Fájni fog a kvótabukta

Publikálás dátuma
2017.09.06. 19:31
FOTÓ: AFP
Elveszítette a kvótapert az Orbán-kormány az Európai Unió Bíróságán. Miután azonban a Fidesz-kabinet számára fontos kampánytéma a Brüsszel elleni háború, a jogi csatározás folytatódik. Végül a magyaroknak fog fájni.

Az Európai Bizottság hamarosan az utolsó, vagyis bírósági szakaszba léptetheti a menedékkérők szükséghelyzeti áthelyezésének elutasítása miatt júniusban indított kötelezettségszegési eljárást, ha az érintett három ország – Magyarországon kívül Csehország és Lengyelország – továbbra sem lesz hajlandó a rászorulók befogadására – közölte Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos szerdán Brüsszelben, miután a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának ítélete egyértelművé tette: totális kudarcba fordult az Orbán-kormány kvótapere.

FOTÓ: AFP

FOTÓ: AFP

Így hamarosan újabb kvótaper kezdődhet, amelyben hazánk immár nem felperes, hanem alperes lehet. Ha az is kudarccal végződne az Orbán-kormány számára, újabb eljárás indulhat, ezúttal az uniós döntések elszabotálása miatt kiszabandó pénzbüntetés nagyságának a megállapítására. A brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testület ezzel a lépéssel válaszolhat arra, hogy Magyarország nem hajlandó végrehajtani az EU bíróságának határozatát.

A luxemburgi bíróság ugyanis ítéletében teljes mértékben elutasította a Magyarország és Szlovákia által benyújtott kereseteket a menedékkérők elosztására vonatkozó európai jogszabály megsemmisítésére. Nem csak a panaszosok eljárásjogi kifogásait söpörte le az asztalról, hanem kereken kimondta, hogy a tanácsi határozat alkalmas volt arra, hogy hozzájáruljon a migrációs válság kezeléséhez. Az áthelyezések mindmáig alacsony számát éppen hogy “egyes tagállamok” együttműködésének a hiánya okozhatta – tette hozzá indoklásában az EU bírósága.

Ezután pedig Avramopulosz is egyértelművé tette, hogy a tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg a vitatott uniós határozat érvényességének lejártakor, vagy idén szeptember 26-án. A határidő pusztán azt jelenti, hogy azokat a befogadásra alkalmasnak minősített menedékkérőket kell elosztani, akik eddig az időpontig Görögországba és Olaszországba érkeztek. Ebben vita van és lesz Brüsszel és Budapest között; bizottsági források azonban azt mondták lapunknak, hogy a testület jogi szolgálatának véleménye “elég világos fogódzókat ad” a brüsszeli pozíció alátámasztására.

A 160 ezres kvótát egyébként messze nem sikerült elérni, becslések szerint szeptember végére nagyjából már csak 12-15 ezer regisztrált ember fog várni az áthelyezésre a két frontországban. Mi történne, ha időközben elfogynának a menedékkérők, és Magyarországnak, még ha akarna se maradna befogadásra kijelölt “migránsa”? “Ha odaérünk a hídhoz, majd átmegyünk rajta” – válaszolta a kérdésre egy bizottsági illetékes. Megfigyelők azt sem zárják ki, hogy utólag egyes tagországok kezdeményezzenek eljárást a “kvótadöntést” figyelmen kívül hagyó tagállamokkal, köztük Magyarországgal szemben.

FOTÓ: Tóth Gergő

FOTÓ: Tóth Gergő

“Elvárjuk, hogy minden tagállam hajtsa végre az Európai Unió Bíróságának a határozatát” – reagált Manfred Weber, a Fidesznek is otthont adó Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője az ítéletre. Megerősítette, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca. Emlékezetes, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is hasonló véleményt fogalmazott meg az Orbán Viktornak írott levelében. Ami nem azt jelenti pontosan, hogy aki nem vállal részt a menekültek befogadásából, az ne számítson a határvédelemhez való uniós hozzájárulásra, de valami nagyon hasonlóra enged következtetni.

Ráadásul az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája közleményben reagált az ítéletre: szerintük ezzel eldőlt, hogy Magyarország nem kérhet a határvédelemre pénzt úgy, hogy közben az olaszországi és görögországi menekültek befogadását ellenzi. „Azoknak az országoknak, akik eddig bojkottálták a döntést, teljesíteniük kell. Az európai szolidaritás kétirányú. Az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják az olaszországi és görögországi menekültek befogadását” – mondta Ska Keller, az EP menekültügyi áthelyezésekkel kapcsolatos biztosa is.

