Szegény médiahatóság - Nincs saját üdülője

Publikálás dátuma
2017.09.11. 11:15
FOTÓ: Népszava
Luxuskörnyezetben pihenhetnek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) munkatársai Hévízen egy négycsillagos, superior kategóriájú szállodában, ugyanis a médiahatóság a Hotel Carbonával közbeszerzésen kívül kötött hároméves szerződést (2017–2020 júliusa) összesen 197 millió forint értékben – derül ki a hatóság honlapjára feltett üvegzsebszerződésekből, melyekről a Magyar Nemzet ír.

A magyarázat szerint azért volt erre szükség, mert az NMHH-nak nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás volt, mint fenntartani egy ingatlant. Emellett a hévízi luxusszálloda adta a legolcsóbb ajánlatot.

 „Az üdülést a hatóságnál legalább egyéves közszolgálati/munkaviszonyban álló munkatárs igényelheti. A rendelkezésre álló helyeket negyedévente hirdeti meg a hatóság belső portálján, az üdülési lehetőségek odaítéléséről szociális bizottság dönt” – tudatta a lappal az NMHH.

Az első szerződést még 2000 márciusában kötötte az NMHH elődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a hotellel, de akkor még 35 millió forintba került egy év. Ezt a szerződést gyakran módosították, hiszen például 2014-ben már 42,6 millió forintba került a dolgozók üdültetése. Azóta még drágább lett, mivel a 2017–2020-as időszakra megkötött 197 millió forintos szerződés egy évre lebontva 65,6 millió forintot jelent. 

Szerző

Ismét nekimegy Hajdunak a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.09.11. 07:06

Rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze Hajdu László hétfőre. A XV. kerületi önkormányzat három napirendi pontot tárgyal, az első és legfontosabb a DK-s polgármester személyét érintő döntések.

A helyi Fidesz - közülük nyolc képviselő - ugyanis ismét azt kezdeményezi, hogy indítsanak fegyelmi eljárást Hajdu László ellen. Az előterjesztés még július elején született, ám akkor a kormányoldal többszöri kísérlete ellenére is elbukott, sőt a Fidesz-frakció tagjai két hónapon át nem vettek részt a testületi ülésen. Így kívántak "tiltakozni" az ellen - ami a fegyelmi indoklása is lenne -, hogy Hajdu egy helyi beruházást megakadályozott, mert nem volt arra elegendő fedezet a kerület költségvetésében, s mert túlárazottnak tartotta. Ezen felül a polgármester nem fogadott el egy, két óvoda és egy bölcsőde rekonstrukciójáról szóló beszámolót sem.

Azóta az ominózus beruházáshoz a kerület költségvetésében biztosították a 60 millió forintos többletforrást, ám a Fidesz ennek ellenére is partvonalra küldené Hajdut, amit a fegyelmi eljárással legalább másfél hónapra megtehet. Így ugyanis a polgármestert az eljárás idejére felfüggesztenék tisztségéből, hatásköreit bizottságokra bíznák, ami jelentősen lassítaná az önkormányzat napi működését. Ráadásul a bizottságokban a kormánypárti képviselők 90 százalékos többségben vannak, így az önkormányzat költségvetését érintő kérdésekben Hajdu akadékoskodása, vétója nélkül dönthetnének.

Noha Hajdu eddig is, ezután is a kompromisszumra törekedne a kerület érdekében, a Fidesz - most úgy tűnik - nem hajlandó erre. Az ügy hátterében források szerint a helyi fideszes országgyűlési képviselő áll. László Tamás 2010-14 között a kerület polgármester volt, önjáró politikusként, szinte árnyékpolgármesterként tevékenykedik Újpalotán, s lényegében egyszemélyben irányítja a kormánypártok helyi képviselő-csoportját is. A múlt héten ugyanakkor megkérdőjeleződött a László iránti elkötelezettség, hiszen a polgármesterrel együtt 21 fős testület legnagyobb, 10 fős Fidesz-frakciója elvesztette egy tagját, s ezáltal a többségét is.

Megírtuk: a 3. számú választó kerületet képviselő Merk Péter a múlt heti testületi ülésen jelentette be, kilép a frakcióból. Tiszta szívvel, tiszta kézzel nevű saját mozgalma tagjaként fogja képviselni a rákospalotaiak érdekét. Merk a képviselő-csoport és a helyi Fidesz vezetését helytartó-tanácsnak nevezte, akik éveken át akadályozták munkájában. Információink szerint ráadásul ezzel nem ért véget a helyi Fidesz bomlása, a frakcióhoz közelálló forrásunk úgy tudja, Merket követően újabb tag távozhat a kormánypártok soraiból.

