Előfizetés

Hazárdjáték Katalóniában

Körösi Ivett
Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:38
Fotó: AFP/Manuel Cohen
A katalán parlament ma elfogadhatja a függetlenségi népszavazásnak zöld utat adó, valamint az elszakadást megalapozó törvényeket.

Nagy meglepetés lenne, ha a Parlamentben ma nem menne át az október 1-jére tervezett függetlenségi népszavazásról szóló törvény, valamint az ún. elszakadási törvény, hiszen az independista hangok többségben vannak a regionális törvényhozásban. Az El País beszámolója szerint a napirendi pontokat az utolsó percben felrúgva fognak voksolni a Madrid által illegálisnak minősített folyamatról.

A kapkodás azonban csak látszat, egy alaposan átgondolt taktika része, hiszen a törvényjavaslatok hónapokkal ezelőtt megszülettek, a függetlenségpártiak azonban szándékosan késleltették a folyamatot, hogy a madridi vezetésnek kevesebb ideje legyen beavatkoznia. A spanyol kormány ugyanis már a kezdetektől világossá tette, hogy minden eszközzel igyekszik majd megakadályozni a referendumot, amelyen a katalánoknak az alábbi kérdésre kell felelniük: „Akarja-e, hogy Katalónia független állam legyen, köztársaság formájában?”

„Nagyjából előre lehet látni, hogy mi fog történni. Amint átmegy a törvény a katalán parlamenten, a spanyol kormány az alkotmánybírósághoz fordul, hogy az függessze fel a népszavazásról, és az elszakadásról szóló törvényt. Az alkotmánybíróság meg is fogja tenni. Hogy ezután mi történik, az az alkotmánybíróságon múlik, de az eddigi tapasztalatok szerint valószínű, hogy az ügyészséghez fordul, és kéri, hogy állapítsa meg: a katalán parlament megsérti az alkotmánybíróság korábbi határozatát” – magyarázta lapunknak Xavier Arbós Marin alkotmányjogász. A Barcelonai Egyetem oktatója szerint azonban hónapokig tarthat a folyamat, így aligha lehet elkerülni, hogy Katalóniában népszavazást tartsanak október 1-jén.

Madrid ugyan még így is megakadályozhatja a voksolást az alkotmány 155. cikkelyének alkalmazásával, amivel korlátozhatja a katalán autonómiát, és akár erőszakkal is megakadályozhatja a népszavazást. Ám ez olaj lenne a tűzre, Marin szerint – bár a néppárti politikusok célozgattak rá – erre aligha kerül sor. Bizonytalan a helyzet, így csak spekulálni lehet, de a szekértő úgy véli, kinyitnak a szavazóhelyiségek – ha nem is mindegyik –, és Madridnak döntenie kell: vagy beveti a hatóságokat, és kockáztatja a feszültség eszkalálódását, vagy hagyja, hogy lemenjen a voksolás, amelyről hónapok óta állítja: nem történik meg.

A katalán vezetésnek sem lesz könnyű napja, hiszen az első eredmények után kiderül, hogy valódi referendum zajlott-e le. „Mivel nincs részvételi küszöb, nem mondhatnak mást, mint azt, hogy érvényes a népszavazás. Ha azonban a részvétel alacsonyabb lesz, mint a 2014-es függetlenségi konzultáció alkalmával, nehéz lesz amellett érvelni, hogy a mostani valódi referendum. Ha azonban többen szavaznak október 1-jén, mint 2014-ben, akkor a katalán kormánynak számolnia kell az ígéretei következményeivel” – mondta a Népszavának a katalán szakértő. Vagyis a hivatalos szavazatszámlálás után 48 órával ki kell kiáltani a függetlenséget. Nehéz megmondani, hogy ekkor mi következik. „Gondoljunk csak bele: ha egy terület kikiáltja a függetlenségét, azt a világ felé is kommunikálnia kell, gesztusokat kell tenni, így például ki kell vonulni a határra, a repülőterekre. Nem hiszem, hogy a spanyol rendőrség ezt hagyja, és azt mondja: ’tessék, átadjuk a terepet’” – tette hozzá Marin. A szakértő szerint még a katalán kormányon belül is csak kevesen akadnak, akik meg vannak győződve arról, hogy a függetlenség kikiáltása működhet. Azt viszont már felismerték, hogy a feszültségből politikai tőkét kovácsolhatnak, amelyet aztán a következő regionális voksoláson szavazatokra válthatnak.