Teljességgel elfogadhatatlan az Európai Bíróság ítélete, amely felelőtlen és felháborító – többek között így fogalmazott Szijjártó Péter a döntésre reagálva. A külgazdasági és külügyminiszter azt is mondta, hogy "a politika megerőszakolta a jogot és az európai értékeket", ezért a magyar kormány minden jogi eszközt ki fog használni, hogy maga dönthesse el, kit enged be az országba. Szijjártó szerint a bírósági döntés semmilyen kényszerbe nem hozza a magyar kormányt, senkit nem kell befogadni, "végrehajtási kényszerünk nincs". Az előttünk álló "csatában" a V4-ek szolidaritására számít a kormány, Szijjártónak múlt héten a cseh és a szlovák kollégája is azt mondta, hogy támogatja a további harcot.

A szlovák kormány ugyanakkor most más szellemben reagált a döntésre, Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: a szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást. Robert Fico szlovák kormányfő is megszólalt az ügyben, jóval békülékenyebb hangot ütött meg azzal, hogy azt mondta: elfogadják a bíróság döntését. A német kormány is megszólalt a döntésről és azt szorgalmazta, hogy a bíróság döntését, a menekültek áthelyezését minél hamarabb hajtsák végre a tagállamok.

Eközben itthon a "hozzáértő" Trócsányi László is azt mondta, Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Az igazságügyi miniszter ugyanakkor azt is közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben. A kormányoldal tehát újabb frontot nyitott, amit bizonyít az is, hogy Kósa Lajos is kiállt, s elmondta: az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására. A Fidesz frakcióvezetője politikai döntés született a kvótaperben, ám "a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik".

A hazai ellenzék a kabinet teljes vereségeként értékelte az ítéletet. "Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül - miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért, amennyit fizettek a gazdasági migránsok a letelepedési kötvényekért. Ennyit ért Orbánnak a magyarok biztonsága" - közölte például az MSZP, de a a Magyar Liberális Párt és a nemrégiben LMP-hez igazolt Demeter Márta is ezzel érvelt, miközben az uniós szabályok betartására szólították fel a kormányt.

Szabadságon a józan ész
“Az Európai Bizottság sem júliusban, sem augusztusban nem volt szabadságon” – erősítette meg kérdésünkre Natasha Bertaud bizottsági szóvivő. Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyanis csütörtökön azt állította: az Európai Bizottság augusztusban, amikor választ követelt Magyarországtól a kötelezettségszegési eljárásban felvetett kérdéseire, szabadságon volt.

Nem jött be a kerítéspénzes figyelemelterelés

„Jean-Claude Juncker leveléből világosan látszik, hogy a bizottság egyetlen dolgot támogat: az illegális bevándorlók befogadását, a határvédelem ügyét nem. Lehet ezt csűrni-csavarni, ahogy azt az Európai Bizottság elnöke meg is teszi, de a kerítés maga a védekezés, aki azt elutasítja, Európa megvédését utasítja el” – mondta Szijjártó Péter csütörtökön.

Érthető ugyanakkor a külgazdasági és külügyminiszter kirohanása, hiszen végképp lebuktatta az orbáni kerítéspénzes retorikát az Európai Bizottság elnöke. Megírtuk: a Politico birtokába jutott az a levél, amelyet Jean-Claude Juncker írt Orbán Viktornak azután, hogy a magyar miniszterelnök a déli határunkon felhúzott kerítés költségei felének megtérítését kérte az Uniótól. Az Európai Bizottság elnöke úgy reagált: korábban hiába álltak rendelkezésre uniós források Magyarország számára a menekültválság kezelésére, inkább nem kértük, vagy nem tudott élni azok lehívásával. Ilyen volt például az a négymillió eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnyi) gyorssegély 2015-ben, amelyet a magyar kormány inkább visszafizetett (hasonló segélyt Olaszország és Görögország kapott még).

FOTÓ: AFP

FOTÓ: AFP

Azt is visszautasította, hogy más tagállamok átvegyenek 54 ezer menedékkérőt Magyarországról. Jean-Claude Juncker azt is felemlegette, hogy 2014-2015-ben a magyar hatóságok képtelenek voltak teljesen lehívni azt a további 6,26 millió eurót (nagyjából 1,9 milliárd forintot), ami három sürgősségi alapból állt az ország rendelkezésére – ezeknek a forrásoknak végül csupán a harmadát sikerült elkölteni.

