Innen nézve - Közöd?

Meglehet, a 70-80-as évek gyakorlata talán jobb volt a mainál. Akkoriban senki nem csinált titkot abból, mennyi pénz kerül hónap végén a fizetési borítékjába. Az sem volt titok, ki és mennyi prémiumot kapott, sőt még a „dicsőség táblán” is szerepelt Kovács elvtárs fényképe és a havi jutalma, ha túlteljesítette a normát.

Innen nézve már tudom, volt ennek némi húzóereje. Talán nem is kevés. Hiszen érdemes volt mindenkinek elgondolkodnia azon, vajon miért keres többet a két asztallal távolabb ülő kolléga, amikor mindkettőjüknek ugyanaz a feladata. (Szeretném előre bocsátani: akkoriban már régen nem számított a bérbesorolásnál, kinek van a zsebében piros tagsági könyv, és kinek nincsen.) Amikor összeolvadt két részleg, a legtermészetesebb volt, hogy az igazgató kiállt az emberek elé, és elmondta: az újak bére ennyi és ennyi, amihez azonnal hozzáigazítják a régiek alacsonyabb órabérét. Annak idején ezt még az üzemi lapban is megírtuk.

Amikor a rendszerváltáskor ismét szárba szökkent a "magyaros kapitalizmus", nyilatkozatot kellett tennem, hogy a „személyes bérem összege nem lehet a munkahelyen beszédtéma, ez vétségnek számít, ami fegyelmi eljárást von maga után.” Máig őrzöm ezt a dörgedelmet a papírjaim között. Amikor először megmutattam HR-es lányomnak, jót nevettünk. „Ez volt a "közöd?" korszak kezdete” – mondta.

Mára már megszoktam, nem is érdekel, ki, mennyit keres. Attól nekem se jobb, se rosszabb nem lesz, legfeljebb a közérzetem sínylené meg, ha belekóstolnék a „tudás almájába”. Csúnyán hangzik: mindannyiunkban ott bujkál az irigység ördöge, amelyik ilyenkor kinyújtja ronda, vörös nyelvét... Szerintem ez az ördög bújt elő Orbán Viktorból is, amikor 2010-ben magából kikelve tiltakozott Simor András jegybankelnök nyolcmilliós fizetése ellen és pofátlannak nevezte a leköszönő köztisztviselők 3-4 milliós végkielégítését is. Aztán két évvel később már nem volt annyira finnyás, látva az általa kinevezett állami vezetők szépen gyarapodó jövedelmét.

A „keményen dolgozó kisember” sem tud megbirkózni az irigység bűnével. Most nem érti, miért keres havi 5-6 milliót a főnöke, miért kap sokmilliós jutalmat, amikor – ő aztán tudja - nem is szolgált rá. És jön a szóbeszéd: mert a zsebében van a Fidesz tagkönyv; mert rokona valamelyik politikusnak; mert szobatársa volt a „fiúknak” az illegalitás éveiben…

Nem tudom, kell-e nekünk újra egy ilyen világ. Nem tudom, hová vezet a sok szóbeszéd a korrupcióval szerzett milliárdokról; milyen indulatokat generál az az irigység (mert nagyon sokan pusztán emiatt háborognak), amit kivált még a tisztességes emberből is az érdemtelenül szerzett hatalmas vagyonok híre. Nem egy kutatótól hallottam már, az irigység miatt tűrte némán a magyarok többsége, hogy gázkamrába hurcolják sok százezer polgártársát.

Ma nem kell senkinek az újgazdagok közül ilyesmivel számolnia, de ha egyszer kitör az elégedetlenség forradalma… Csúnya világ jöhet rájuk! Egyre kevesebben hajlandók elfogadni a flegma kérdést: Közöd?

