Brexit - A tea már kész

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:35
Fotó: AFP/Ben Stansall

Fárasztó napok elé néznek a brit honatyák, akik a hosszú nyári vakáció után csak két hétig üléseznek, majd átteszik székhelyüket az éves pártkonferenciák vidéki helyszíneire. Az őszi ciklus érthető módon a legaktuálisabb témával, a Brexittel kezdődött el kedden. David Davis kilépésügyi miniszter az alsóházban beszámolt a brüsszeli megbeszélések előrehaladtáról, ami – a harmadik fordulót lezáró közös sajtótájékoztató, majd Michel Barnier EU-tárgyalóbiztos és brit partnere hétvégi pengeváltása után – inkább megtorpanásnak látszik.

Theresa May váratlan bejelentését követően – miszerint „nem adja fel” és a 2022-es parlamenti választás után is ő kívánja vezetni a Konzervatív Pártot és az országot –, minden bizonnyal fokozott érdeklődés kíséri a szerda déli interpellációs félórát, amelyben július közepe óta először csap össze a kormányfő és Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére. Egy nappal később pedig megkezdődik a Nagy Visszavonulási Törvény második olvasatának vitája, amelyről jövő hétfőn voksolnak a képviselők. Ez a lépés csak a nyitánya a részletes, minden bizonnyal idegőrlő bizottsági szakasznak. Az európai törvényeket a brit rendszerbe integráló, lényegében az első, a Brexittel kapcsolatos jogi aktust a Munkáspárt néhány „maradáspárti” konzervatív megnyerésével le kívánja szavazni, hacsak annak tartalmát a kormány nem változtatja meg gyökeresen. A képviselők aggódnak, hogy a Visszavonási Törvényt a parlamenti szabályok ügyes interpretációjával a végrehajtó, és nem a törvényhozó hatalom, azaz kormányzati hivatalok fogják igazítgatni.

Theresa May szeretné kimozdítani a holtpontról a Brexit-tárgyalásokat. A Downing Street 10. egyik szóvivője hivatalosan is megerősítette, hogy az eddigi, havi egy üléssorozat helyett gyakoribbá szeretnék tenni a megbeszéléseket. Brüsszel csodálkozását fejezte ki az ötlet hallatán. Egy meg nem nevezett EU-forrás azt találta nyilatkozni a The Times munkatársának, hogy ennek akkor van értelme, ha Londonnak „érdemleges mondanivalója van”. „Őszintén szólva nincs már több feltárni való dolog. Most már tárgyalnunk kellene. A második és harmadik forduló idején is néhány nap alatt kifogytunk a lendületből. Mit fogunk csinálni a gyakoribb találkozások alatt?” – tette fel a költői kérdést az uniós forrás. A rendszeresebb összejövetelek fő célja a pénzügyi elszámolás lenne, melynek látszólag még az elvi alapjai sincsenek tisztázva. Frappánsan fogalmazott Nick Clegg, a Liberális Demokraták korábbi vezetője, volt miniszterelnök-helyettes, bírálva a brit kormány felkészületlenségét. Ahhoz hasonlította, mint amikor valaki bámészkodik egy építési területen és azt állítja: „előrehaladást értünk el, mert készítettünk egy pohár teát”.

Horváth gazda igazsága

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:07
Horváth János három napra kerülhetett volna rács mögé. FOTÓ: Kállai Márton
Majd két évig hadakozott, kis híján börtönbe is vonult egy somogyi gazdálkodó, de most kimondták: jogszerűtlenül büntették meg, miután részt vett egy földmutyi elleni tüntetésén.

Törvényt sértett a Somogy Megyei Kormányhivatal tabi járási hivatala akkor, amikor bírságot szabott ki Horváth János bábonymegyeri gazdálkodóra – mondta ki jogerős határozatában a Siófoki Járásbíróság. Mindez azt jelenti, hogy a somogyi gazdának nem kell börtönbe vonulnia. Miként korábban megírtuk, azért fenyegette három napnyi elzárás a gazdát, mert nem volt hajlandó befizetni a bírságot, egy olyan tettért, amit nem követett el.

