Ismét tüntetés szerveződik a fóti gyermekvárosért

Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:16
Egykori állami gondozottak tüntettek áprilisban Fóton volt nevelőikkel, barátaikkal és szimpatizánsokkal karöltve a gyermekközpo
Nem hagyják megszüntetni a fóti Károlyi István Gyermekközpontot az intézmény egykori lakói. Ezúttal Budapesten demonstrálnak szeptember 23-án.

Újból utcára vonulnak a fóti Károlyi István Gyermekközpont - ismertebb nevén a Fóti Gyermekváros - egykori lakói, ám Fót helyett ezúttal Budapestet veszik célba: szeptember 23-án szombaton, délután két órára hirdettek demonstrációt a Kossuth térre, hogy ismét rámutassanak a nagy múltú intézmény bezárása körüli ellentmondásokra. Ugyanis hiába hívták már fel többször (áprilisban tüntetésen, majd nyílt levélben) is a döntéshozók figyelmét arra, hogy a gyermekközpontban - amelynek évtizedek óta a Károlyi-kastély hatvan hektáros birtoka ad otthont -, már rég megtörtént a belső kitagolás, a kormány továbbra is kitart amellett, hogy az intézmény felszámolására annak "tömegszerűsége" miatt van szükség.

- Elegünk van a mellébeszélésből. Azt szeretnénk, ha a kormány végre figyelne ránk és valódi válaszokat kapnánk a kérdéseinkre - mondta lapunknak Sztaskó Zsuzsa, a megmozdulás egyik szervezője. Zsuzsa gyermekkorában több évig élt állami gondozottként a gyermekvárosban, egykori nevelőivel és testvéreivel (a gyerekek akkor mind testvérekként tekintettek egymásra) a mai napig tartja a kapcsolatot. - A gyerekek és a dolgozók is bizonytalanok, nem kapnak megnyugtató tájékoztatást a jövőjükkel kapcsolatban. Ez a helyzet minket is nagyon aggaszt - tette hozzá. "Nagyon fáj azt látni, hogy ma sokkal fontosabbak az anyagi érdekek, a haszon, mint a szerencsétlen sorsú gyerekek élete. Nem megszüntetni kellene a gyermekvárost, hanem újból Magyarország egyik legnagyobb gyermekellátási központjává tenni" - nyilatkozta Sztaskó Zsuzsa az áprilisi tüntetésen.

Czibere Károly szociális államtitkár idén januárban jelentette be, hogy 2019-re a kormány fel akar számolni minden "korszerűtlen, tömegszerű, több száz fős intézményt", ez a folyamat éri el a Károlyi István Gyermekközpontot is, ami a tervek szerint 2018 közepén szűnik meg. Az ott gondozott kiskorúakat kisebb lakásotthonokba költöztetnék. Csakhogy Fóton már jó ideje így élnek az állami gondozott gyerekek: a kastély területén állami és uniós támogatásokkal családias otthonok épültek, a gondozottak 8-10 fős csoportokban, családként élik mindennapjaikat. Fontos tudni, hogy a kastélyban nem laknak gyerekek, az épületben csupán rendezvényeket, összejöveteleket tartanak. A "tömegszerűség vádja" azért sem áll meg, mert az intézményben nem több száz, hanem körülbelül nyolcvan gyereket látnak el.

Ehhez képest a gondozottakat olyan intézményekbe (Hatvanba, Kalocsára, Zalaegerszegre) költöztetnék, amelyek a legutóbbi ombudsmani jelentések szerint már most is túlzsúfoltak. A gyermekközpont felszámolását nehezíti, hogy a területen található lakásokban az intézmény több egykori, nyugdíjas dolgozója él, ők szerződésük szerint - mivel egész életüket a gyerekeknek szentelték - életük végéig szolgálati lakásaikban lakhatnak. Sorsuk továbbra is bizonytalan, néhányan attól tartanak, végül egyszerűen utcára teszik őket. A gyermekközpont vagyonkezelői joga hamarosan a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerül. A nyugdíjas lakók helyzetével kapcsolatban a Emberi Erőforrások Minisztériumától mindössze annyi tájékoztatást kaptak, hogy a vagyonkezelő a jogszabályokat maradéktalanul betartva, az egyedi helyzeteket figyelembe véve, méltányosan jár majd el a bérlők ügyében.

Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke határozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a kormány garantálja, hogy a volt dolgozók jelenlegi lakásaikban élhessék le életüket. A javaslatot a következő hetekben tárgyalhatja az Országgyűlés Népjóléti bizottsága. - Teljesen egyértelmű, hogy amit a kormány kommunikál, az kamu. A kitagolásnak álcázott kilakoltatással csak a gyermekotthonként működő kastélyokat akarják megszerezni - nyilatkozta lapunknak Szabó Tímea. Hozzátette: ha valóban a kormány-kommunikációban megjelenő célt tartanák szem előtt, biztosan nem a fóti otthonnal, hanem az ombudsman szerint is a katasztrofális állapotban levő intézményekkel (mint a kalocsai vagy a zalaegerszegi) kezdenék.

