Vádat emelhetnek Netanjahu felesége ellen

Publikálás dátuma
2017.09.09. 07:37
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Vádemelés lehetőségét mérlegeli Aviháj Mandelblit izraeli legfőbb ügyész Sara Netanjahu szemben a kormányfői rezidencián észlelt pénzügyi szabálytalanságok ügyében, jelentette be hivatalos közleményben az igazságügyi minisztérium. 

A lehetséges vádpontok között hűtlen kezelés és bizalommal való visszaélés szerepel. A miniszterelnök felesége a gyanú szerint hamisan azt jelentette, hogy a rezidencián nincs szakács, éveken át drága vendéglőkből rendelt ételeket 359 ezer sékel (mintegy 28 millió forint) értékben. 

Szerző

Nyelvháború Ukrajnában

Publikálás dátuma
2017.09.09. 07:33
FOTÓ: AFP/MAXYM MARUSENKO/NURPHOTO
A nemzeti kisebbségi oktatást teljességgel felszámoló törvényt fogadott el Ukrajna. Magyarország és Románia is tiltakozik.

Több az elsős a magyar iskolákban! – kürtölte világgá örömmel címlapján első szeptemberi számában Ukrajna egyetlen ma még megjelenő országos magyar lapja. Különösen jól kezdődött a tanév a Felső-Tisza mentén, ahol szórványban, illetve szigetként él a magyarság, adta hírül a Kárpáti Igaz Szó. A térségben az elmúlt évekhez képest szinte a duplájára nőtt a magyar tannyelvű iskolákba jelentkezők száma. A Huszti Magyar Tannyelvű Általános Iskola 28 elsőssel kezdte a tanévet az előző években jelentkező 12-15 gyerekkel szemben. A Viski Kölcsey Ferenc Középiskolában 55-en kezdték tanulni az ábécét, tavaly 32-en voltak. A Técsői Hollósy Simon Középiskolában 70 új diák van, ami rekordnak számít, az iskola fennállása óta soha nem indult 3 első osztály. De nem panaszkodnak más magyarlakta vidéken sem. Az öröm azonban igencsak kérészéletűnek bizonyult: a lap szeptember 7-i száma ugyanis már ezzel a címmel jelenik meg a címoldalán: Hadüzenet az oktatási rendszerünknek. Történt ugyanis közben, hogy az Ukrán Legfelső Tanács 255 igen szavazattal elfogadta az új oktatási törvényt. Figyelmet érdemel, hogy a Petro Porosenko államfő nevét viselő frakcióban csak egyetlen képviselő nyomta meg a nem gombot, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke…

De mi is a gond a jogszabállyal? A dokumentum egyik lényeges pontja, hogy 2018-tól a mostani 11-ről 12 évesre módosul a középfokú oktatás. Azt azonban Lilja Hrinevics tárcavezető is elismerte, a legnagyobb vitát a tanítás nyelvéről szóló passzus váltja ki. A szeptember 5-én megszavazott törvény vonatkozó 7. cikke szerint ugyanis az állam ezután csak ukrán nyelven szavatolja a közoktatást, annak minden szintjén. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek saját anyanyelvükön oktatásban csak az óvodai és alapiskolai (1.-4. osztály) szinten részesülhetnek. Igaz, itt is csak az államnyelv mellett és csak önkormányzati intézményekben (államiakban nem). Az 5. osztálytól az oktatás nyelve kizárólag az ukrán, míg az anyanyelv, mint tantárgy, a további szinteken (általános, közép-, szak-, felsőoktatás) is alkalmazható, amennyiben erre van megfelelő igény.

A jogszabály hátrányosan érinti a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság iskolarendszerét, állítja dr. Tóth Mihály alkotmányjogász. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke azt is elmondta: az ukrán Ráda által elfogadott új oktatási törvény alapjaiban változtatja meg az ország közoktatási rendszerét, így annak nyelvhasználati szabályozását is. Sajnos a nemzeti kisebbségek nyelveinek kárára. Különösen hátrányosan érinti ez az országos rendszeren belül a magyar tannyelvű oktatást. Hogy miért? Mert az orosz és román nyelven folyó tanítást leszámítva a magyar közösség rendelkezik a legfejlettebb iskolai hálózattal az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Az elfogadott normaszöveg újdonsága még az is, hogy a nemzeti kisebbségektől külön kategóriába sorolja az őshonos népeket. Ezeken azokat a népeket érti, amelyek nem rendelkeznek anyaországgal, így a krími tatárokat, a karaimokat és a krimcsakokat. Esetükben az államnyelv mellett az óvodaitól a középiskolai szintig engedélyezik az anyanyelvi oktatásban való részesülést. Tóth Mihály meglátása szerint az ukrán törvényhozók döntése szöges ellentétben áll az Alkotmánynak az anyanyelvi oktatást, a nyelvek szabad használatát, a nyelvi alapon való diszkrimináció tilalmát és a meglévő jogok szűkítésének tilalmát szavatoló rendelkezéseivel, valamint számos nemzetközi szerződés előírásaival, többek között az ukrán–magyar alapszerződés vonatkozó tételeivel is.

