Bár ez korántsem vigasztaló számunkra, más országokban sem gondoktól mentes az öregségi nyugdíjak kifizetése. Az előrejelzések kétségbe vonják, hogy a világ legfejlettebb országai hosszú távon is a jelenlegi színvonalon tudják majd eltartani a nyugdíjasaikat – derül ki a Nyugdijbiztositas.com legfrissebb elemzéséből. Manapság Európa és Észak-Amerika lakosságának mintegy 20-25 százaléka 60 év feletti. Ez azért is figyelemre méltó, mert 1961-ben még csak 12 százalék volt az arány. Egyébként az előrejelzések szerint 30 év múlva a nyugati társadalom 30-40 százaléka tartozik majd a nyugdíjas korcsoportba, ami válságot is okozhat az egyes országok költségvetésében - tudtuk meg Sebestyén Andrástól, a Nyugdijbiztositas.com szakértőjétől.
Ezzel kapcsolatban érdemes idézni a Világgazdasági Fórum (WEF) értékelését, miszerint az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Hollandia, Japán és Ausztrália is jelentős nyugdíjdeficittel küzd. De még Kína, sőt India sem áll sokkal jobban. Ha minden a mostani tempóban halad, a hiány világszerte a jelenlegi hétszerese lesz. A WEF megállapította, hogy ekkora összeget képtelenség lesz kifizetni.
A kiszámítható fordulat oka egyértelmű: a nyugati világban megnőtt a születéskor várható élettartam, viszont kevesebb gyermek születik, mint régen: vagyis a társadalom elöregszik. Létezik egy olyan előrejelzés is, hogy a 2007-ben születettek várható élettartama 103 év lesz.
A WEF szakértői szerint a nyugdíjas korukra megtakarítók jelentős része az éves bevételének mindössze öt százalékát teszi csak félre, ami hamis biztonságérzetet kelthet bennük, mert ennyi megtakarítás valószínűleg kevés lesz életszínvonaluk fenntartásához.
Ahogy a nyugati államoknál, úgy nálunk is gondot okozhat ez a demográfiai folyamat, mivel minden szülőképes nőnek eggyel több gyereket kellene szülnie a helyzet normalizálásához. Közben az öregségi nyugdíjakra már így is közel kétszer annyit költ az ország, mint az egész egészségügyre. (A 2018. évi központi költségvetésben a kormány 2900 milliárd forintot irányzott elő nyugdíjakra.)
Nálunk az aktív népesség körülbelül 30 százaléka takarít meg nyugdíjcéllal. Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legrégebbi megtakarítási forma ezen a területen. Már több mint 1,1 millió pénztári tag van az országban, akik 1500 milliárd forint körüli összeget halmoztak fel eddig nyugdíjcélú megtakarításként. Havi átlagban 3000 forintot fizetnek be a tagok. Szakemberek szerint ez aligha oldja majd meg az időskori elszegényedést.
A Fidesz-kormány által ellehetetlenítésre kárhoztatott magánpénztárak maradéka is életjelet adott magáról: A közelmúltban a Horizont Magánnyugdíjpénztár megkapta az MNB-től a járadékszolgáltatási tevékenységre vonatkozó engedélyt. Így a pénztár heteken belül elindíthatja a szolgáltatást tagjainak. A pénztárnak több mint 160 millió forintnyi biztonsági tartalékot kell képeznie a működési tartalék rovására a szabályozás értelmében, de ez az összeg 5 éven belül 300 millió forint fölé nő - számolt be a Világgazdaság.
Hagyományos biztosítóknál három és fél éve köthető nyugdíjbiztosítás. Azóta több mint 194 ezer szerződést kötöttek. Az így félretett pénz körülbelül másfélmilliárd forintnak felel meg. A nyugdíj előtakarékossági számla (nyesz) népszerűsége viszont mérséklődik, bár ez a megoldás sosem szólított meg széles tömegeket. Jelenleg nagyjából 125 ezer ember takarékoskodik nyesszel, havonta átlagosan 37 ezer forint értékben. Sebestyén András figyelmeztetett: az embereknek mindössze 20 évük marad a nyugdíj-kiegészítés összegyűjtésére, miközben még legalább ennyi évet élhetnek nyugdíjasként.
