Lex CEU - Megállapodott a kormány Amerikával?

Megvan az előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormánnyal, amit a lex CEU előír - írta az atv.hu. Az Alkotmánybíróság ítélete várhatóan október 11-e után születik meg, valamikor még idén, de a megkérdezett bírák szerint szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU-t) ellehetetlenítő törvény ügyében.

A lex CEU ügyében nem az október 11-e lesz az Orbán-kormány számára a határnap - mondta a portálnak egy kormányzati forrás, azt állítva: megvan a felsőoktatási törvénymódosítás által előírt előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős "illetékesének" a jóváhagyásával, így a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt, és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni.

A kormánytag szerint a CEU esetében a határnapnak december 31. számít majd. Az ominózus október 11-nek azért van jelentősége, mert a parlament április 4-én fogadta el az itthoni és nemzetközi tiltakozást is kiváltó törvényt, Áder János köztársasági elnök április 10-én írta azt alá és a törvényt másnap, április 11-én hirdették ki.

Miután Áder János aláírta a törvényt, a leginkább csak a CEU-t sújtó törvénymódosítás ellenzéki pártok kezdeményezésére került az Ab elé. A testület eseti munkacsoportja májusban kezdte meg az indítvány tárgyalásának előkészítését, júniusra megfogalmazták azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látják a döntés meghozatalához. Az érintett kormányzati szervektől bővebb tájékoztatást, az indítványozóktól pedig hiánypótlást kértek. A döntés várhatóan az ősz folyamán születik meg.

A lex CEU-t már több jogszakértő (köztük Sólyom László volt köztársasági elnök, az Ab első elnöke) is alkotmányellenesnek minősítette. Az ugyancsak neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság (az Európa Tanács tanácsadó testülete) előzetes jelentése szerint az új magyar szabályozás több követelménye nem megalapozott, ezek egy része ráadásul a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül csak a CEU-ra róna komoly terheket, így fennállhat a diszkrimináció jogsérelme. A tisztán Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott Ab döntését azonban, a tapasztalatok szerint a kormánypárti érdek is befolyásolhatja.

Az ATV-nek nyilatkozó alkotmányjogászok szerint a bírák szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet. "Az Európai Bizottság és a tekintélyes alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is csak a szolgáltatás szabad áramlásának az akadályozását tudta felhozni a lex CEU ellen, de mivel két CEU van, ezt vissza tudjuk jogilag utasítani" - állították a portál forrásai, a kormányzati érveléssel egybehangzóan.

Somody Bernadette alkotmányjogász lapunknak a napokban úgy nyilatkozott: előfordulhat, hogy az Ab olyan többletgaranciák biztosítását írja elő a jogalkotónak, amelyekkel a jogszabály elfogadható lehet. Az Eötvös Károly Intézet igazgatója azonban hozzátette, ő ezt nem tartja valószínűnek, szerinte az Ab döntését sehogy sem lehet majd megkerülni.