Orbán mégis kiegyezik Brüsszellel?

Publikálás dátuma
2017.09.11. 07:04
Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, Jean Claude Junckerrel FOTÓ: AFP
Egy rugalmassá tett kvótarendszerrel a hazai közvéleményt is kiszolgálhatná az Orbán-kormány, de kiegyezhetne az európai szövetségesekkel is menekültügyben. A nemzetközi sajtó szerint ráadásul hónapok óta erről tárgyalhat Orbán Viktor és diplomáciai képviselői az Európai Unió különböző testületeivel. A menekültügyi botránykeltés ugyan belföldön hasznos Orbánnak, a magyar gazdaságnak és biztonságnak kiemelkedően fontos diplomáciai kapcsolatok azonban komoly veszélyben lehetnek. A helyzetet az elmúlt napok üzengetései sem oldották, a hétvégén mégis a megoldásról kezdtek cikkezni a német lapok.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesülése szerint ugyanis kompromisszum körvonalazódik az EU-s tagállamok között a menekültek elosztásáról, a formálódó megoldáshoz ráadásul nagymértékben hozzájárultak a visegrádi négyek a rugalmas szolidaritás fogalmának bevezetésével. A vasárnapi német lap szerint az utóbbi 12 hónapban intenzív tárgyalásokat folytattak egy új modellről, és ebben Szlovákia igen konstruktív szerepet tölt be. A tárgyalásokon magyar diplomaták is részt vesznek – írta a FAS a tárgyalások menetét ismerő forrásokra hivatkozva. A formálódó megoldási javaslat nemcsak az elhelyezések és hozzájárulások megújított mechanizmusáról, hanem a be nem fogadó tagállamok eddigi pénzbírságának kiváltási lehetőségéről is szólna.

Mindez egyelőre csak javaslat, ám a német belügyminisztérium szerint a jelenlegi, észt soros uniós elnökségnek már konkrét szövegtervezetekkel kellene előmozdítania a diskurzust. A FAS azonban kitért arra: az alkalmas időpont külső tényezőktől is függ, hiszen Magyarországon 2018 tavaszán parlamenti választást tartanak. Utána erősödhet Orbán Viktor készsége a kompromisszumra. A lap szerint a kormányfő szűk körben többször jelezte már, hogy átgondolhatja a menekültek befogadásának kategorikus elutasítását, ha biztosított a külső határok védelme.

Van esély a menekültek európai uniós tagállamok közötti szolidáris elosztásáramondta Angela Merkel is a FAS-nak. A német kancellár is azzal érvelt, hogy valószínűleg jobban ki lehet alakítani egy elosztási mechanizmust, ha "a menekült- és a migrációs politika minden további eleme stabil". Azonban "legkésőbb ekkor meg kell követelni a belső szolidaritást az Európai Unióban", mert ha a migráció ügyében nincs szolidaritás, akkor más területeken sem lesz. Arra a felvetésre, hogy vannak eltérések Magyarország és Szlovákia álláspontja között, a kancellár azt mondta: "Valóban látok árnyalatokat és eltéréseket a visegrádi országoknál; főleg Szlovákia, de Csehország is rugalmasabb, ezért ésszerű minden kormánnyal külön tárgyalni".

Nem úgy tűnik azonban, hogy a német kormány bízna a magyar féllel történő kiegyezésben is. A német igazságügyi miniszter, Heiko Maas kijelentette: „aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra”. Maas a dpa hírügynökségnek kijelentette: ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minderre úgy reagált: a Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással "sumák dolog", az Európai Bíróság ítélete pedig semmire sem kötelezi az országot.

Szerkesztőségi cikkben ítélték el az országot
Lesújtó véleményt közölt Magyarországról a menekültválság kapcsán a The New York Times. Szerkesztőségi állásfoglalásukban a kvótaperre utalva azt írták, szomorú és szégyenteljes, hogy olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják.
A cikk szerint aggasztó, hogy újabb nyár telt el anélkül, hogy valamiféle megoldás született volna korunk legnagyobb humanitárius válságára. Miközben menekültek ezrei az életüket kockáztatva vágnak neki a Földközi-tengernek, hogy menedéket találjanak az erőszak elől, addig több közép- és kelet-európai ország – különösen Magyarország – barátságtalanul áll hozzá a problémához, és makacsul megtagadja a menekültek befogadását. A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről különösen arrogáns lépés volt, hogy még pénzt is kért az Európai Uniótól a határok védelmére.