Szerző

Orbán mégis kiegyezik Brüsszellel?

Publikálás dátuma
2017.09.11. 07:04
Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, Jean Claude Junckerrel FOTÓ: AFP
Egy rugalmassá tett kvótarendszerrel a hazai közvéleményt is kiszolgálhatná az Orbán-kormány, de kiegyezhetne az európai szövetségesekkel is menekültügyben. A nemzetközi sajtó szerint ráadásul hónapok óta erről tárgyalhat Orbán Viktor és diplomáciai képviselői az Európai Unió különböző testületeivel. A menekültügyi botránykeltés ugyan belföldön hasznos Orbánnak, a magyar gazdaságnak és biztonságnak kiemelkedően fontos diplomáciai kapcsolatok azonban komoly veszélyben lehetnek. A helyzetet az elmúlt napok üzengetései sem oldották, a hétvégén mégis a megoldásról kezdtek cikkezni a német lapok.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) értesülése szerint ugyanis kompromisszum körvonalazódik az EU-s tagállamok között a menekültek elosztásáról, a formálódó megoldáshoz ráadásul nagymértékben hozzájárultak a visegrádi négyek a rugalmas szolidaritás fogalmának bevezetésével. A vasárnapi német lap szerint az utóbbi 12 hónapban intenzív tárgyalásokat folytattak egy új modellről, és ebben Szlovákia igen konstruktív szerepet tölt be. A tárgyalásokon magyar diplomaták is részt vesznek – írta a FAS a tárgyalások menetét ismerő forrásokra hivatkozva. A formálódó megoldási javaslat nemcsak az elhelyezések és hozzájárulások megújított mechanizmusáról, hanem a be nem fogadó tagállamok eddigi pénzbírságának kiváltási lehetőségéről is szólna.

Mindez egyelőre csak javaslat, ám a német belügyminisztérium szerint a jelenlegi, észt soros uniós elnökségnek már konkrét szövegtervezetekkel kellene előmozdítania a diskurzust. A FAS azonban kitért arra: az alkalmas időpont külső tényezőktől is függ, hiszen Magyarországon 2018 tavaszán parlamenti választást tartanak. Utána erősödhet Orbán Viktor készsége a kompromisszumra. A lap szerint a kormányfő szűk körben többször jelezte már, hogy átgondolhatja a menekültek befogadásának kategorikus elutasítását, ha biztosított a külső határok védelme.

Van esély a menekültek európai uniós tagállamok közötti szolidáris elosztásáramondta Angela Merkel is a FAS-nak. A német kancellár is azzal érvelt, hogy valószínűleg jobban ki lehet alakítani egy elosztási mechanizmust, ha "a menekült- és a migrációs politika minden további eleme stabil". Azonban "legkésőbb ekkor meg kell követelni a belső szolidaritást az Európai Unióban", mert ha a migráció ügyében nincs szolidaritás, akkor más területeken sem lesz. Arra a felvetésre, hogy vannak eltérések Magyarország és Szlovákia álláspontja között, a kancellár azt mondta: "Valóban látok árnyalatokat és eltéréseket a visegrádi országoknál; főleg Szlovákia, de Csehország is rugalmasabb, ezért ésszerű minden kormánnyal külön tárgyalni".

Nem úgy tűnik azonban, hogy a német kormány bízna a magyar féllel történő kiegyezésben is. A német igazságügyi miniszter, Heiko Maas kijelentette: „aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra”. Maas a dpa hírügynökségnek kijelentette: ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minderre úgy reagált: a Magyarországnak szerződések szerint járó uniós forrásokat összekötni az illegális bevándorlással "sumák dolog", az Európai Bíróság ítélete pedig semmire sem kötelezi az országot.

Szerkesztőségi cikkben ítélték el az országot
Lesújtó véleményt közölt Magyarországról a menekültválság kapcsán a The New York Times. Szerkesztőségi állásfoglalásukban a kvótaperre utalva azt írták, szomorú és szégyenteljes, hogy olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják.
A cikk szerint aggasztó, hogy újabb nyár telt el anélkül, hogy valamiféle megoldás született volna korunk legnagyobb humanitárius válságára. Miközben menekültek ezrei az életüket kockáztatva vágnak neki a Földközi-tengernek, hogy menedéket találjanak az erőszak elől, addig több közép- és kelet-európai ország – különösen Magyarország – barátságtalanul áll hozzá a problémához, és makacsul megtagadja a menekültek befogadását. A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről különösen arrogáns lépés volt, hogy még pénzt is kért az Európai Uniótól a határok védelmére.

 

Szerző