„Előfordulhat-e, hogy bár bírósági papírja van róla, hogy nem volt vétkes a demonstráló gazda, mégis börtönbe kell vonulnia?” – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek és Pintér Sándor belügyminiszternek is ezt a kérdést tette fel az ügyben nemrég Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője. Horváth Jánossal közös történetük kezdetét így írta le a minisztereknek: „2015. november 23-án, Kaposváron, a környező állami földek árverése elleni tiltakozásul jómagam, néhány aktivista jelenlétében (köztük Horváth János bábonymegyeri gazdálkodó passzív részvételével) egy billenőplatós járműről három köbméternyi tárgyát borítottam le az úttestre és a járdára. A rendőrség garázdaság címén eljárást indított Horváth János ellen is, ekkor még tévesen azzal vádolva őt, hogy ő volt az elkövető”.

Később a vád úgy enyhült, hogy Horváth segédkezett a képviselőnek a trágyaborításban. Emiatt 15 ezer forintos szabálysértési bírságot szabtak ki rá, amit nem fizetett be, mert nem ismerte el vétkességét. Bírósághoz fordult, és a Siófoki Járásbíróság 2016. októberi ügydöntő határozatában azt mondta ki: a bábonymegyeri gazda nem követte el a terhére rótt szabálysértést, tehát nem kell fizetnie.

Horváth János azonban nem sokáig örülhetett. Újabb szabálysértést róttak a terhére, ugyancsak a trágyaborításra hivatkozva: ezúttal környezetszennyezésért szabott ki rá 15 ezer forintos büntetést a megyei kormányhivatal tabi járási hivatala. Úgy tűnt ebben az ügyben veszthet, mert késve fellebbezett, de végül megint a bíróság mondta ki a végső szót, s nem úgy, ahogyan a kormányhivatal indítványozta. Az ugyanis a be nem fizetett szabálysértési bírság miatt a gazda elzárását szorgalmazta (a 15 ezer forintot figyelembe véve feltehetően három napra kellett volna rács mögé vonulnia). A Siófoki Járásbíróság azonban e helyett a Horváthot megbüntető határozatot hatályon kívül helyezte elévülés miatt, és a hatóságot új határozat meghozatalára kötelezte.

Az LMP-s országgyűlési képviselőnek egyébként Lázár János és Pintér Sándor is azt válaszolta: a járási hivatal a törvények messzemenő tiszteletben tartásával járt el. Ehhez képest a friss bírósági határozat azt mondja ki: a kormányhivatal tabi kirendeltsége törvényt sértett, amikor elévülés miatt az eljárás megszüntetése helyett pénzbírságot szabott ki Horváthra.

Sallai egyébként azt is firtatta: nincs-e szándékosság az állami hatóságok részéről abban, hogy a földügyek ellen folyamatosan demonstráló gazdát „valamiért mindenképpen meg akarják büntetni”?

Vesztésben az állam
A bábonymegyeri gazdák amúgy éppen nyerésre állnak az állammal szemben, hiszen a Siófoki Járásbíróság a napokban a somogyi falu egy másik gazdálkodója javára is döntött, igaz, ott még csak első fokon. Paksi István és tíz társa még a kilencvenes években egy állami gazdasági privatizáció során részesült egykori dolgozóként földjuttatásban, ám osztatlan közös területüket a földhivatal nem jegyezte be a nevükre. Az állami földek árverésekor a Bábonymegyerrel szomszédos Som külterületén található földjüket az állam eladta egy környékbeli gazdálkodónak. Paksi István emiatt pert indított, melyben most első fokon kimondták: a földet közel húsz évig művelő bábonymegyeri gazdát illeti a tulajdonjog.

Horváth gazda igazsága

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:07
Horváth János három napra kerülhetett volna rács mögé. FOTÓ: Kállai Márton
Majd két évig hadakozott, kis híján börtönbe is vonult egy somogyi gazdálkodó, de most kimondták: jogszerűtlenül büntették meg, miután részt vett egy földmutyi elleni tüntetésén.