 

Szerző

Vizes vb - Drága építés, feláras bontás

Publikálás dátuma
2017.09.11. 07:02
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Míg tavasszal azért fizettünk felárat, hogy gyorsan épüljenek az úszó világbajnokság létesítményei, most a rapid bontás miatt adódnak extra kiadások.

Extra pénzért, nagy tempóban kezdték bontani a városligeti létesítményt, hogy az eredeti szeptember 30-i határidő helyett szeptember 15-re kész legyenek.

A júliusi vizes világbajnokságot rendező állami cég többszöri kérdésünkre sem árulta el azt, hogy miért az eredetileg tervezettnél két héttel hamarabb bontatják le a Városligetben a szinkronúszó-mobilstadiont. A dátumok egybeesése ugyanakkor arra utal: a közelgő Nemzeti Vágta miatt a nagy sietség, az eredeti bontási határidők kijelölésénél elfeledhették, hogy a lovas rendezvényre helyre kell állítani környéken az eredeti állapotokat. A kapkodásnak persze ára is van: 78 millió forintot fizetnek az adófizetők csak azért, hogy hamarabb bontsák le a stadiont.

A Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. nettó 4,9 milliárd forintért bízta meg a Penta Industry Kft-t, hogy a város három pontján különféle létesítményeket építsen a vizes világbajnokságra. A Kőér utcában felkészülési épületet, a külső Váci úton vízitelepet, a Városligeti műjégpályán pedig szinkronúszó-mobilstadiont épített a cég. Mindez azonban csak a kezdet volt: az Átlátszó ugyanis augusztus végén megtudta, hogy a Bp2017 Kft. a Pentától további 400 millió forintért pótmunkát is rendelt.

A többletköltés okára hiába kérdeztünk rá, ám a szerződés módosításból annyi kiderül: a pénzt a határidők lefaragására kellett. A Kőér utcában azért kellett plusz nettó 200 milliót kifizetni, hogy a világbajnokság előtt egy hónappal elkészüljenek a munkával. A Váci úti vízmű telep tervezésére, kivitelezésére költött plusz 120 millió okát nem tudni. Az viszont tudható: a Városligetben 78 millió forintot azért fizet ki a Bp2017 Kft., hogy a tervezettnél két héttel hamarabb állítsák helyre a városligeti műjégpálya területét. Korábban szeptember 30. volt a határidőt, ezt módosították szeptember 15-re.

A sietség okát titkolja az állami cég, ám az tudható: épp a szeptember 15-i hétvégén rendezik a Nemzeti Vágát a Hősök terén, egy sarokra a volt szinkronúszó-stadiontól. Meglehet, az illetékesek annak idején, a bontási határidők megszabásánál nem gondoltak arra, hogy 15-én már újabb nagyszabású rendezvény helyszíne lesz a térség. Tévedésük 78 millió forintos árát az adófizetők állják. Ráadásul előfordulhat, hogy teljesen feleslegesen. A jégpályánál dolgozó egyik biztonsági ember ugyanis azt mondta lapunknak: képtelenség mindent időre eltakarítani, a versenyistállókat például biztos máshol kell elhelyezni.

Azt, hogy az eddigi szokástól eltérve a műjégpálya területét nem tudják használni a lovasok, csak a szinkronúszó stadion építésében nem érintett főépületet, a Nemzeti Vágta szervezői tényként közölték megkeresésünkre. „A Nemzeti Vágta istállóinak az elhelyezését a szervezők a Felvonulási téren oldották meg, pont úgy, ahogy a Műjégpálya felújításakor 2011-ben. Minden más terület az elmúlt évekhez hasonlóképpen használható, a lovasok és a közel 500 közreműködő művész, statiszta, táncos a Műjégpálya épületében került elhelyezésre”.

Szerző
Témák
vizes vb

Újraválasztották Algyő polgármesterét

A községet az elmúlt években is irányító Molnár Áront (független) választották Algyő polgármesterévé vasárnap - hozta nyilvánosságra a település honlapján a helyi választási iroda.

 A Csongrád megyei nagyközségben rendezett időközi voksoláson a 4403 választásra jogosult polgár közül 2451-en adtak le érvényes szavazatot. Molnár Áron 1794, Roczkó András (független) 622, Barna Zoltán (Magyar Környezetvédők Pártja) 15, Budai László (Magyar Munkáspárt) 20 voksot kapott. A településen képviselő-választást is rendeztek, a nyolc helyért huszonhatan indultak. Algyőn azért kellett időközi választást tartani, mert május 31-én a képviselő-testület feloszlatta magát.

Szerző