Új időszámítás
Az elszakadási törvényként emlegetett, de hivatalos nevén „A jogi átmenet és a köztársaság létrehozásának törvénye" akkor lép életbe, ha az október 1-re tervezett referendumon a független Katalóniára szavazók kerülnek többségbe – emlékeztet az MTI. Ebben az esetben október 2-tól ez a jogszabály biztosítaná a jogi kereteket Katalóniában, amíg megtartják az új, alkotmányozó katalán nemzetgyűlés létrehozására irányuló választásokat, amely létrehozná az új állam alkotmányát.
A 89 cikkelyből álló törvénytervezet szerint a választásokat fél évvel a népszavazás után rendeznék meg. Az elszakadási törvény a katalán elnököt tenné meg az új állam fejévé. A rendelkezés egyebek mellett engedné a kettős, katalán-spanyol állampolgárságot a területén élőknek, a spanyol is hivatalos nyelv maradna, és rögzíti az Európai Uniós normák további alkalmazását is.

További „ajándékcsomagokra” számíthat Phenjantól Washington

További „ajándékcsomagokra” számíthat az Egyesült Államok, ha nem áll el a provokációtól és a nyomásgyakorlástól – jelentette be kedden Genfben Han Te Szong, Észak-Korea ENSZ-nagykövete, két nappal azután, hogy Phenjan föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre.

Dél-koreai források néhány órával korábban ezt alátámasztó értesüléseket osztottak meg: az Asia Business Daily egy anonim forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy nagy valószínűséggel egy interkontinentális ballisztikus rakétát mozgatnak Észak-Korában, a nyugati part irányába. A szöuli védelmi minisztérium korábban arra figyelmeztetett, hogy Phenjan bármikor kész kilőni egy interkontinentális ballisztikus rakétát.

A nemzetközi közösség az elmúlt napokban egyöntetűen elítélte az észak-koreai rezsim fenyegető fellépését. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta a szervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, hogy Észak-Korea szinte „könyörög a háborúért”. A helyzet annyira kiélezett a régióban, hogy a szöuli külügy kedden arra célzott: még Kína is kész további szankciókat foganatosítani szövetségesével szemben. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin azonban hasztalannak nevezte a büntető intézkedéseket, mivel, mint mondta: az észak-koreaiak „inkább füvet ennének, minthogy felhagyjanak a nukleáris programjukkal”. Putyin figyelmeztett arra is, hogy a „katonai hisztéria” katasztrófához vezethet, épp ezért a diplomácia az egyetlen járható út.

További „ajándékcsomagokra” számíthat Phenjantól Washington

További „ajándékcsomagokra” számíthat az Egyesült Államok, ha nem áll el a provokációtól és a nyomásgyakorlástól – jelentette be kedden Genfben Han Te Szong, Észak-Korea ENSZ-nagykövete, két nappal azután, hogy Phenjan föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre.

Dél-koreai források néhány órával korábban ezt alátámasztó értesüléseket osztottak meg: az Asia Business Daily egy anonim forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy nagy valószínűséggel egy interkontinentális ballisztikus rakétát mozgatnak Észak-Korában, a nyugati part irányába. A szöuli védelmi minisztérium korábban arra figyelmeztetett, hogy Phenjan bármikor kész kilőni egy interkontinentális ballisztikus rakétát.

A nemzetközi közösség az elmúlt napokban egyöntetűen elítélte az észak-koreai rezsim fenyegető fellépését. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete azt mondta a szervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, hogy Észak-Korea szinte „könyörög a háborúért”. A helyzet annyira kiélezett a régióban, hogy a szöuli külügy kedden arra célzott: még Kína is kész további szankciókat foganatosítani szövetségesével szemben. Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin azonban hasztalannak nevezte a büntető intézkedéseket, mivel, mint mondta: az észak-koreaiak „inkább füvet ennének, minthogy felhagyjanak a nukleáris programjukkal”. Putyin figyelmeztett arra is, hogy a „katonai hisztéria” katasztrófához vezethet, épp ezért a diplomácia az egyetlen járható út.