Juncker levelében azt is leszögezte: "Magyarország továbbra is hozzáfér egy összesen 40 millió eurós (12 milliárd forintos) kerethez, amelyet a belső biztonsági alapból különítettek el hazánknak határvédelemre." A szolidaritás egy másik formájára, a strukturális és regionális alapokra is emlékeztette a Bizottság elnöke a magyar kormányfőt. Az EU-ban évről évre Magyarország kapja a legtöbb, a GDP arányában átlagosan 3 százaléknyi támogatást – jegyezte meg. 

Levelének végén az Európai Bizottság elnöke felajánlotta a magyar miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálják a támogatási kérelmeket, amelyek odaítélése konkrét, sürgős esetekben indokolt lehet. Mindez pedig - mint megírtuk - azért különösen érdekes, mert amennyiben a magyar kormány hivatalos kérelmet nyújtott be a 135 milliárd forintos támogatásra, akkor tételesen föl kellett sorolnia a költségvetési forrásból fedezett határvédelmi költségeit. Csakhogy ezt a listát a magyar kormány illetékes minisztériumai nem hajlandóak lapunk rendelkezésére bocsátani, sőt, megkeresésünkre öt tárcából mindössze a Belügyminisztérium reagált.

Pintér Sándor minisztériuma is csupán annyit közölt: közérdekű adatigényléssé minősítik át kérdéseinket, amelyre 15 napos határidővel válaszolnak, ha válaszolnak. A BM ugyanakkor azt is hozzátette: "Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a közadat igénylés teljesítése során indokolt esetben költség számolható el." Kérdéses ugyanakkor, miért kíván a minisztériumi apparátus aránytalan munkaterhére hivatkozva költséget felszámolni a BM egy olyan költségelszámolás kiadásáért, amelyet elvileg az Európai Bizottságnak már össze kellett, hogy állítson, s a rendelkezésére bocsásson - magyarán egy olyan közadatsorért, amely készen van. - B.I.M.

Aknák a színházi évadkezdésben

Publikálás dátuma
2017.09.06. 07:45

Néhány vidéki intézmény sok bizonytalansággal küzd, de a teátrumok többsége stabil anyagi háttérrel vág neki az új szezonnak.

A mutatók rég látott színházi fellendülést mutatnak, már ami a nézőszámokat illeti. Ám ezeket csalókának is lehetne mondani, hiszen a nézőszám önmagában nehezen értelmezhető. Azt jól tükrözi, hogy a színház, mint műfaj ma is keresett nálunk, van rá igény. Arról azonban már lehet vitatkozni, hogy a szórakoztató színház és művész színház látogatottságának aránya miként alakul. Tény, hogy a pesti művészszínházak: Katona József Színház, Radnóti Színház, Örkény Színház – igaz nem rendelkeznek hatalmas nézőtérrel - , rendszeresen megtöltik a zsöllyéiket, megőrizték a törzsközönségüket és ifjúsági projektekkel és más kezdeményezésekkel igyekeznek megnyerni a fiatalokat is, és ezt elég jó hatásfokkal teszik.

A három játszóhelyet is fenntartó Vígszínház sem küzd nézőgondokkal és ez fokozottan igaz a zenés, illetve szórakoztató előadásokat kínáló teátrumokra, például a Madách Színházra, amelynek drágább belépőit is hamar elkapkodják. Évek óta komoly vitát vált ki a Nemzeti Színház látogatottsága, mert a színház vezetése folyamatosan azt kommunikálja, hogy nincs gondjuk a nézőszámmal, egyes jelek viszont teljesen mást mutatnak. Vidnyánszky Attila főigazgató az elmúlt évad végén bejelentette, hogy néhány előadást, éppen az ő rendezéseinek egy részét, a diákok ingyen látogathatják. Ez akár lavinát is elindíthat, amely felülírja a piacot és más szabályokat követ.

A Nemzeti ezt azért teheti meg, mert kiemelt nemzeti intézmény, így nagyrészt állami támogatásból él. A teátrum új évadában kiemelt izgalmat jelenthet az is, hogy a szezon végén lejár a főigazgató szerződése, tehát hamarosan pályázatot írnak ki a posztra. Erről egyelőre annyit tudunk, hogy Vidnyánszky, mint már többször elmondta, biztos, hogy indul a pozícióért. Kérdés, hogy lesz-e vetélytársa, egyáltalán veszi-e a bátorságot valaki, hogy a hatalom támogatását továbbra is élvező Vidnyánszky Attila székére rápályázzon.