Nincs támogatás, nincs konferencia
A Károlyi István Gyermekközpont idén novemberben ünnepli fennállásának 60. évfordulóját, ennek alkalmából az intézmény vezetése konferenciát szeretett volna rendezni "Tények, Traumák, Terápiák - Nemzetközi-kitekintő" címmel. A napokban azonban szomorú közlemény jelent meg a gyermekközpont weboldalán: a rendezvény megszervezésétől a szükséges forrás hiányában, a tervezett támogatás elmaradása miatt visszaléptek. Ugyanakkor hozzátették, a jubileumi évforduló alkalmából tartandó születésnapi programot az eddigi szokásokhoz híven megtartják.

Szerző

Bomlik a Fidesz a XV. kerületben

Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:06
A XV. kerületi önkormányzat épülete Forrás: Google Street View
Merk Péter, a 3. számú választókerület fideszes képviselőjeként ment be kedden a XV. kerület képviselő-testület ülésére, ám onnan már a maga alkotta Tiszta szívvel, tiszta kézzel Rákospalotáért nevű mozgalom, független képviselőjeként távozott. Azzal indokolta kilépését a Fidesz-frakcióból, hogy az helytartó-tanácsként működött, aminek a munkájában nem kíván részt venni a továbbiakban. Az ülésen felrótta ex-frakciótársainak, hogy éveken át akadályozták feladata ellátásában, a rákospalotai polgárok képviseltében.

Az eddig kormánypárti önkormányzati képviselőnél akkor telt be a pohár, amikor a képviselő-testület két köztéri szobor állítását tárgyalta. Merk alkotóművészként ajánlott ugyanis fel két műtárgyat a kerületnek a Rákospalotáról elhurcoltak emléke előtt tisztelegve, ez állt szemben az előterjesztésben szereplő nyílt pályázat szükségszerű kiírásával. Végül a szobrok ügyében nem is hoztak döntést, viszont a Fidesz képviselőjének frakciójával szemben támadt, indulatos kirohanásai emlékezetessé tették az éjszakába nyúló ülést.

Merk Péter ráadásul a Fideszt maga mögött hagyva, nem sokkal később már ellenzéki erényeket is villantott: a Fidesz-frakciót egymás ellen fordítva sikerült megfúrni egy másfél milliárdos, fedezet nélküli projektet. A XV. kerület ugyanis évtizedek óta kesereg azon, hogy nincs városközpontja, ám ötletpályázattól messzebb nem jutott a megvalósításban. Ezt lovagolta volna meg Lehoczki Ádám (Fidesz), aki az ülésre sürgősséggel terjesztette be a rákospalotai múzeum, könyvtár és rendezvényközpontról szóló előterjesztését. Ebben a 1,5 milliárd forintra becsült beruházás tervpályázatának 16 millió forintos honorálásához kérte a képviselők támogatását.

Merk egy módosító javaslattal azonban keresztbe tett a nagyívű elképzelésnek. A képviselők 11-5 arányban azt szavazták meg, a múzeum ne a központban, a Kossuth szobor közelében létesüljön, hanem a főváros egyetlen még helyreállítható, a Liva-család néhai vízimalmánál jöjjön létre a Szilas-pataknál. A Fidesz-frakción belüli szétesést jelezte, hogy volt, aki megszavazta a módosító javaslatot. Hogy nem figyelmetlenségből tette, arról a megismételt szavazás is árulkodott, akkor is többséget kapott a fideszes előterjesztést lenullázó módosítás.

A saját maguktól elhatárolódó kormánypártiak ellenkezésében volt ésszerűség, az előterjesztés ugyanis arról nem szólt, honnan lesz erre 1,5 milliárd forintja a kerületnek. A projekt költségeit becslő hatástanulmány hitelessége ráadásul erősen megkérdőjelezhető. A Fidesz helyi szervezete eddig László Tamás országgyűlési képviselőnek engedelmeskedett, akinek befolyása nem volt megkérdőjelezhető, egészen keddig. László tekintélyét ezúttal saját pártársai kezdték ki, amikor diktátuma ellenére megjelentek a képviselő-testület ülésén, majd pedig leszavazták a projektet. László, akire a helyi Fidesz-frakcióvezető is az újpalotai közösségi ház projekt motorjaként hivatkozott, akár egy árnyékpolgármester tevékenykedik Hajdu László fölött.

Az országgyűlési képviselő augusztus végén a Magyar Időkben jelentette például be: a frakció mindaddig nem jár testületi ülésekre, amíg a DK-s Hajdu László polgármester nem meneszti Lamperth Mónika jegyzőt. Kedden ezzel szemben a Fidesz-frakció minden tagja megjelent az ülésen, ahogy a polgármester bizalmát továbbra is bíró Lamperth is. Egyelőre László Tamás azon fenyegetése sem teljesült, hogy augusztus 30-án rendkívüli testületi ülésen fegyelmi vizsgálatot indítsanak a polgármesterrel szemben. Ennek eredményeként hatásköreitől megfosztanák, azokat bizottságoknak adnák, szolgálati autóját elvonnák, csak egy BKV bérletet hagynának neki. Információink szerint ugyanakkor hétfőre a polgármester jó eséllyel összehívja a személyét érintő testületi ülést, s bízik abban, hogy a helyi fideszesek a kerület javára járnak majd el.

