Botrányos ukrán törvény - Közösen tiltakozik a magyar parlament

Publikálás dátuma
2017.09.11. 17:27
A parlament egy korábbi plenáris ülése FOTÓ: Molnár Ádám
Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak.  

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érinené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a "vak nagypolitika" tehet.

Tegnap a Közös Ország Mozgalom által összehívott szolidaritási demonstráción szintén közösen tiltakoztak a kisebbségi oktatást ellehetetlenítő ukrán törvény ellen a demokratikus ellenzéki pártjai. Bár a Fidesz-KDNP képviselőit is meghívták az eseményre, ők nem jöttek el. Arra hivatkoztak, hogy "Soros bábszínházban nem vesznek részt”. (A tüntetésről írt tudósításunkat itt olvashatja el!)

Holott hosszú idő óta az ukrán oktatási törvény elleni tiltakozás volt az első közös pont, amiben a Fidesz egyetértett az ellenzéki pártokkal. Vasárnap például Szijjártó Péter külügyminiszter ismételten Magyarország hátba szúrásaként értékelte az törvényt, majd  berendelte a Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét hétfőre, hogy személyesen is tájékoztassa: "szégyennek és gyalázatnak" tartja a törvénymódosítást, amely szerinte súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait. A Közös Ország Mozgalom szintén ezzel az indokkal hívta össze a szolidaritási demonstrációt vasárnap délután 4 órára az Alkotmány utcában felállított Agórához.

Lapunk a múlt héten számolt be arról, hogy a kedden az ukrán parlamentben elfogadott oktatási törvénymódosítás  3 év átmeneti idő után megfosztaná a nemzetiségi kisebbségeket az anyanyelven történő tanulás lehetőségétől. A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi ugyanis a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására.

Szerző
Frissítve: 2017.09.11. 17:49

Szemétbe ömlenek az újabb uniós milliárdok

Publikálás dátuma
2017.09.11. 16:56
Illusztráció. Fotó: Shutterstock
Olyan fejlesztésre költenek el újabb milliárdokat Nógrád, Heves és Pest megye térségeiben, amelyre egyszer már kaptak uniós támogatást – legalábbis ezt állítja a helyi mutyikat rendszeresen felderítő 60lap.hu. 

Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése Heves megye egyes térségeiben címmel 3,4 milliárd forintot nyert el nemrégiben a Hatvan és Környéke Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Fejlesztése Társulás, hogy szemétfronton korszerűsítsen. Csakhogy alig néhány esztendővel ezelőtt az Új Széchenyi Terv keretében hulladékkezelési közszolgáltatás fejlesztésére már kapott 2,3 milliárdot a térség, vissza nem térítendő támogatásként.

Ez a beruházás megvalósult, így nehezen érthető, hogy a frissen korszerűsített hulladékgazdálkodási rendszer hogyan avulhatott el két év alatt, hiszen most szinte azonos pályázaton kívánnak újabb milliárdokat elkölteni. Igaz, a „rapid állagromlás” fogalma nem ismeretlen ezen a környéken: a Hatvan és Boldog között egymilliárd forintból megépített hét és fél kilométeres kerékpárút már az átadást követő első évben több helyen beroggyant, megrepedt, a rések között burjánozni kezdett a növényzet, és több helyen a nád is áttört az aszfalton. A beruházás gazdája az a tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt volt, amely a „G” nap, vagyis az Orbán–Simicska-háború kitörése óta az útépítési tenderek egyik nagy nyertese.

- Vajon a 2015-ben átadott hulladékgazdálkodási projektet eleve hibásan tervezték meg, s ezért vált szükségessé az újabb fejlesztés, vagy nem szól másról ez az egész, minthogy erre ad az unió pénzt, s azt mindenáron el kell valahogy költeni? Az is érdekes, hogy az újjáalakított társulást Kómár József, Heréd polgármestere vezeti, akit korábban két évre próbára bocsátottak, épp a hulladékgazdálkodás rendjének megsértés miatt – vetette fel a helyi hírportál. Hatvan viszont ezúttal kimaradt a pénzesőből, amit a térségben élők azzal magyaráznak: polgármesterük, Horváth Richárd megelégelte, hogy elődje, Szabó Zsolt államtitkár még mindig a saját felségterületének tartja a várost, s nem akar bábként viselkedni – ennek következményeként viszont Hatvan az utóbbi néhány évben gyakorlatilag egy „kanyi vas” támogatás sem kapott egyetlen pályázaton sem, a polgármestert pedig kizárta soraiból a Fidesz.

A Népszava megkereste Kómár Józsefet, Heréd polgármesterét, aki azzal indokolta az újabb uniós milliárdok érkezését a térségbe, hogy időközben a korábbi 20 tagú hulladékgazdálkodási társulat 37-re bővült, s főként olyan Nógrád és Pest megyei települések csatlakoztak hozzájuk, amelyeknél még van mit modernizálni a szemétkezelési technológián. Cserélik a gépparkot és az eszközöket, de bővítik például az egyik, nemrégiben elkészült válogató-telepet is, mert a technológia fejlődik, az újabb gépek hatékonyabban dolgoznak, érdemes ezekre váltani - magyarázta a társulás elnöke. 

Szerző

DK: szégyen, hogy diákokat vezényeltek a határra

A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint diákokat vezényelnek a határra "statisztálni a kormányzati kampányhoz", ami szégyen.

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni - tette hozzá. Eddig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány "ehetetlen moslékkal" élelmezi a határon szolgáló rendőröket és katonákat, de van lejjebb, hiszen "szinte gyerekeket" visznek a határra, akiknek semmi sem jár - fogalmazott.

Hozzátette, ha igazak a hírek, akkor a diákok jövő január elejéig is maradhatnak a határon, a tavalyi télen pedig már lehetett látni, hogy a kormány mennyire becsüli a határon állomásozó magyar katonákat rendőröket: nem, hogy fűtött szállás, sokaknak még egy sátor vagy pokróc sem jutott.

A DK szerint a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni vagy szabadidős programokban vehessenek részt, dolguk ugyanis nem lesz. Az utóbbi időben a déli határon lényegében egyetlen egy menekült sem érkezett az országba, ráadásul "Soros Györgyöt sem látták a környéken lángvágóval ólálkodni" - fogalmazott Vadai Ágnes.

Szerző