Néhány adminisztratív szabály is befolyásolhatja a következő színházi évadot. Lőrinczy György, a Nemzeti Kulturális Alapprogram alelnöke és a Budapesti Operettszínház igazgatója szerint némi aggodalomra ad okot, hogy változik a társasági adótörvény és eszerint várhatóan kevesebb társasági adót kell fizetni a cégeknek, így a színházak is várhatóan nehezebben töltik fel majd a társasági adó (TAO) keretüket. TAO-t a bevétel 80 százalékig lehet igénybe venni, vagyis tao támogatókat gyűjteni. Bár ez a finanszírozási rendszer régi vitatéma a szakmában, mára kiderült, hogy a jelenlegi színházi finanszírozás a TAO igénybe vétele nélkül valószínű, hogy egyszerűen összeomlana.

A vita azért is erősödik fel időnként, mert a TAO igénybevétel nagyrészt a nagy befogadóképességű, szórakoztató, zenés profilú és sok előadást felmutató színházaknak kedvez, és kevésbé a kisebb játszóhelyű, vagy kifejezetten művészszínházi profilt vivő teátrumoknak. Azoknak az intézményeknek, amelyek nem magas belépőárakkal dolgoznak, illetve ragaszkodnak a kísérletező, nem csak a húzónevekkel operáló előadásokhoz, ez a támogatási mód nem igazán előnyös. Ám a teátrumok többsége most már stabilan beépíti a költségvetésébe a tao-t. Ez fokozottan vonatkozik a magánszínházakra is.

Utóbbiak köre a mostani évadtól jelentősen bővül Budapesten, hiszen a Karinthy és az Orlai Produkciós Irodán kívül magánszínházként működik majd a Centrál Színház, a teljes évadot kezdő Hatszín Teátrum, a Németh Kristóf nevéhez köthető és az Uránia Nemzeti Filmszínházban játszó Fórum Színház, illetve a Kassa Hajón működő Magács László vezette Trip Színház, amely helyspecifikus előadásokkal is készül.

Ami a függetleneket illeti, mint ahogy Kulcsár Viktória, a Jurányi Inkubátorház igazgatója elmondta, elérték, hogy ma már nemcsak a pénzügyi nehézségek kapcsán beszélnek a függetlenekről, hanem a művészi munkájuk is téma. Másrészt úgy tűnik, hogy az együttesek megtalálták azokat az utakat, amelyekkel stabilizálni tudják az életüket, még akkor is, ha az állami támogatások továbbra sem teljesen kiszámíthatók. Segítenek helyzetükön a célzott pályázatok, például az ebben a hónapban meghirdetett, Jurányin keresztül lebonyolított tantermi színházi projekt, de idén újra kiírják a fiatal alkotóknak szánt Titánium és a Staféta pályázatot is.

Pécsi krízis
Komolyabb riadalmat keltett színházi körökben, amikor a pécsi teátrum vezetése bejelentette, hogy mivel a város pénzügyi helyzete a színház működését is érinti, likviditási problémák miatt a Koldusopera bemutatóját elhalasztják. úgy tudni, hogy Pécs több milliárdos működési hiánya miatt a színház a várostól május óta nem kapott támogatást. Kerestük Rázga Miklóst, hogy megtudjunk további részleteket, de azt a választ kaptuk, nincs új információjuk az ügyben.
Arra a kérdésre, hogy a színházigazgató találkozott-e Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki a múlt héten Pécsen járt, a színház titkárságán közölték, a direktor programjában nem szerepelt találkozó a miniszterelnökkel és Orbán Viktor sem tervezte, hogy meglátogatja a pécsi színházat. A héten közgyűlést tartanak Pécsett, és több terv is érinti a színházi területet, hiszen az előterjesztésben szerepel, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozót működtető cégben lévő városi tulajdonrészt apportként beviszik a száz százalékban városi tulajdonú Zsolnay Örökségkezelő Kft-be és a tervek között szerepel a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Harmadik Színház összevonása is.