Szerző
2017.09.07 08:05

Tovább drágul az élet idén

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az üzemanyagárak mérséklődése segített abban, hogy 3 százalék alatt maradt a múlt évi infláció. Az élelmiszerek viszont töretlenül drágultak.
Sikerült 3 százalék alá szorítani a pénzromlás ütemét a múlt év egészében. A KSH kedden közölt adatai szerint 2,8 százalékos lett az éves átlagos infláció, vagyis éppen akkora, mint a nyugdíjjáradékok idei emelésének mértéke. Az elmúlt esztendő utolsó két hónapjában 1 százalékponttal mérséklődött a fogyasztói árindex, nagyrészt a nemzetközi olajárak esésének köszönhetően. (A decemberi, évesített infláció 2,7 százalékos volt.) A családok azonban ennél jelentősebbnek érzik a drágulást, ami feltehetően annak tudható be, hogy az élelmiszerek ára az év során 4,7 százalékkal növekedett - mondta a Népszava érdeklődésére Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Ezen belül - mint arról a napokban beszámoltunk -, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára 22, a liszté 10, a kenyéré 6 százalékkal lett magasabb, ugyanakkor a tojásért 26, a cukorért pedig 13 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A rezsicsökkentésben kulcsszerepet játszó háztartási energia 1,2 százalékkal került többe, különösen a palackos gáz és a tűzifa ára nőtt. Végigtekintve a 2018-as esztendőn, Varga Zoltán emlékeztetett arra, hogy tavaly tavasszal-nyáron hirtelen megugrottak az üzemanyagköltségek, amit a termelők az áruk áraikba is beépítettek. Ezt követően hiába lett olcsóbb a világpiacon a kőolaj, az úgynevezett másodkörös drágulás hatásai megmaradtak, az áruk ára nem mérséklődött. A különböző hazai áfacsökkentések hatása is csak átmenetinek bizonyult, vagyis az infláció mértékét érdemben nem befolyásolja - mondta az Equilor szakértője. A monetáris politika szempontjából sokkal fontosabb a maginflációs mutató alakulása, amit az MNB Bank kiemelt figyelemmel követ - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. (A maginfláció az a mutató, amelyet megtisztítanak a gyorsan változó külső gazdasági hatásoktól. Nem tartalmazza például az üzemanyagok, a gyógyszerek és az energia árváltozásait.) Ennek figyelembevételével 2,8 százalékos növekedést regisztráltak, amire 2014 óta nem volt példa. Az inflációs nyomás tehát egyértelműen erősödik a gazdaságban. Erre utal az is, hogy a maginfláció egyik legfontosabb tétele, a szolgáltatások drágulása 2,3 százalékot ért el éves alapon, amire viszont 2015 eleje óta nem volt példa - közölte Virovácz Péter. Véleménye szerint a maginfláció az elkövetkező hónapokban tovább emelkedik majd, különös tekintettel januárra, amikor jellemzően a vállalatok átáraznak, tekintettel az emelkedő bérekre, dráguló nyersanyagokra és a gyengébb forintra. Mindezek alapján az ING Bank előrejelzése szerint a maginfláció januárban már eléri, sőt meghaladja a 3 százalékot, és 2019 egészében felette is marad. Mindez az MNB-t belátható időn belül a monetáris politika "normalizációjának" megkezdésére ösztönözheti. Az infláció alakulására kedvezőtlen hatott a forint árfolyamváltozása is - említette meg Varga Zoltán. 2018 tavasza óta tart a nemzeti devizánk gyengülése, amely az év végére mérséklődött. Az MNB is változtatott a korábbi kommunikációján, nem feltétlenül fogják megvárni az Európai Központi Bank lépéseit - idén Frankfurtban valószínűleg nem emelnek a kamaton -, ehelyett a jegybank ügyelni fog arra, hogy ne következzen be inflációs túllövés. Kedvezően hathat a forint kurzusára - folytatta Varga Zoltán -. hogy az Egyesült Államokban 2019-ben a korábban vártnál valószínűleg kevesebb lesz a kamatemelések száma. Az idei kilátásokról a szakember úgy vélekedett, hogy 3 százaléknál érdemben nagyobb infláció nem várható. Egy-egy hónapban ugyan az évesített adat átlépheti a 3 százalékot, azonban az egész esztendő átlaga megmarad ennél a szintnél. Németh Dávid, a K&H Bank vezetője ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a mostani kilátások alapján az idei év elején gyorsulás jöhet az inflációban, márciusig 3,2 százalékos szintre emelkedhet a mutató. Nagyban függ az infláció alakulása az olaj- és üzemanyagáraktól. Továbbá felfelé mutató inflációs kockázatot jelent egyrészt, hogy várhatóan 8-10 százalékkal emelkednek az idén a bruttó átlagfizetések, másrészt pedig az, hogy a lakossági fogyasztás továbbra is erős marad.         
Témák
infláció
2019.01.15 20:36
Frissítve: 2019.01.15 20:46

Egyre kevesebb a fiatal a mezőgazdaságban

Publikálás dátuma
2019.01.15 20:14
FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Sürgető feladat a mezőgazdaságban dolgozók fiatalítása, hiszen Magyarországon az egyéni gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, és mindössze 6 százalékuk 35 év alatti. Az ezredforduló és 2010 között, a 35 év alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal csökkent. Ráadásul a gazdák alig 3 százaléka rendelkezik felsőfokú, és 14 százaléka középfokú szakirányú végzettséggel és ez nagyjából a 35 év alattiakra is érvényes – jegyezte meg a Népszava kérdésére Weisz Miklós, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) társelnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közös tájékoztatójukon. Egy korábbi felmérés szerint a fiatal gazdák a gondok között első helyen a földhöz jutást említették, majd a bürokráciát, a jogszabályok gyakori változását, a támogatások elnyerési valószínűségét, a hitelhez jutás nehézségeit, az időjárási szélsőségeket, a terményár-ingadozást valamint a szakképzési rendszer hiányosságait tették szóvá. Győrffy Balázs NAK-elnök szerint javított a helyzeten a vidékfejlesztési és a Földet a gazdáknak program, mert a földtulajdont szerző 30 ezer magyar földműves 40 százaléka 40 év alatti fiatal gazda volt.      Győrffy elmondta, egyeztetnek a generációváltás, illetve az öröklés okozta gondok megkönnyítése érdekében a szaktárcákkal, de egyebek mellett az adórendszer finomítása, valamint a gazdaság egyben tartása érdekében a kedvező hitelkonstrukciók kialakítása is sürgető. Emellett az agrárkamara az AGRYA-val együttműködve mintegy 10 millió forintból szervez szakmai programokat a fiatal gazdák és az agrár-szakképzésben és -felsőoktatásban tanulók számára - mondta Győrffy Balázs.  
2019.01.15 20:14