Szélsőjobboldaliak zavarják meg Merkel fellépéseit

Mindössze két hét van hátra a német parlamenti választásig. Angela Merkel újabb kancellári megbízatásához nem férhet kétség ugyan, a mostani kampány azonban az ő idegrendszerét is megviseli, ami azért is érdekes, mert politikai szempontból ennyire visszafogott választási hadjáratra nemigen volt példa az ország történetében. Nem is legveszélyesebb kihívója, a szociáldemokraták elnöke, Martin Schulz keseríti meg az életét, hanem a szélsőjobboldaliak, akik minden választási fellépésén hangulatot keltenek ellene, kifütyülik, paradicsommal dobálják meg. Elsősorban a volt NDK területén fogadják ilyen ellenségesen, de nem csak ott találkozik ellenégeskedéssel.

Pénteken Mecklenburg-Elő-Pomerániában, Wolgastban ismétlődött meg egy dicstelen jelenet: szélsőjobboldaliak ezt skandálták: „Tűnj el innen”, majd paradicsommal dobálták meg az őt szállító járművet. Néhány nappal korábban őt magát dobták meg a zöldséggel, amit a lehető legnagyobb higgadtsággal vett tudomásul.

Lassan azonban a kancellár, valamint a kereszténydemokrata CDU vezetése is kezdi elveszíteni a türelmét. Szombaton a párt élesen tiltakozott a szélsőjobboldali Alternatívánál (AfD) a sorozatos akciókért. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a története során a Bundestagba először bekerülő jobboldali radikális párt hergeli az embereket, s felelős a történtekért. Peter Tauber, a CDU főtitkára „magukat hazafiaknak nevező személyekről” tett említést, akik „az egyik kezükkel az AfD plakátjait ragasztják a falra, miközben a másikat Hitler-köszöntésre emelik fel”. A politikus a Neue Osnabrücker Zeitungnak elmondta, hogy lényegében nincs is olyan kampányrendezvény, ahol ne bukkannának fel szélsőjobboldaliak. „Kiabálnak, durváskodnak, folyamatosan idegesítik azokat a békés polgárokat, akik csak azért jöttek, hogy meghallgassák a felszólalókat” – tette hozzá Tauber, aki megjegyezte, e tekintetben ez a kampány tényleg más, mint a többi.

Merkelt Mecklenburg-Elő-Pomerániában 150 szélsőjobboldali várta. Ők kizárólag a rendzavarás miatt érkeztek. Előzőleg Heidelbergben is paradicsommal dobálóztak, a szászországi Torgauban „csak” füttykoncerttel készültek, csakúgy, mint a brandenburgi Finsterwaldéban, ahol végig fütyültek a kancellár beszéde alatt.

A kancellár hangoztatta: nem foglalkozik ezekkel az incidensekkel. „Számomra fontos, hogy olyan helyekre is ellátogassak, ahol nem csak szívélyes fogadtatásban részesülök” – fejtette ki. Mint mondta, bátorítania kell azokat, akik elítélik a rendbontókat, a gyűlöletkeltőket. Hozzátette, saját választókörzetében, Mecklenburg-Elő-Pomerániában is keresi a párbeszéd lehetőségét azokkal, akik politikáját bírálták. „Dialógusnak azonban nincs értelme azokkal, akik csak fütyülnek és üvöltöznek”.

Aggasztó fejleménynek nevezte a történteket Thomas de Maiziere belügyminiszter. Úgy vélte, aki nem hajlandó elviselni más véleményt, s plakátokat semmisít meg, másokat pedig leordít, azt nem lehet demokratának nevezni.

Szerző

A katalánok többsége nem támogatja a referendumot

A katalánok többsége szerint az október 1-re tervezett függetlenségi népszavazásnak nincs létjogosultsága, és nem is törvényes. Az El País megbízásából a Metroscopia közvélemény-kutató által készített felmérésből kiderül, hogy bár a függetlenségpárti katalán vezetés igen erőszakos kampányt folytat a referendum mellett, a katalán közvélemény 56 százaléka nem támogatja azt, csupán 38 százalék ért vele egyet.

A hét végén publikált felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek szintén 56 százaléka szívesen venné, ha a regionális kormány stratégiát váltana, és ahelyett hogy szembemegy az alkotmánnyal, tárgyalásokat folytatna Madriddal. A megkérdezettek ugyanakkor kritikusak voltak a központi kormánnyal szemben is, 82 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy Mariano Rajoy néppárti kormányfő elmúlt években tanúsított magatartása ráerősített a függetlenségi törekvésekre.

A katalán vezetés nem áll el az október 1-re tervezett referendumtól, noha a központi kormányzat a várakozásoknak megfelelően megtámadta a népszavazási törvényt, és az alkotmánybíróság Madridot támogatva felfüggesztette azt. Az alkotmánybíróság továbbá figyelmeztetett mintegy ezer katalán közszolgát, hogy kötelességük megakadályozni a referendum lebonyolítását, s ha ennek nem tesznek eleget – mint azt sokan jelezték is – , akkor bűncselekményt követnek el.

Szerző

Szerbek a koszovói kormányban

Publikálás dátuma
2017.09.11. 07:37
Fotó: AFP

Ha csekély többséggel is, de megválasztották az új koszovói kormányt, amelynek nem kis meglepetésre a Szerb Lista is tagja lett. Ez azért hatalmas fordulat, mert Európa legfiatalabb államának miniszterelnöke az a Ramush Haradinaj lett, akit Belgrádban háborús bűnösnek tartanak, s néhány napja kiadatását kérték a francia hatóságoktól.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori tisztje által vezetett hárompárti koalícióra 62 képviselő voksolt a 120 tagú pristinai törvényhozásban. A döntő szavazás előtt az ellenzék látványosan kivonult az ülésteremből.

Koszovóban még június 11-én rendeztek parlamenti választást. Bár Haradinaj pártja szerezte meg a legtöbb mandátumot, lehetetlennek tűnt a kormány megalakítása, mert az egyes pártok közötti ellentétek kibékíthetetlennek látszottak. Arra pedig senki sem számított, hogy végül éppen a szerb kisebbség pártja segíti ki a közösség által esküdt ellenségnek tartott Haradinajt. A Szerb Lista tíz honatyával képviselteti magát a törvényhozásban.

A kormány megalakulása hosszú patthelyzetnek vetett véget. A szerbek kabinetbe való bevétele nem feltétlenül Haradinaj nagyvonalúságának a jele. Koszovó jelentős uniós támogatástól esett volna el, ha nincs új kabinet, s előrehozott választást kellett volna kiírni. A Szerb Lista képviselői előzőleg azt közölték, egyebek mellett a földművelési és vidékfejlesztési, illetve az úgynevezett visszatérési tárcát kaphatják meg, továbbá az önkormányzati miniszteri posztokat. Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy – amint Goran Rakic, a Szerb Lista elnöke elmondta – megvalósul a szerbek minden olyan követelése, amelyről korábban még Brüsszelben kötött megállapodást Aleksandar Vucic szerb és Hashim Thaci koszovói elnök. A megegyezés értelmében számos különleges jog illeti meg a szerb közösség tagjait. Előre borítékolható azonban, hogy ez további belpolitikai feszültségekhez vezet majd Koszovóban.

Az új kormánynak más nehézségekkel is meg kell küzdenie. Európa államai közül Koszovóban a legmagasabb a munkanélküliség, a korrupció mértéke pedig elképesztő.

Szerző