Nyomozás, késő felújítás

Tart a kaposvári teátrum felújítása, igaz, nem zökkenők nélkül. A színház megbízott igazgatójának, Fülöp Péternek épp a napokban hosszabbították meg egy évvel a megbízatását, de ez nem jelenti azt, hogy a mandátuma alatt fejeződik be a színház rekonstrukciója. Az eredeti határidő jövő októbert jelentette volna, melyet aztán decemberre módosítottak, ám a hírek szerint csak 2019-re készül el az épület. A felújítás, mint azt minap megírtuk, a múlt hónap végén került országos reflektorfénybe, amikor kiderült, a bontásából származó sok száz, egyesek szerint akár több ezer köbméter építési törmeléket illegálisan egy kaposújlaki magánterületre szállították – az ügyben jelenleg is több szakfelügyelet vizsgálódik, s a rendőrség is nyomoz.

Több budapesti színházban is volt felújítás a nyáron, de ez egyiknél sem jelent teljes rekonstrukciót. Az Örkény Színház felújítása kis csúszással, szeptember végén fejeződik be, többek között a teljes nézőtér és a színházhoz tartozó lépcsőházak újulnak meg kétszázötven millió forintból. A teátrum október 15-én nyílik. A nyár elején nagy rekonstrukciós munkálatokba kezdett a Vígszínház azért, hogy az évadkezdésre a Vígszínház és Pesti Színház épülete nagyobb üzembiztonságú munkakörnyezetben várja a dolgozóit. A színpadtechnika, az alsó- és felsőgépészet, a világítás- és hangtechnika, a tűzjelző rendszer mind megkövetelte a korszerűsítést, az 1994-es rekonstrukció óta ez volt az első nagyobb felújítás. A Pesti Színházban lehetőség nyílt a székek cseréjére, növelték a közönségforgalmi mosdók kapacitását, lecserélték a mozgáskorlátozott liftet, és új nézőtéri mennyezeti világítást is kapott a színház. A Főváros Önkormányzata 500 millió forinttal támogatta a projektet. Jóval kevesebbe, 7 millióba kerültek a Katona József Színházába a Kamrába vásárolt székek. Az Újszínházban is történt rekonstrukció, kicserélték a nézőtér, illetve a páholyok kárpitját, illetve megújultak az öltözők és a hozzájuk tartozó vizes blokkok.

Szerző

Már alig reménykednek - Fogyóban a Quaestor-vagyon

Publikálás dátuma
2017.09.05. 07:02

Az elmúlt időszakban a károsultak nagy része kártérítésben részesült. De még ezrek reménykednek a pénzhez jutásban.

Szeptember 11-én folytatódik Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezér és bűntársai perének elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken – tudtuk meg Papp Gábortól, az elsőrendű vádlott védőjétől. Ezúttal a tanúk – jórészt a Quaestor-csoport volt alkalmazottai – meghallgatására kerül sor. Az azonban ma még megjósolhatatlan – mondta az ügyvéd –, hogy mikor hirdet ítéletet a bíróság. Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport alapító-tulajdonosa és vezetője áprilisig előzetes letartóztatásban volt, ám ekkor a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy házi őrizetbe kerüljön. Mindez az ügyészség tiltakozása ellenére történt – a vádhatóságnál attól tartottak, hogy Magyarország eddigi legnagyobb brókerbotrányának főszereplőjénél fennáll az összebeszélés veszélye a még ki nem hallgatott tanúkkal. Ám az ügyész fellebbezésének nem adott helyt a bíróság.

Ugyancsak házi őrizetbe került Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír Zrt. volt vezérigazgatója. A másodrendű vádlott, Tarsoly Csaba felesége és üzlettársa sem hagyhatja el a lakhelyét. Így a vádlottak közül már senki nincs előzetes letartóztatásban, többen szabadlábon védekeznek. Az ügyet jól ismerők sem értik, hogy a Kúria miért enyhített a fogva tartás körülményein. Különösnek tartják a legfelsőbb bírói fórumnak azt az indokát, hogy Tarsoly Csaba cégei mind végelszámolás vagy felszámolás alatt állnak, így gyakorlatilag nincs is mivel „megismételnie” a bűncselekményeket.

Az ügyészség szerint 210 milliárd forint tűnt el, és egyedül a Quaestor-vezért 753 rendbeli, bűn-szervezetben elkövetett csalással és sikkasztással vádolják. A vád tárgya röviden úgy foglalható össze, hogy a Quaestor fiktív kötvényeket bocsátott ki, és Tarsoly Csaba a cég házipénztárát is megdézsmálta.

