Korda Sándor 1917 októberében Corvin Filmstúdió néven a Róna utcai telepen hozta létre a magyar filmgyártás első stúdió bázisát – így nem csoda, hogy a tegnap este a helyszínen tartott születésnapi bulin Korda volt az egyik nagy rendezőnk, akire a jelenlévők megemlékeztek. A másik, sajnos ennek jelen aktualitása is van, a nemrégiben elhunyt Makk Károly személye, akit a szervezők első körben felkértek, hogy tartsa meg a filmgyár születésnapi beszédét. A kényszerű kötelességet, jelesül a helyettesítést Szabó István vállalta, aki pazar anekdotákat mesélt az öregekről, kortársaikról és még a fiatalabb tehetségeinkről is. Érezhető volt az Oscar-díjas rendező elképesztő nagy tisztelete Fábri Zoltán iránt is. Talán egy történet hiányzott, amit magáról mesélt volna el…
De persze, ettől függetlenül igazi ünnep volt tegnap a filmgyárban. Mintha (vagy talán végre) béke lenne a magyar filmszakmában, hiszen mintegy nyolcszáz filmes jött össze. Ezt a szakmai összetartást szimbolizálja a nem mellékesen a filmgyár immár évszázados története: az elmúlt időszakban a telepen a történelem viszontagságai, világháborúk, tulajdonos- és, névváltások, csődök és újraépítések, felújítások és modernizálások közepette egyetlen egy dolog maradt állandó. A filmkészítői tevékenység.
Ezen a pesti stúdióterületen a kezdetektől fogva a mai napig filmgyártás zajlott, akár Corvinnak, akár Hunniának, MAFILM-nek, vagy, ahogy most Filmalap Mafilm Igazgatóságnak hívják, elvégre 2010 óta az a Fidesz-kormány által létrehozott intézmény részeként működik a Mafilm.
„Együtt ünnepelnek az öregek a fiatalokkal, az álmaink ugyanazok, hogy minél több jó magyar film szülessen” – mondta Havas Ágnes a Magyar Nemzeti filmalap igazgatója – a mozgóképes béke programját propagálva. Még Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is alázattal beszélt a színpadon: kissé humoros módon önmagát egy hangyához hasonlítva a magyar filmtörténet élő és már nem élő nagyjai mellett. Ezek szerint van humorérzéke!
