Két forgatókönyv is van a kvótaügyben

Nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy Magyarországnak nem kell befogadnia menedékkérőket az Európai Unió Bíróságának szerdai döntése nyomán - mondta a Népszavának Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője. Igaz, hogy a testület nem szólította fel Magyarországot arra, hogy helyezzen át 1294 nemzetközi védelemre szoruló embert Görögországból és Olaszországból, de azt leszögezte, hogy az ezt előíró tanácsi határozat érvényes. A bírósági ítélet és az uniós jogszabály együtt róják ezt a kötelezettséget a magyar hatóságokra - fejtette ki a szakember.

Lehóczki ugyanakkor nem tagadta: további vita tárgya lehet, hogy a szeptember 26-án lejáró tanácsi határozatot a határidő után is végre kell-e hajtania Magyarországnak, és más tagországoknak. Az Európai Bizottság szerint igen, a magyar kormány szerint nem. A jogász elképzelhetőnek nevezte, hogy ezt a kérdést is az Európai Bíróságnak kell majd eldöntenie a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás keretében. Úgy vélte, hogy mindkét jogi érvelés mögött vannak megfontolandó szempontok. A bírósági szóvivő szerint csak az újabb ítélet nyomán lesz eldönthető, hogy érvényesíthetők-e pénzügyi szankciók a már hatályát vesztett jogszabályt be nem tartó államokkal szemben. Különösen akkor, ha a verdikt megszületésekor már az áthelyezésre szoruló menedékkérők is elfogynak a frontországokból.

Politikai megfigyelők éppen ezért állítják, hogy a sok jogi csűrcsavar végén Magyarország végül szankciók nélkül megúszhatja, hogy elszabotálta egy uniós törvény végrehajtását. Más kérdés, hogy hosszú távon milyen súlyos politikai és gazdasági következményekkel kellene számolnia.

Lehóczki Balázs egyébként néhány tízmillió euróra taksálná azt az átalányösszeget, amit a jogsértés súlya, időtartama és Magyarország gazdasági fejlettségének szintje alapján szabhatna ki rá az EU bírósága. Mint elmondta, arra még nem volt példa, hogy egy tagország ne fizessen. Ha ez mégis megtörténne, akkor véget érne a jogi perpatvar és politikai szintre terelődne a vita.

Orbán önellentmondóan kér pénzt

Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogy a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi - egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében, amelynek szövegét a kormányfő sajtófőnöke, Havasi Bertalan csütörtök délután bocsátotta az MTI rendelkezésére. Eddig ugyan a kormányfő nem részletezte a követelt határvédelmi költségeket, sőt, az illetékesek lapunk rendelkezésére sem bocsátották a listát, most már Orbán Viktor a korábbiakkal szemben nemcsak a kerítést rótta föl az EU-nak. A kormányfő azt írta: "Az elmúlt két évben Magyarország komoly terhet jelentő magyar költségvetési források mozgósításával, a védelmet szolgáló kerítés kiépítésével és több ezer határvadász szolgálatba állításával védte a közös határokat". Magyarán a 2019-ig 97 milliárd forintból létrehozni tervezett határvadász egységeket is kifizettetné a kabinet Brüsszellel. Persze nyárig mindössze 800 határvadászt sikerült toborozni, kiképezni és szolgálatba állítani, ami kevesebb mint egyharmada a tervezettnek, így vélhetően a kabinet sem költött többet az eredetileg tervezett forrás egyharmadánál. Vélhetően ezért is fogalmaz Orbán levelének végén mégis inkább úgy: "szeretném megismételni a magyar kormány azon kérését, hogy az Európai Unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét. Ezt az összeget, 270 milliárd forintot, az elmúlt két évben teljes egészében a magyar adófizetők állták". - B.I.M.