Hasonló véleményen van Orosz Ildikó is. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke úgy véli, a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sérti az ukrán parlament által elfogadott, a nemzetiségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő oktatási törvény, ezért a kárpátaljai magyarok minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében. Az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezései kapcsán Orosz Ildikó elmondta: Úgy érezzük, visszatértek a legsötétebb sztálini idők a magát demokratikus államnak nevező Ukrajnában. Felháborító, hogy az ukrán parlament a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sértő törvényt fogadott el. A KMPSZ elnöke jelezte, a kárpátaljai magyar szervezetek elsőként Petro Porosenko elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá az ukrán alkotmányt és a kisebbségek anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait semmibe vevő törvényt. Igaz, annak tükrében, hogy az államfő pártjának teljes parlamenti frakciója – Brenzovics László, kivételével - megszavazta a törvényt, nem valószínű, hogy Porosenko nem írja azt alá. Orosz Ildikó hangsúlyozta: mivel a kárpátaljai magyarok törvénytisztelő állampolgárai Ukrajnának, minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében, hiszen az anyanyelvű oktatás joga a gimnáziumi szintig bezárólag mindig szavatolva volt számukra, függetlenül attól, hogy Kárpátalja milyen országhoz tartozott. A kilátásokról szólva a szakember kifejtette: egyelőre nem ismerik az oktatási törvény teljes szövegét, csak részinformációik vannak, amelyekből az derül ki, hogy itt is tipikus ukrán törvényről van szó, amelynek a betűje többféleképpen értelmezhető, így az alkalmazása vélhetően azon múlik, hogyan állnak majd hozzá az illetékes vezetők az oktatási rendszer különböző szintjein az iskoláktól a minisztériumig. De sok múlik majd az iskolaigazgatók mellett a magyar szülőkön is, hogy mennyire akarnak megfelelni a hatalmi elvárásoknak – húzta alá Orosz Ildikó.

Petro Porosenko mellesleg nagy örömmel üdvözölte a törvény elfogadását. Van-e vajon remény arra, hogy a hazai és a nemzetközi nyomás hatására a végleges szöveg megkegyelmez a magyar és román tannyelvű iskoláknak? Nos, a jogszabálynak van egy olyan passzusa, mely kivételt tesz azokkal az iskolákkal, ahol az oktatás az Európai Unió valamelyik nyelvén folyik, ezekben több tantárgy is előadható lesz az adott nyelven. Egy ilyen eljárás nem precedens értékű, hisz az EU-s polgárok az Ukrajna által januártól bevezetésre kerülő biometrikus határellenőrzés alól is mentesülnek. A dolog szépséghibája, hogy ebben az esetben nem az őshonos magyarság kapná vissza szerzett jogait, hisz ha teszem azt, megszűnne az Unió vagy Magyarország kilépne belőle, nyomban nullává válna ez a sovány lehetőség is. Legfeljebb Kijev krónikus pénztelenségében bízhatunk. Az ukrán miniszterelnök ugyanis bejelentette: a kormánynak nincsenek meg a szükséges eszközei ahhoz, hogy az oktatási törvényt átültesse a gyakorlatba. Ahhoz, hogy az oktatási reform teljes értékű legyen, 87 milliárd, ma még nem létező hrivnyára lenne szükség – húzta alá Volodimir Grojszman még ez év júliusában. Ha ehhez hozzáadjuk a krónikus pedagógushiányt, reménykedhetünk abban, hogy akárcsak a hozzá hasonló más „reformjogszabály”, ez is megmarad papíron, teljesítetlenül. Ellenkező esetben nem csupán a magyar oktatási rendszernek mondhatunk búcsút, de várhatóan – akárcsak a nyelvtörvény 2014-es eltörlése után – újabb frontvonalak nyílnak Ukrajnában a fogalom átvitt és egyenes értelmében egyaránt.

Büntetik a renitenseket
Három iskolaigazgatót menesztettek Herszonban. A déli megyeközpont direktorainak a bűne az volt, hogy bejelentették: nem hajlandóak semmilyen lépést tenni abba az irányban, hogy orosz tannyelvű iskoláikat ukrán tannyelvűekké alakítsák át.

Falbontás Bécs szívében

Publikálás dátuma
2017.09.09. 07:32

Mégsem épül védőfal a bécsi kormánynegyed szívében, a Bauhausplatzon. 

A nyár végén kezdődött és rohamtempóban folyt az építkezés a kancellári hivatal és a vele szemben álló elnöki palota között, az eredeti tervek szerint októberre el kellett volna készülnie egy 80 centiméter magas, 1 méter széles, 67 méter hosszan húzódó betonfalnak. A vagy 70 darab, részben szilárd, részben süllyeszthető acéltüskékkel teletűzdelt falat a terrorizmus ellen védekezve akarták felállítani a hatóságok mintegy 1,5 millió euróért. A beruházás azonban közfelháborodást keltett, főleg a szélsőjobboldali szabadságpárt vezetői és a Kronen Zeitung bulvárlap intézett támadást a privilégiumok megnyilvánulása ellen. Hangoztatták, hogy a terrorista támadások elsősorban olyan célpontokra irányulnak, ahol sok az ember, bevásárlóközpontokra, közterekre, fontosabb lenne tehát a parlamentet védeni, vagy a népszerű sétálóutcát, a Kärntnerstrassét. Nemtetszésének adott hangot az IG Autoren írócsoport is, követelve, hogy a város területének egészén állítsák le, ha egyáltalán vannak, a falak felhúzását. Hasonlóan nyilatkozott a képzőművészeti egyetem rektora is, ő a történelmi városkép elrontását kérte számon.

A kancellári hivatal és a belügyminisztérium egymásra mutogat, az előbbi azt állítja, hogy ő csak a tüskék (pollerek) beállítását szorgalmazta, a fal a néppárti belügy ötlete volt. Elhatárolta magát az elnöki iroda is, Heinz Fischer volt államfő is kijelentette, hogy ő sohasem tartott igényt ilyen védelemre. Így egy hónappal az általános választások előtt Christian Kern szociáldemokrata kancellár csöndben utasította illetékes miniszterét, hogy gyorsan fejezzék be az építkezést.