A minap Tarsoly a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, hogy a Quaestor egy konferencia-központot akart építeni a Csepel-szigeten található ingatlanára, ez lett volna a DunaCity projekt, amihez részben külső befektetőket kerestek. Valójában ez az elképzelés, ha egyáltalán megalapozott volt, nem a Csepel-szigeten valósult volna meg, hanem annak északi végével szemben, a Ferencvárosban, a Kvassay híd pesti hídfőjétől kezdődően. Amikor Tarsolyék a fiktív és nem fiktív kötvényeiket kibocsátották, azt állították, hogy ehhez a projekthez kerestek fedezetet. Nyílt titok volt ugyanakkor, hogy ha a népszavazási kezdeményezés nyomán elbukott 2024-es budapesti olimpiának zöld jelzést adott volna a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, akkor az olimpiai falu helyszíne is itt lett volna, az illetékesek erről egyértelműen mindig így nyilatkoztak.

A Quaestor-kötvénytulajdonosok előtt éppen ezért mindmáig érthetetlen – vagy nagyon is érthető? –, hogy előbb az ügyészség, majd a bíróság sem látta fontosnak, hogy a DunaCity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. ingatlanja bűnügyi zár alá kerüljön (a vádlottak, vagyis Tarsoly Csaba és társai arra hivatkozva kérték ezt, hogy kárpótolni lehessen a befektetőket).

Kifejtették, hogy attól tartanak, a több száz milliárdos ingatlanvagyont a végelszámoló jóval áron alul kívánja majd értékesíteni. Az mindmáig nem derült ki, hogy ezt a véleményüket mire is alapozták. Ha a végelszámolónak módja lenne értékesíteni a szóban forgó ingatlant, akkor teljes joggal arra számíthatna, hogy a DunaCity területének minden négyzetméteréért akár egymillió forintot is lehetne kapni. Ennek az értékbecslésnek a realitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Rákóczi híd budai hídfőjénél fekvő Kopaszi-gát szomszédságában megvalósuló BudaPart projektnél ilyen árakon folyik az ingatlanértékesítés, a DunaCity területe ennél is nagyobb, és a közlekedési infrastruktúrája már most is fejlettebb, mint a budai ingatlanegyüttesé. Ebből is látszik, hogy a Quaestor kötvénytulajdonosainak kártalanításául fedezetéül szolgáló vagyon jelenleg is megvan, vagyis szakértők szerint a követelések értékalapú rendezésének jelenleg sem lenne akadálya.

Van még egy elvarratlan szála a Quaestor–DunaCity-történetnek. Az ingatlanprojektbe Ghaith Ra-shad Pharaon, Orbán Viktor budai otthonának a szomszédja is be akart szállni. Az idén januárban váratlanul, 77 éves korában elhunyt, világszerte körözött – az egyszerűség kedvéért – bankár, üzlet-ember, aki ugyan Szaúd-Arábiában született, pakisztáni állampolgár volt, és Libanon fővárosában érte a halál, többször megfordult Magyarországon, gyakran nem is rövid időt töltött hazánkban. Vele kapcsolatban mondta Tarsoly Csaba, még Pharaon elhunyta előtt: „Az úriemberrel többször tárgyaltam a DunaCity projektbe való beszállásukról. Én nagyon-nagyon szeretném, ha nem kerülne hozzájuk fillérekért a DunaCity-vagyontárgy, amiből kárpótolni lehetne a befektetőket.” Erre hivatkozva kért a Quaestor-vezér segítséget a bíróságtól, hogy a vagyontárgyakat „ne kótyavetyéljék el”. Azt szerette volna, ha a bíróság a Quaestor cégei által tulajdonolt összes ingatlant zár alá veszik. Ez utóbbi vágya végül teljesült.

Nehéz eligazodni a zár alá vett, de folyamatosan működő, mátraházai, egykori Quaestor-tulajdonú Bérc Hotel sorsát illetően. Sok jel mutat arra, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester most már, ha nem is közvetlenül, de cégein keresztül üzemeltetője a szállodának.

Az irányár harmadáért, mindössze 70 millió forintért kelt el a Quaestor egyik cége, a végelszámolás alatt lévő, balatoni érdekeltségű Kenese Golf Projekt Sport- és Ingatlanfejlesztő Kft. – erről értesült a Világgazdaság. A lap beszámolt arról is, hogy az ugyancsak felszámolás alatt lévő Buda-Cash érdekkörébe tartozó BRB Bank vagyonából hét felcsúti és egy váli ingatlant hirdetett meg a felszámoló eladásra, már több alkalommal, de eddig érvényes ajánlat nem érkezett.

