Innen nézve - Közöd?

Meglehet, a 70-80-as évek gyakorlata talán jobb volt a mainál. Akkoriban senki nem csinált titkot abból, mennyi pénz kerül hónap végén a fizetési borítékjába. Az sem volt titok, ki és mennyi prémiumot kapott, sőt még a „dicsőség táblán” is szerepelt Kovács elvtárs fényképe és a havi jutalma, ha túlteljesítette a normát.

Innen nézve már tudom, volt ennek némi húzóereje. Talán nem is kevés. Hiszen érdemes volt mindenkinek elgondolkodnia azon, vajon miért keres többet a két asztallal távolabb ülő kolléga, amikor mindkettőjüknek ugyanaz a feladata. (Szeretném előre bocsátani: akkoriban már régen nem számított a bérbesorolásnál, kinek van a zsebében piros tagsági könyv, és kinek nincsen.) Amikor összeolvadt két részleg, a legtermészetesebb volt, hogy az igazgató kiállt az emberek elé, és elmondta: az újak bére ennyi és ennyi, amihez azonnal hozzáigazítják a régiek alacsonyabb órabérét. Annak idején ezt még az üzemi lapban is megírtuk.

Amikor a rendszerváltáskor ismét szárba szökkent a "magyaros kapitalizmus", nyilatkozatot kellett tennem, hogy a „személyes bérem összege nem lehet a munkahelyen beszédtéma, ez vétségnek számít, ami fegyelmi eljárást von maga után.” Máig őrzöm ezt a dörgedelmet a papírjaim között. Amikor először megmutattam HR-es lányomnak, jót nevettünk. „Ez volt a "közöd?" korszak kezdete” – mondta.

Mára már megszoktam, nem is érdekel, ki, mennyit keres. Attól nekem se jobb, se rosszabb nem lesz, legfeljebb a közérzetem sínylené meg, ha belekóstolnék a „tudás almájába”. Csúnyán hangzik: mindannyiunkban ott bujkál az irigység ördöge, amelyik ilyenkor kinyújtja ronda, vörös nyelvét... Szerintem ez az ördög bújt elő Orbán Viktorból is, amikor 2010-ben magából kikelve tiltakozott Simor András jegybankelnök nyolcmilliós fizetése ellen és pofátlannak nevezte a leköszönő köztisztviselők 3-4 milliós végkielégítését is. Aztán két évvel később már nem volt annyira finnyás, látva az általa kinevezett állami vezetők szépen gyarapodó jövedelmét.

A „keményen dolgozó kisember” sem tud megbirkózni az irigység bűnével. Most nem érti, miért keres havi 5-6 milliót a főnöke, miért kap sokmilliós jutalmat, amikor – ő aztán tudja - nem is szolgált rá. És jön a szóbeszéd: mert a zsebében van a Fidesz tagkönyv; mert rokona valamelyik politikusnak; mert szobatársa volt a „fiúknak” az illegalitás éveiben…

Nem tudom, kell-e nekünk újra egy ilyen világ. Nem tudom, hová vezet a sok szóbeszéd a korrupcióval szerzett milliárdokról; milyen indulatokat generál az az irigység (mert nagyon sokan pusztán emiatt háborognak), amit kivált még a tisztességes emberből is az érdemtelenül szerzett hatalmas vagyonok híre. Nem egy kutatótól hallottam már, az irigység miatt tűrte némán a magyarok többsége, hogy gázkamrába hurcolják sok százezer polgártársát.

Ma nem kell senkinek az újgazdagok közül ilyesmivel számolnia, de ha egyszer kitör az elégedetlenség forradalma… Csúnya világ jöhet rájuk! Egyre kevesebben hajlandók elfogadni a flegma kérdést: Közöd?

Szerző
2017.09.07 08:05

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző