"Tiltakozzunk közösen" - Tüntet az ellenzék az Agóránál

Publikálás dátuma
2017.09.09. 13:47
Korábbi ellenzéki tüntetés. A kép illusztráció! FOTÓ: Népszava
Ellenzéki tüntetést hívott össze vasárnap délután 4 órára a Közös Ország Mozgalom az Alkotmány utcában felállított Agórához. A demonstrálók az  ukrán parlament által kedden elfogadott oktatási törvény ellen tiltakoznak, ami korlátozza a kárpátaljai magyar gyermekek és fiatalok anyanyelvi oktatásának lehetőségét. A tüntetéshez csatlakozott a DK, az Együtt, az LMP, a Liberálisok, az MSZP, a MOMA, a Momentum és a Párbeszéd is. 

Tiltakozzunk közösen az igazságtalanság ellen! - írják a szervezők a Facebookon közzétett felhívásban. Az akcióhoz az ellenzéki pártok már csatlakoztak, de a Közös Ország Mozgalom jelezte, hogy a tüntetésre meghívták a Fideszt, a Jobbikot és a Kétfarkú Kutya Párt képviselőit is, az ő részvételükre is számítanak. 

Az ukrán parlament kedden fogadott el egy módosítást az oktatási törvényhez, amivel 3 év átmeneti idő után megfosztanák a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására.

A jogszabály hátrányosan érinti a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság iskolarendszerét - állítja dr. Tóth Mihály alkotmányjogász. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke elmondta: az ukrán Ráda által elfogadott új oktatási törvény alapjaiban változtatja meg az ország közoktatási rendszerét, így annak nyelvhasználati szabályozását is. Sajnos a nemzeti kisebbségek nyelveinek kárára. Különösen hátrányosan érinti ez az országos rendszeren belül a magyar tannyelvű oktatást. Hogy miért? Mert az orosz és román nyelven folyó tanítást leszámítva a magyar közösség rendelkezik a legfejlettebb iskolai hálózattal az óvodáktól a felsőoktatási intézményekig. Tóth Mihály meglátása szerint az ukrán törvényhozók döntése szöges ellentétben áll az Alkotmánynak az anyanyelvi oktatást, a nyelvek szabad használatát, a nyelvi alapon való diszkrimináció tilalmát és a meglévő jogok szűkítésének tilalmát szavatoló rendelkezéseivel, valamint számos nemzetközi szerződés előírásaival, többek között az ukrán–magyar alapszerződés vonatkozó tételeivel is.

Hasonló véleményen van Orosz Ildikó is. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke úgy véli, a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sérti az ukrán parlament által elfogadott, a nemzetiségek anyanyelvű oktatását ellehetetlenítő oktatási törvény, ezért a kárpátaljai magyarok minden törvényes eszközt fel fognak használni oktatási jogaik visszaállítása érdekében. Az oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezései kapcsán Orosz Ildikó elmondta: Úgy érezzük, visszatértek a legsötétebb sztálini idők a magát demokratikus államnak nevező Ukrajnában. Felháborító, hogy az ukrán parlament a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság alkotmányos jogait sértő törvényt fogadott el. A KMPSZ elnöke jelezte, a kárpátaljai magyar szervezetek elsőként Petro Porosenko elnökhöz fordulnak, hogy ne írja alá az ukrán alkotmányt és a kisebbségek anyanyelvű oktatásra vonatkozó jogait semmibe vevő törvényt. 

Lásd még: Nyelvháború Ukrajnában

Szerző
Frissítve: 2017.09.10. 10:57

Borzasztó állapotok - Bezárták a Szolnoki Galériát

Publikálás dátuma
2017.09.09. 13:37

Be kellett zárni a Szolnoki Galériát, mert a Tisza-parti város országosan ismert kiállítóterme rendeltetésszerű használatára alkalmatlanná vált - erősítette meg Horváth László, a létesítményt működtető Damjanich Múzeum igazgatója. 

Az egykori zsinagógából átalakított galéria kupolájáról már korábban kisebb-nagyobb darabok szakadtak le, most pedig a külső vakolat is elkezdett leperegni, emiatt az intézmény ajtaján a Technikai okok miatt zárva felirat fogadja az érdeklődőket. Horváth László elmondta: reményei szerint kisebb javítások után ismét kinyithatnak, mert a galéria az őszi hónapokban már több múzeumi és városi és országos kulturális eseménynek adna otthont, de azt sem zárta ki, hogy esetleg nagyobb munkákra is szükség lehet.