Szerző

Baltás gyilkos - Gyanús jelek utalnak a kormánykörök érintettségére

Publikálás dátuma
2017.09.07. 07:05
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Egyre több a gyanús jel utal arra, hogy a magyar kormánykörök is érintettek lehetnek az azerbajdzsáni vesztegetési botrányban.

Összehívja a parlament nemzetbiztonsági bizottságát jövő hétre Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke, hogy tisztázza: lehet-e az összefüggés az azeri eredetű pénzek magyarországi megjelenése és Ramil Safarov, az azeri baltás gyilkos nagy nemzetközi felháborodást keltő kiadása között. Tájékoztatást kérnek továbbá a szolgálatoktól is, hogy vizsgálták-e tisztázatlan eredetű azeri pénzek magyarországi megjelenését, felhasználását. Az atlatszo.hu napokban publikált cikkei nyomán ugyanis egyre több, különös egybeesés rajzolódik ki, ami azt sejteti, hogy az illiberális elvbarátságnál több is lehet az azeri diktatúra és a magyar kormánykörök között.

Mint azt az nemzetközi azeri korrupciós hálózatot vizsgáló OCCRP nemzetközi újságíró szervezettel együttműködő oknyomozó portál feltárta: pont a Safarov-kiadatás idején jelent meg hétmillió dollár egy budapesti, az MKB Banknál vezetett számlán, majd tűnt el, egyelőre nem tudni, hogy hova. Mint arról beszámoltunk, a budapesti számla tulajdonosa történetesen az Ilham Aliyev azeri diktátor legközelebbi bizalmasának számító azeri miniszterelnök-helyettes, Jakub Ejjubov fia. Furcsa egybeesésként pont Ejjubov volt az, aki a dollármilliók Budapestre érkezése előtt, 2012 júniusában fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Bakuban. Erről a látogatásról állította később Novruz Mammadov, az azeri elnöki hivatal egyik osztályvezetője, hogy egy évnyi titkos azeri-magyar tárgyalások után ott dőlt el Safarov sorsa, ott bólinthatott rá Orbán az alvó örmény katonatársát baltával lemészárló Safarov kiadására.

"Visszautasítok minden olyan sejtetést, sumák találgatást, ami kapcsolatot feltételez bűnügyek és a magyar kormány között!" - válaszolta Szijjártó Péter a 444.hu azeri kenőpénzes botrány magyar szálaival kapcsolatos kérdésére a csütörtökön. A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: nagyon szeretné, ha minél hamarabb kiderülne, hogy a pénz utalásakor – amikor szerinte az MKB még német tulajdonban volt – pontosan mi történt, "mert addig alaptalan rágalmakat lehet nyomni". Szijjártó leszögezte: a külügyet még nem keresték meg az üggyel kapcsolatban.

Könnyen lehet azonban, hogy ez változhat. Az atlatszo.hu által csütörtökön közzétett cégadatokból ugyanis az is kiderül, hogy az azeri politikus fiának dollármilliókkal kitömött, budapesti számlával rendelkező cége körül a gyanús, 2012-es ügylet előtt és után is hemzsegtek a különféle magyar ügyintéző személyek, vállalkozások, amelyek később a magyar politikai-gazdasági elit különféle más offshore ügyleteiben is felbukkantak. De a sűrű személyi és céghálóból szálak vezettek az orosz és a magyar szervezett bűnözés egyes szereplőihez is. Sőt, az azeri hatalomhoz kötődő befektetők különféle cégeken keresztül több magyar vagyonkezelő, illetve termelő vállalkozásban ma is jelen vannak.

Ráadásul a budapesti számlára hétmillió dollárt küldő Metastar Invest LLP sem akármilyen szereplő. A céget abban az időszakban az azeri diktátor éppen arra használta, hogy rajta keresztül európai politikusokat fizessen le. A milánói ügyészség vádja szerint legalábbis a Metastaron keresztül vette meg – szintén 2012 körül – az azeri elnöki család 3 millió euró kenőpénzért Luca Volonte olasz politikust, az Európai Néppárt volt Európa tanácsi (ET) alelnökét is, aki cserébe kilobbizta, hogy az ET ne kritizálja Azerbajdzsán sorozatos emberi jogsértéseit, szabad kezet adva ezzel Aliyevnek odahaza a civilekkel való leszámolásra. Ezzel egy időben - mint megírtuk - Volonte ugyanolyan elánnal védte Orbán Viktor elhíresült illiberálisozó tusnádfürdői beszédét, mint Azerbajdzsán becsületét. 2013-ban a vesztegetéssel gyanúsított olasz politikusnak komoly szerepe volt abban is, hogy az ET végül nem indított monitoring eljárást a demokratikus intézményrendszert leépítő Magyarországgal szemben.