"Megértését kérem; a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjeként nem feladatom a kormányfő szavainak kommentálása vagy értelmezése a szerkesztőségek számára. Ráadásul úgy gondolom, hogy a miniszterelnök – kizárólag ennek a témának szentelt – fél órás rádióinterjúja során elhangzottak teljesen egyértelmű választ adnak az Ön kérdéseire" – válaszolta lapunknak szokatlan udvariassággal, ám a megszokott hárítással Havasi Bertalan. Azt tudakoltuk Orbán Viktor szóvivőjétől, pontosan hogyan értette pénteki rádióinterjújában a kormányfő azt, hogy tudomásul veszi a louxemburgi székhelyi Európai Unió Bírósága ítéletét a kvótaperben.
Orbán rádiós eligazításán ugyanis saját kormánya tagjainak utóbbi napokban tett nyilatkozataival ellentétben már azt mondta: "betű szerint egyetértek Robert Fico szlovák miniszterelnök álláspontjával. A bírósági ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy megváltoztassuk a bevándorláspolitikánkat". Megírtuk ugyanis: az Európai Unió Bírósága szerdán kihirdetett ítéletében Magyarország és Szlovákia keresetét minden elemében alaptalannak találta. Fico még aznap elmondta, hogy tudomásul veszi országa a döntést. Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője pedig épp a Népszavának tette egyértelművé: az ítélet és az uniós jogszabály együtt róják azt a kötelezettséget a magyar hatóságokra, hogy elkezdjék az 1294 kvótás menekült fogadását.
Orbán azonban azt is mondta: "soha nem fogok hozzájárulni, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák". Mindezt persze vélhetően nem az 1294 kvóta szerinti menekült átmeneti elhelyezésével érné el Brüsszel, avagy "a volt gyarmattartó" uniós országok, amelyek a kormányfő szerint mára "bevándorlóországokká" váltak, és most ránk akarják erőltetni akaratukat. "Arra kaptam felhatalmazást a magyar választóktól, hogy a magyar kultúrát, identitást őrizzem" ‒ jelentette ki a miniszterelnök. Azt mondta: a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. A kvótadöntést azonban nemcsak Magyarország, hanem mások sem hajtják végre – jelezte, kiemelve, hogy szerinte nem is hajtható végre. „Eddig jogi harcot vívtunk (…), most politikai harcot kell vívnunk, és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést”.
Ember legyen a talpán, aki szerint mindez "teljesen egyértelmű". Ezért kérdeztük Orbán szóvivőjétől, hogy az állítás, miszerint tudomásul veszi a magyar kormány a kvótaítéletet, azt is jelenti-e, hogy végrehajtják a vonatkozó uniós tanácsi határozatot, azaz ideiglenesen – menekültkérelmük elbírálásának idejére – beengedik-e az országba az 1294 kvóta szerinti menedékkérőt. Minderre azonban nemcsak Orbánék, hanem az Igazságügyi Minisztérium, a külügyminisztérium, a kormányszóvivői iroda, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, valamint a Miniszterelnökség sem válaszolt a Népszavának.
Noha Orbán szavai alapján elkezdődhetne a határozat végrehajtása, a kormányzati hallgatásból sejthető, hogy a kormány inkább már az Európai Bizottság által megindított, jelenleg második szakaszában lévő kötelezettségszegési eljárás végigjátszására, s akár bírósági elveszítésére készül, magyarán arra, hogy Magyarországnak hatalmas összegű bírságot kell majd kifizetni azért, mert nem engedett be az egyszeri, s ideiglenes elhelyezésre jogosító kvóta szerint menekülteket.
Azzal viszont Orbán nagyon is tisztában van, hogy a Brüsszellel folytatott harcban a louxemburgi döntés nyílt visszautasítása túlmenne a Fidesz pártcsaládja által tolerált határon. Ezért is beszélhetett a rádióban Orbán ezúttal arról: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.
Nemcsak az EU intézményrendszere, hanem saját politikai szövetségesei is besokallni látszanak Orbántól és kormányától. Ezt mutathatja például, hogy Antonio Tajani üdvözölte az EU bíróságának szerdai ítéletét. Az Európai Parlament (EP) néppárti elnöke arról is beszélt a Corriere della Sera című lapnak, hogy: "Az áthelyezést elutasító országok a szolidaritásra mondtak nemet olyan országok felé, mint Olaszország is, amelyek segítettek nekik, amikor meg akartak szabadulni a szovjet iga alól és a kommunista diktatúrától. Most továbbra is támogatjuk őket az európai strukturális alap forrásaival, amelyeknek nettó kedvezményezettjei. A szolidaritás azonban nem lehet egyirányú, máskülönben nincs értelme az Unió tagjának lenni." Szerdán a Néppárt EP-frakciójának elnöke, Manfred Weber szintén úgy fogalmazott: "a bíróság megerősítette migrációs politikánkat, elvárjuk, hogy minden uniós ország fogadja el és teljesítse az ítéletben foglaltakat. Itt az esélye, hogy a migrációs kérdésben keletkezett nyílt sebeket begyógyítsuk. Mindannyiunknak közösen kell dolgoznia. Az EU tagállamoknak együtt kell működniük a migráció kapcsán. A szolidaritás nem egyirányú utca."