Ponzi-bébik

Volt honnan tanulniuk a befektetők tömegét cserbenhagyó hazai brókerházaknak. Az általuk köve-tett sémát 1920-ban az olasz-amerikai Charles Ponzi találta ki, aki barátait szédítette azzal, hogy vásároljanak postai bélyegre cserélhető „nemzetközi kuponokból”, és 90 nap múltán az átadott összeg dupláját kapják vissza. Szavát állta egészen addig, amíg egy bostoni lapban megjelent, matematikailag lehetetlen az ígéret teljesítése. Kitört a pánik. Mindenki a pénzét akarta, az új befektetők pedig, akiknek tőkéjéből fizethetett volna a régieknek, nem tolongtak. A rábízott tőke elillant, Ponzit letartóztatták.

Méltó utódja lett Bernard Madoff, aki 2009 végén 150 év börtönbüntetést kapott. A világ legnagyobb pénzügyi csalója címre érdemes vállalkozó 23 milliárd dollár tőkével, az elvárt hozammal együtt mintegy 65 milliárd dollárral maradt adósa a benne bízó befektetőknek. 120 országból 51 700 követelés érkezett az amerikai igazságszolgáltatáshoz. Hogy a kapzsi befektetők mennyire nem tanulnak még saját kárukból sem, arra bizonyíték a Ponzi-piramisok változatlan virágzása. Az általuk ígért havi 2-3 százalékos hozam nem csak az átlagembereket szédíti meg. Sokak engednek a kísértésnek, összesen havi átlag 6 millió dollárt bízva láthatatlan kezekre. Az internetes befektetési láncok mintegy fele 28 nap után lehúzza a rolót, eltüntetve minden rájuk bízott összeget, hogy némi pihenő után új néven, újból nekilássanak a pénzgyűjtésnek. A legveszélyesebbek a 3-tól 18 hónapig életben tartott platformok, amelyek számláján százmilliók landolnak. A közelmúltban az amerikai hatóságok göngyölítették fel a Traffic Monsoon nevű alap manipulációit, amely 162 000 embert átverve 207 millió dollárt gründolt, soha vissza nem fizetésre.

Tavaly egyébként összesen 59 piramist lepleztek le az USA-ban, ezek 2,3 milliárd dollárral károsították meg a jelek szerint semmit nem tanuló befektetőket. 2015-ben 61 hasonló esetet tártak fel, ám a veszteség akkor csak 800 millió dollárra rúgott. A 2016-os rekord a Platinum Partners kockázati tőkealap tevékenységét „dicséri”, 600 befektető összesen 1 milliárd dollárja bánta a szélhámosságot. Az alap egyébként éveken keresztül 17 százalékos hozammal kápráztatta el a piacot. Pedig a büntetések egyre szigorúbbak.  - Rédei Judit

Már alig reménykednek

A 32 ezer eredeti károsultból már „csak” 12 ezren vannak olyanok, akik talán még reménykedhetnek valamiben, de az ő pozíciójuk is bizonytalan – vont mérleget a jelenlegi helyzetről Szakács László szocialista képviselő.

- Létezik még az Országgyűlés brókercsődök okait vizsgáló albizottsága, amelynek ön is tagja?

- Feltételezem, hogy igen, mert még nem értesítettek a megszüntetéséről. Igaz, hogy mindössze egyetlen ülést tartottunk.

- Több mint két év telt el az ügy kipattanása óta. A károsultak most is elégedetlenek. Hogyan áll az ügyük?

- Folyik a cégek felszámolása, végelszámolása, ebben a hónapban újabb tárgyalási fordulója lesz a Quaestor-ügynek. A Kártalanítási Alapból a jogosnak tűnő kárrendezés megtörtént. Azonban a volt ügyfelek előtt máig nem világos ennek a módja, ezért is gyakoriak a tiltakozások.

- Történt már vagyonértékesítés. Mi lesz ennek a pénznek a sorsa?

- A Kártalanítási Alap hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól, amit vissza kell fizetni. Így a károsultak a vagyonértékesítés bevételéből nem sokat látnak, a kártalanításra hivatkozva. - B. M.

Szerző