Kárpátaljai magyarok: különösen méltatlan az oktatási törvény

Publikálás dátuma
2017.09.11. 15:42
Orbán Viktor és Brenzovics László MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Az ukrán-magyar kapcsolatokat hátrányosan érintő, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes oktatási törvényről tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke hétfőn az Országházban - közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

A megbeszélésen megállapították: Ukrajna parlamentje elfogadott egy új oktatási törvényt, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Ez ellentétes mind az ukrán alkotmánnyal, mind Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival, és nagyon hátrányosan érinti az ukrán-magyar kapcsolatokat.

Magyarország, Ukrajna és a kárpátaljai magyarság a jószomszédi kapcsolatokban érdekelt, az ilyen intézkedések azonban ez ellen hatnak - ismertette a tárgyaláson elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

Magyarország következetesen kiállt Ukrajna szuverenitása és európai uniós integrációja mellett, valamint élharcosa volt annak, hogy Ukrajna haladéktalanul kapja meg a vízummentességet az Európai Unióba. Orbán Viktor és Brenzovics László éppen ezért különösen méltánytalannak tartja az ukrán parlament magyar kisebbséget sújtó döntését - tette hozzá Havasi Bertalan.

Szerző

Orbán hamarosan más Európával találhatja szembe magát

Publikálás dátuma
2017.09.11. 15:20
A német választás után alapvetően változhat a hozzáállás a "renitens" tagállamokkal kapcsolatban. FOTÓ: BRITTA PEDERSEN / DPA
Az Európai Unió és Magyarország, illetve Lengyelország konfliktusos viszonyáról közölt cikket hétfőn a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap, kiemelve, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a negyedik mandátumáért indított választási kampányban eddig alig ejtett szót az ellenzékről, ehelyett az EU-t és annak legnagyobb tagállamait támadja.

A cikk szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan feszült a kapcsolat a nyugat-európai országok és Budapest, illetve Varsó között, mint most, és ez azt jelzi, hogy az Európai Unió előtt álló "nacionalista kihívás" nem szűnt meg a populista erők idei franciaországi és hollandiai választási vereségével.

Mint írták, a konfliktus része annak a szélesebb körű vitának, amely az Egyesült Királyság uniós kilépése után felálló hatalmai egyensúlyról folyik.

A politikai-üzleti lap európai kiadása szerint Brüsszelben sokan attól tartanak, hogy amennyiben egyes tagállamok "büntetlenül" utasíthatnak el bizonyos közös döntéseket és bírósági ítéleteket, akkor az egész rendszer bomlásnak fog indulni.

Noha a többi tagország eddig vonakodott szankcionálni a "renitens" kormányokat, ez hamarosan, a német választások után megváltozhat - közölte a WSJ. Emlékeztettek arra, hogy szankciók elrendelésére kevés esély van az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás keretében, de már az "atomfegyverként" is emlegetett eljárás megindítása is komoly lépés lenne Lengyelországgal vagy Magyarországgal szemben.

Szerző

Nem bíznak Katalónia függetlenné válásában a spanyolok

 A közvélemény szerint nem lesz független Katalónia október 1-je után, amikorra is népszavazást írt ki a kérdésről a katalán elnök - derült ki azokból a felmérésekből, amelyeket a spanyol napilapok közöltek hétfőn.

Katalóniában a megkérdezettek 62,2 százaléka, egész Spanyolországban pedig 89,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerinte nem lesz független az autonóm régió október 1-jét követően, míg ennek ellenkezőjét Katalóniában 21,6 százalék, országosan pedig 5,4 százalék gondolja - írta az ABC című újság, amelynek a GAD3 nevű közvélemény-kutató cég készített felmérést.

Az összes válaszadó többsége, 73,9 százaléka szerint a függetlenségről zajló vita valójában a politikusok vitája és nem a társadalomé.

A kutatók egyebek mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy mit gondol a közvélemény a spanyol állam fellépéséről; 53 százalékuk szerint még határozottabbnak kellene lennie Katalóniával szemben, 26,7 százalékuk megfelelőnek tartja az eddigi intézkedéseket, míg 4,8 százalékuk véli úgy, hogy kevésbé kellene keménynek lennie a kérdésben.

Narciso Michavila, a GAD3 elnöke az adatokhoz fűzött elemzésében megállapította: Katalóniában a függetlenség társadalmi bázisa szűkül, a katalán kormány pedig emiatt felgyorsítja lépéseit, megkerülve az útjába kerülő demokratikus elveket.

A szakember szerint ezzel a stratégiával sikerült elérnie, hogy a spanyolok többsége egyetért abban: Katalónia nem lesz független október 1. után.
"Mindenesetre csaknem kétmillió katalán túl sok spanyol ahhoz, hogy ne hallják meg az érveiket" - jegyezte meg Michavila, aki írásában arra a sajátos helyzetre is rámutatott, hogy a katalán függetlenségért küzdő pártok ugyan a parlamentben többséget alkotnak, de a 2015-ös választásokon a választók kevesebb mint 50 százaléka szavazott rájuk.

Az El Mundo című napilap a Sigma Dos nevű kutatóintézet felmérését tette közzé, amely szerint a megkérdezettek 45,7 százaléka úgy véli, hogy végül nem tartják meg a referendumot, 35,9 százalékuk szerint viszont igen.

A népszavazás engedélyezését a válaszadók 29,1 százaléka támogatja, 60,3 százaléka pedig ellenzi. 48,2 százalékuk szerint a referendum elkerülésére alkalmazni kellene a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyét. amely Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztését jelentené, 33 százalék nem támogatja ezt a lépést.

A El País című napilap vasárnap közölte a Metroscopia nevű kutatócég Katalóniában végzett felmérését. A megkérdezettek 56 százaléka szerint nemzetközi szinten nem tekinthető legálisnak és érvényesnek az önrendelkezési népszavazás, 38 százalékuk ezzel ellentétes véleményt képvisel.

A spanyol kormány megítélését firtató kérdésre a válaszadók 82 százaléka mondta azt, hogy Mariano Rajoy kabinetje inkább hozzájárult a függetlenségi folyamat erősödéséhez, mintsem gyengítette.

José Juan Toharia, a Metroscopia elemzője kifejtette: tízből hét katalán szeretné, ha referendumon szavazhatna a függetlenségről, de nem úgy, ahogyan azt most a katalán kormány tervezi, hanem teljesen jogszerűen, megállapodva arról a spanyol állammal.

A szakember szerint a szavazási vágy egyik oka, hogy kimutathassák: dühösek a spanyol államra azért, ahogy kezeli Katalóniát, másrészt kinyilváníthassák azt is, hogy Spanyolország része akarnak maradni, de új jogi keretek között, nagyobb kompetenciákkal.

A felmérések a katalán nemzeti ünnepre időzítve jelentek meg a lapokban. Szeptember 11-én - 2012 óta - minden évben óriási felvonulást szerveznek a függetlenséget pártolók.

Tavaly több mint félmillióan vonultak utcára ebből az alkalomból. Idén, mindössze három héttel a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett népszavazás előtt, a felvonulás az elszakadás támogatóinak erődemonstrációjának tekinthető.

Szerző