Törvényt sértett a Somogy Megyei Kormányhivatal tabi járási hivatala akkor, amikor bírságot szabott ki Horváth János bábonymegyeri gazdálkodóra – mondta ki jogerős határozatában a Siófoki Járásbíróság. Mindez azt jelenti, hogy a somogyi gazdának nem kell börtönbe vonulnia. Miként korábban megírtuk, azért fenyegette három napnyi elzárás a gazdát, mert nem volt hajlandó befizetni a bírságot, egy olyan tettért, amit nem követett el.

„Előfordulhat-e, hogy bár bírósági papírja van róla, hogy nem volt vétkes a demonstráló gazda, mégis börtönbe kell vonulnia?” – Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek és Pintér Sándor belügyminiszternek is ezt a kérdést tette fel az ügyben nemrég Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője. Horváth Jánossal közös történetük kezdetét így írta le a minisztereknek: „2015. november 23-án, Kaposváron, a környező állami földek árverése elleni tiltakozásul jómagam, néhány aktivista jelenlétében (köztük Horváth János bábonymegyeri gazdálkodó passzív részvételével) egy billenőplatós járműről három köbméternyi tárgyát borítottam le az úttestre és a járdára. A rendőrség garázdaság címén eljárást indított Horváth János ellen is, ekkor még tévesen azzal vádolva őt, hogy ő volt az elkövető”.

Később a vád úgy enyhült, hogy Horváth segédkezett a képviselőnek a trágyaborításban. Emiatt 15 ezer forintos szabálysértési bírságot szabtak ki rá, amit nem fizetett be, mert nem ismerte el vétkességét. Bírósághoz fordult, és a Siófoki Járásbíróság 2016. októberi ügydöntő határozatában azt mondta ki: a bábonymegyeri gazda nem követte el a terhére rótt szabálysértést, tehát nem kell fizetnie.

Horváth János azonban nem sokáig örülhetett. Újabb szabálysértést róttak a terhére, ugyancsak a trágyaborításra hivatkozva: ezúttal környezetszennyezésért szabott ki rá 15 ezer forintos büntetést a megyei kormányhivatal tabi járási hivatala. Úgy tűnt ebben az ügyben veszthet, mert késve fellebbezett, de végül megint a bíróság mondta ki a végső szót, s nem úgy, ahogyan a kormányhivatal indítványozta. Az ugyanis a be nem fizetett szabálysértési bírság miatt a gazda elzárását szorgalmazta (a 15 ezer forintot figyelembe véve feltehetően három napra kellett volna rács mögé vonulnia). A Siófoki Járásbíróság azonban e helyett a Horváthot megbüntető határozatot hatályon kívül helyezte elévülés miatt, és a hatóságot új határozat meghozatalára kötelezte.

Az LMP-s országgyűlési képviselőnek egyébként Lázár János és Pintér Sándor is azt válaszolta: a járási hivatal a törvények messzemenő tiszteletben tartásával járt el. Ehhez képest a friss bírósági határozat azt mondja ki: a kormányhivatal tabi kirendeltsége törvényt sértett, amikor elévülés miatt az eljárás megszüntetése helyett pénzbírságot szabott ki Horváthra.

Sallai egyébként azt is firtatta: nincs-e szándékosság az állami hatóságok részéről abban, hogy a földügyek ellen folyamatosan demonstráló gazdát „valamiért mindenképpen meg akarják büntetni”?

Vesztésben az állam
A bábonymegyeri gazdák amúgy éppen nyerésre állnak az állammal szemben, hiszen a Siófoki Járásbíróság a napokban a somogyi falu egy másik gazdálkodója javára is döntött, igaz, ott még csak első fokon. Paksi István és tíz társa még a kilencvenes években egy állami gazdasági privatizáció során részesült egykori dolgozóként földjuttatásban, ám osztatlan közös területüket a földhivatal nem jegyezte be a nevükre. Az állami földek árverésekor a Bábonymegyerrel szomszédos Som külterületén található földjüket az állam eladta egy környékbeli gazdálkodónak. Paksi István emiatt pert indított, melyben most első fokon kimondták: a földet közel húsz évig művelő bábonymegyeri gazdát illeti a tulajdonjog.