Újból utcára vonulnak a fóti Károlyi István Gyermekközpont - ismertebb nevén a Fóti Gyermekváros - egykori lakói, ám Fót helyett ezúttal Budapestet veszik célba: szeptember 23-án szombaton, délután két órára hirdettek demonstrációt a Kossuth térre, hogy ismét rámutassanak a nagy múltú intézmény bezárása körüli ellentmondásokra. Ugyanis hiába hívták már fel többször (áprilisban tüntetésen, majd nyílt levélben) is a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gyermekközpontban - amelynek évtizedek óta a Károlyi-kastély hatvan hektáros birtoka ad otthont -, már rég megtörtént a belső kitagolás, a kormány továbbra is kitart amellett, hogy az intézmény felszámolására annak "tömegszerűsége" miatt van szükség.
- Elegünk van a mellébeszélésből. Azt szeretnénk, ha a kormány végre figyelne ránk és valódi válaszokat kapnánk a kérdéseinkre - mondta lapunknak Sztaskó Zsuzsa, a megmozdulás egyik szervezője. Zsuzsa gyermekkorában több évig élt állami gondozottként a gyermekvárosban, egykori nevelőivel és testvéreivel (a gyerekek akkor mind testvérekként tekintettek egymásra) a mai napig tartja a kapcsolatot. - A gyerekek és a dolgozók is bizonytalanok, nem kapnak megnyugtató tájékoztatást a jövőjükkel kapcsolatban. Ez a helyzet minket is nagyon aggaszt - tette hozzá. "Nagyon fáj azt látni, hogy ma sokkal fontosabbak az anyagi érdekek, a haszon, mint a szerencsétlen sorsú gyerekek élete. Nem megszüntetni kellene a gyermekvárost, hanem újból Magyarország egyik legnagyobb gyermekellátási központjává tenni" - nyilatkozta Sztaskó Zsuzsa az áprilisi tüntetésen.
Czibere Károly szociális államtitkár idén januárban jelentette be, hogy 2019-re a kormány fel akar számolni minden "korszerűtlen, tömegszerű, több száz fős intézményt", ez a folyamat éri el a Károlyi István Gyermekközpontot is, ami a tervek szerint 2018 közepén szűnik meg. Az ott gondozott kiskorúakat kisebb lakásotthonokba költöztetnék. Csakhogy Fóton már jó ideje így élnek az állami gondozott gyerekek: a kastély területén állami és uniós támogatásokkal családias otthonok épültek, a gondozottak 8-10 fős csoportokban, családként élik mindennapjaikat. Fontos tudni, hogy a kastélyban nem laknak gyerekek, az épületben csupán rendezvényeket, összejöveteleket tartanak. A "tömegszerűség vádja" azért sem áll meg, mert az intézményben nem több száz, hanem körülbelül nyolcvan gyereket látnak el.
Ehhez képest a gondozottakat olyan intézményekbe (Hatvanba, Kalocsára, Zalaegerszegre) költöztetnék, amelyek a legutóbbi ombudsmani jelentések szerint már most is túlzsúfoltak. A gyermekközpont felszámolását nehezíti, hogy a területen található lakásokban az intézmény több egykori, nyugdíjas dolgozója él, ők szerződésük szerint - mivel egész életüket a gyerekeknek szentelték - életük végéig szolgálati lakásaikban lakhatnak. Sorsuk továbbra is bizonytalan, néhányan attól tartanak, végül egyszerűen utcára teszik őket. A gyermekközpont vagyonkezelői joga hamarosan a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerül. A nyugdíjas lakók helyzetével kapcsolatban a Emberi Erőforrások Minisztériumától mindössze annyi tájékoztatást kaptak, hogy a vagyonkezelő a jogszabályokat maradéktalanul betartva, az egyedi helyzeteket figyelembe véve, méltányosan jár majd el a bérlők ügyében.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke határozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a kormány garantálja, hogy a volt dolgozók jelenlegi lakásaikban élhessék le életüket. A javaslatot a következő hetekben tárgyalhatja az Országgyűlés Népjóléti bizottsága. - Teljesen egyértelmű, hogy amit a kormány kommunikál, az kamu. A kitagolásnak álcázott kilakoltatással csak a gyermekotthonként működő kastélyokat akarják megszerezni - nyilatkozta lapunknak Szabó Tímea. Hozzátette: ha valóban a kormány-kommunikációban megjelenő célt tartanák szem előtt, biztosan nem a fóti otthonnal, hanem az ombudsman szerint is a katasztrofális állapotban levő intézményekkel (mint a kalocsai vagy a zalaegerszegi) kezdenék.
