Az Európai Bizottság hamarosan az utolsó, vagyis bírósági szakaszba léptetheti a menedékkérők szükséghelyzeti áthelyezésének elutasítása miatt júniusban indított kötelezettségszegési eljárást, ha az érintett három ország – Magyarországon kívül Csehország és Lengyelország – továbbra sem lesz hajlandó a rászorulók befogadására – közölte Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős biztos szerdán Brüsszelben, miután a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságának ítélete egyértelművé tette: totális kudarcba fordult az Orbán-kormány kvótapere.
FOTÓ: AFP
Így hamarosan újabb kvótaper kezdődhet, amelyben hazánk immár nem felperes, hanem alperes lehet. Ha az is kudarccal végződne az Orbán-kormány számára, újabb eljárás indulhat, ezúttal az uniós döntések elszabotálása miatt kiszabandó pénzbüntetés nagyságának a megállapítására. A brüsszeli végrehajtó és ellenőrző testület ezzel a lépéssel válaszolhat arra, hogy Magyarország nem hajlandó végrehajtani az EU bíróságának határozatát.
A luxemburgi bíróság ugyanis ítéletében teljes mértékben elutasította a Magyarország és Szlovákia által benyújtott kereseteket a menedékkérők elosztására vonatkozó európai jogszabály megsemmisítésére. Nem csak a panaszosok eljárásjogi kifogásait söpörte le az asztalról, hanem kereken kimondta, hogy a tanácsi határozat alkalmas volt arra, hogy hozzájáruljon a migrációs válság kezeléséhez. Az áthelyezések mindmáig alacsony számát éppen hogy “egyes tagállamok” együttműködésének a hiánya okozhatta – tette hozzá indoklásában az EU bírósága.
Ezután pedig Avramopulosz is egyértelművé tette, hogy a tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg a vitatott uniós határozat érvényességének lejártakor, vagy idén szeptember 26-án. A határidő pusztán azt jelenti, hogy azokat a befogadásra alkalmasnak minősített menedékkérőket kell elosztani, akik eddig az időpontig Görögországba és Olaszországba érkeztek. Ebben vita van és lesz Brüsszel és Budapest között; bizottsági források azonban azt mondták lapunknak, hogy a testület jogi szolgálatának véleménye “elég világos fogódzókat ad” a brüsszeli pozíció alátámasztására.
A 160 ezres kvótát egyébként messze nem sikerült elérni, becslések szerint szeptember végére nagyjából már csak 12-15 ezer regisztrált ember fog várni az áthelyezésre a két frontországban. Mi történne, ha időközben elfogynának a menedékkérők, és Magyarországnak, még ha akarna se maradna befogadásra kijelölt “migránsa”? “Ha odaérünk a hídhoz, majd átmegyünk rajta” – válaszolta a kérdésre egy bizottsági illetékes. Megfigyelők azt sem zárják ki, hogy utólag egyes tagországok kezdeményezzenek eljárást a “kvótadöntést” figyelmen kívül hagyó tagállamokkal, köztük Magyarországgal szemben.
FOTÓ: Tóth Gergő
“Elvárjuk, hogy minden tagállam hajtsa végre az Európai Unió Bíróságának a határozatát” – reagált Manfred Weber, a Fidesznek is otthont adó Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője az ítéletre. Megerősítette, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca. Emlékezetes, hogy Jean-Claude Juncker bizottsági elnök is hasonló véleményt fogalmazott meg az Orbán Viktornak írott levelében. Ami nem azt jelenti pontosan, hogy aki nem vállal részt a menekültek befogadásából, az ne számítson a határvédelemhez való uniós hozzájárulásra, de valami nagyon hasonlóra enged következtetni.
Ráadásul az Európai Parlament Magyarországi Tájékoztatási Irodája közleményben reagált az ítéletre: szerintük ezzel eldőlt, hogy Magyarország nem kérhet a határvédelemre pénzt úgy, hogy közben az olaszországi és görögországi menekültek befogadását ellenzi. „Azoknak az országoknak, akik eddig bojkottálták a döntést, teljesíteniük kell. Az európai szolidaritás kétirányú. Az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják az olaszországi és görögországi menekültek befogadását” – mondta Ska Keller, az EP menekültügyi áthelyezésekkel kapcsolatos biztosa is.
Teljességgel elfogadhatatlan az Európai Bíróság ítélete, amely felelőtlen és felháborító – többek között így fogalmazott Szijjártó Péter a döntésre reagálva. A külgazdasági és külügyminiszter azt is mondta, hogy "a politika megerőszakolta a jogot és az európai értékeket", ezért a magyar kormány minden jogi eszközt ki fog használni, hogy maga dönthesse el, kit enged be az országba. Szijjártó szerint a bírósági döntés semmilyen kényszerbe nem hozza a magyar kormányt, senkit nem kell befogadni, "végrehajtási kényszerünk nincs". Az előttünk álló "csatában" a V4-ek szolidaritására számít a kormány, Szijjártónak múlt héten a cseh és a szlovák kollégája is azt mondta, hogy támogatja a további harcot.
A szlovák kormány ugyanakkor most más szellemben reagált a döntésre, Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: a szlovák kormány tudomásul veszi, tiszteletben tartja, részleteiben áttanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, s ezt követően foglal állást. Robert Fico szlovák kormányfő is megszólalt az ügyben, jóval békülékenyebb hangot ütött meg azzal, hogy azt mondta: elfogadják a bíróság döntését. A német kormány is megszólalt a döntésről és azt szorgalmazta, hogy a bíróság döntését, a menekültek áthelyezését minél hamarabb hajtsák végre a tagállamok.
