobban a másfél órás tévévitában, amely a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány legfontosabbnak tartott eseménye volt. Az ARD és a ZDF közszolgálati televíziók mellett a két legnagyobb országos kereskedelmi tévé, az RTL és a SAT1 is élőben közvetítette. 

A négy csatorna egy-egy ismert televíziós újságírója által vezetett vita első és leghosszabba blokkja a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, hogy Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és "cserben hagyják Németországot", holott "sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak".

Angela Merkel kiemelte, hogy "Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok", és "tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni" a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert "semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását" - mondta a kancellár.

A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani. Ehhez a szavai szerint a terheket a tagállamok között szolidárisan megosztó rendszerhez kell igazítani az EU pénzügyi támogatási rendszerét, mert "nem mehet tovább", hogy olyan tagállamok, mint Lengyelország és Magyarország támogatást kapnak az EU-tól a mezőgazdaságtól az útépítésig egy sor feladathoz, de elutasítják a szolidaritást a migráció ügyében.

Angela Merkel kiemelte, hogy az uniós külső határok ellenőrzése mellett az EU-Törökország menekültügyi megállapodáshoz hasonló együttműködést kell folytatni az EU szomszédságának más államaival, az Európán kívülről induló migráció szabályozásában pedig nem kell az EU-ra várni, hanem meg kell alkotni egy német törvényt a képzett munkavállalók bevándorlásáról. Aláhúzta: a migráció nem fenyegetés, hanem nagy feladat, és Németország nem zárkózhat be a világ más részein pusztító háborúk és szegénység előtt. Ez azonban "nem jelenti azt, hogy mindenki jöhet".

A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, hogy négymillió muzulmán ember él Németországban, akik mind "hozzájárulnak az ország sikeréhez", így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól.
Martin Schulz kijelentette: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről "gyűlöletet exportáljanak" Németországba.

A német-török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad "becsapni az ajtót", és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Mindketten állást foglaltak a Koreai-félszigeten kialakult válság békés megoldása mellett. Martin Schulz ezzel összefüggésben kiszámíthatatlannak nevezte Donald Trumpot. Az amerikai elnökről Merkel azt mondta, hogy csak a közös értékek alapján hajlandó vele együttműködni, és világosan beszélni kell a többi között a klímaváltozás ügyében kialakult nézeteltérésekről.

Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, hogy 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, hogy ez semmiképpen nem fordul elő.

A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújtó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, "irtó mérges" a visszaéléseik miatt.

Zárszavában a kancellár arra helyezte a hangsúlyt, hogy Németországnak ki kell állnia a digitális átalakulás próbáját, a szociáldemokrata jelölt pedig a társadalmi igazságosság és az EU megerősítésének fontosságát emelte ki.

A tévévita volt az egyetlen kampányrendezvény, amelyen a két kancellárjelölt szemtől szembe ütköztette véleményét. Utána Martin Schulz újságíróknak azt mondta, érdemes lenne még egy vitát tartani, mert sok témára nem maradt idő. A rendezvény előkészítése során ugyanakkor Merkel képviselői jelezték, hogy csak egyetlen vitáról lehet szó.

Az ARD országos köztelevízió megbízásából végzett gyorsfelmérés szerint 55 százalék Angela Merkelt, 35 százalék Martin Schulzot találta meggyőzőbbnek.

A másik országos közszolgálati televízió, a ZDF adatai alapján jóval szorosabb az eredmény, 32 százalék szerint a jobbközép CDU/CSU 12 éve kormányzó vezetője, 29 százalék szerint pedig az SPD-s jelölt szerepelt jobban. Ugyanakkor 51 százalék szerint Martin Schulz a vártnál jobb teljesítményt nyújtott, és megkérdezettek 44 százaléka azt mondta, a 90 perces vita után jobb a véleménye róla.

Szerző