Jelenleg a statikai vizsgálatokat és a műszaki felméréseket végzik a szakemberek, és a várhatóan egy hónap múlva elkészülő jelentés alapján dől el, milyen munkák szükségesek az újbóli megnyitásához - tette hozzá.  A Baumhorn Lipót ismert építész tervei alapján épült, 1899-ben felszentelt zsinagóga az 1940-es évekig a szolnoki izraelita hitélet központja volt, majd a második világháború után bútorraktárként működött. Állaga idővel teljesen leromlott, a kisebb-nagyobb építészeti beavatkozások nem sokat javítottak rajta. Teljes rekonstrukciója 2003-ban kezdődött, és 2005 nyarán nyitották meg a Damjanich múzeum kiállítótermeként. 

A 850 négyzetméteres épület újjáépítése 485 millió forintba került, a pénzt döntően címzett állami támogatásból teremtették elő. A felújításkor elvégezték a födém teljes cseréjét, megújították az épület külső homlokzatát, belsejét, valamint megteremtették az akadálymentes közlekedés feltételeit. Az új padlóburkolatot az eredetivel megegyező, Olaszországból származó kemény mészkőből készítették. Az épületben a kiállítások mellett hangversenyek és konferenciák is rendezhetők mintegy háromszáz résztvevővel. 

Szerző

Lex CEU - Megállapodott a kormány Amerikával?

Publikálás dátuma
2017.09.09. 13:07
FOTÓ: Népszava
Megvan az előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormánnyal, amit a lex CEU előír - írta az atv.hu. Az Alkotmánybíróság ítélete várhatóan október 11-e után születik meg, valamikor még idén, de a megkérdezett bírák szerint szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU-t) ellehetetlenítő törvény ügyében.

A lex CEU ügyében nem az október 11-e lesz az Orbán-kormány számára a határnap - mondta a portálnak egy kormányzati forrás, azt állítva: megvan a felsőoktatási törvénymódosítás által előírt előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős "illetékesének" a jóváhagyásával, így a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt, és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni. 

A kormánytag szerint a CEU esetében a határnapnak december 31. számít majd. Az ominózus október 11-nek azért van jelentősége, mert a parlament április 4-én fogadta el az itthoni és nemzetközi tiltakozást is kiváltó törvényt, Áder János köztársasági elnök április 10-én írta azt alá és a törvényt másnap, április 11-én hirdették ki.

Miután Áder János aláírta a törvényt, a leginkább csak a CEU-t sújtó törvénymódosítás ellenzéki pártok kezdeményezésére került az Ab elé. A testület eseti munkacsoportja májusban kezdte meg az indítvány tárgyalásának előkészítését, júniusra megfogalmazták azokat a konkrét kérdéseket, amelyek tisztázását szükségesnek látják a döntés meghozatalához. Az érintett kormányzati szervektől bővebb tájékoztatást, az indítványozóktól pedig hiánypótlást kértek. A döntés várhatóan az ősz folyamán születik meg.

A lex CEU-t már több jogszakértő (köztük Sólyom László volt köztársasági elnök, az Ab első elnöke) is alkotmányellenesnek minősítette. Az ugyancsak neves alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság (az Európa Tanács tanácsadó testülete) előzetes jelentése szerint az új magyar szabályozás több követelménye nem megalapozott, ezek egy része ráadásul a Magyarországon működő 24 külföldi egyetem közül csak a CEU-ra róna komoly terheket, így fennállhat a diszkrimináció jogsérelme. A tisztán Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott Ab döntését azonban, a tapasztalatok szerint a kormánypárti érdek is befolyásolhatja.

Az ATV-nek nyilatkozó alkotmányjogászok szerint a bírák szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet. "Az Európai Bizottság és a tekintélyes alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is csak a szolgáltatás szabad áramlásának az akadályozását tudta felhozni a lex CEU ellen, de mivel két CEU van, ezt vissza tudjuk jogilag utasítani" - állították a portál forrásai, a kormányzati érveléssel egybehangzóan.

Somody Bernadette alkotmányjogász lapunknak a napokban úgy nyilatkozott: előfordulhat, hogy az Ab olyan többletgaranciák biztosítását írja elő a jogalkotónak, amelyekkel a jogszabály elfogadható lehet. Az Eötvös Károly Intézet igazgatója azonban hozzátette, ő ezt nem tartja valószínűnek, szerinte az Ab döntését sehogy sem lehet majd megkerülni.

Szerző
Témák
CEU lex CEU