Eközben itthon a "hozzáértő" Trócsányi László is azt mondta, Magyarország újabb jogi csatározások előtt áll. Az igazságügyi miniszter ugyanakkor azt is közölte: az Európai Bíróság a legfelsőbb szint, nincs jogorvoslati lehetőség az ügyben. A kormányoldal tehát újabb frontot nyitott, amit bizonyít az is, hogy Kósa Lajos is kiállt, s elmondta: az Európai Bíróság megnyitotta az utat az Európai Bizottságnak a Soros-terv végrehajtására. A Fidesz frakcióvezetője politikai döntés született a kvótaperben, ám "a jogi küzdelem egyáltalán nem zárult le, sőt csak most kezdődik".
A hazai ellenzék a kabinet teljes vereségeként értékelte az ítéletet. "Orbán Viktor hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt. Orbán Viktor és a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül - miközben a csapból is a menekültellenes propaganda folyt. Tették ezt azért a 100 milliárd forintért, amennyit fizettek a gazdasági migránsok a letelepedési kötvényekért. Ennyit ért Orbánnak a magyarok biztonsága" - közölte például az MSZP, de a a Magyar Liberális Párt és a nemrégiben LMP-hez igazolt Demeter Márta is ezzel érvelt, miközben az uniós szabályok betartására szólították fel a kormányt.
“Az Európai Bizottság sem júliusban, sem augusztusban nem volt szabadságon” – erősítette meg kérdésünkre Natasha Bertaud bizottsági szóvivő. Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyanis csütörtökön azt állította: az Európai Bizottság augusztusban, amikor választ követelt Magyarországtól a kötelezettségszegési eljárásban felvetett kérdéseire, szabadságon volt.
Nem jött be a kerítéspénzes figyelemelterelés
„Jean-Claude Juncker leveléből világosan látszik, hogy a bizottság egyetlen dolgot támogat: az illegális bevándorlók befogadását, a határvédelem ügyét nem. Lehet ezt csűrni-csavarni, ahogy azt az Európai Bizottság elnöke meg is teszi, de a kerítés maga a védekezés, aki azt elutasítja, Európa megvédését utasítja el” – mondta Szijjártó Péter csütörtökön.
Érthető ugyanakkor a külgazdasági és külügyminiszter kirohanása, hiszen végképp lebuktatta az orbáni kerítéspénzes retorikát az Európai Bizottság elnöke. Megírtuk: a Politico birtokába jutott az a levél, amelyet Jean-Claude Juncker írt Orbán Viktornak azután, hogy a magyar miniszterelnök a déli határunkon felhúzott kerítés költségei felének megtérítését kérte az Uniótól. Az Európai Bizottság elnöke úgy reagált: korábban hiába álltak rendelkezésre uniós források Magyarország számára a menekültválság kezelésére, inkább nem kértük, vagy nem tudott élni azok lehívásával. Ilyen volt például az a négymillió eurónyi (mostani árfolyamon több mint 1,2 milliárd forintnyi) gyorssegély 2015-ben, amelyet a magyar kormány inkább visszafizetett (hasonló segélyt Olaszország és Görögország kapott még).
FOTÓ: AFP
Azt is visszautasította, hogy más tagállamok átvegyenek 54 ezer menedékkérőt Magyarországról. Jean-Claude Juncker azt is felemlegette, hogy 2014-2015-ben a magyar hatóságok képtelenek voltak teljesen lehívni azt a további 6,26 millió eurót (nagyjából 1,9 milliárd forintot), ami három sürgősségi alapból állt az ország rendelkezésére – ezeknek a forrásoknak végül csupán a harmadát sikerült elkölteni.
Juncker levelében azt is leszögezte: "Magyarország továbbra is hozzáfér egy összesen 40 millió eurós (12 milliárd forintos) kerethez, amelyet a belső biztonsági alapból különítettek el hazánknak határvédelemre." A szolidaritás egy másik formájára, a strukturális és regionális alapokra is emlékeztette a Bizottság elnöke a magyar kormányfőt. Az EU-ban évről évre Magyarország kapja a legtöbb, a GDP arányában átlagosan 3 százaléknyi támogatást – jegyezte meg.
Levelének végén az Európai Bizottság elnöke felajánlotta a magyar miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálják a támogatási kérelmeket, amelyek odaítélése konkrét, sürgős esetekben indokolt lehet. Mindez pedig - mint megírtuk - azért különösen érdekes, mert amennyiben a magyar kormány hivatalos kérelmet nyújtott be a 135 milliárd forintos támogatásra, akkor tételesen föl kellett sorolnia a költségvetési forrásból fedezett határvédelmi költségeit. Csakhogy ezt a listát a magyar kormány illetékes minisztériumai nem hajlandóak lapunk rendelkezésére bocsátani, sőt, megkeresésünkre öt tárcából mindössze a Belügyminisztérium reagált.
Pintér Sándor minisztériuma is csupán annyit közölt: közérdekű adatigényléssé minősítik át kérdéseinket, amelyre 15 napos határidővel válaszolnak, ha válaszolnak. A BM ugyanakkor azt is hozzátette: "Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a közadat igénylés teljesítése során indokolt esetben költség számolható el." Kérdéses ugyanakkor, miért kíván a minisztériumi apparátus aránytalan munkaterhére hivatkozva költséget felszámolni a BM egy olyan költségelszámolás kiadásáért, amelyet elvileg az Európai Bizottságnak már össze kellett, hogy állítson, s a rendelkezésére bocsásson - magyarán egy olyan közadatsorért, amely készen van. - B.I.M.
