Egy lépéssel közelebb

Publikálás dátuma
2017.09.12. 07:18
Fotó: Shutterstock
A jövőben egy új eljárással génmódosított malacok rövidíthetik le a transzplantációra várók listáját.

A fajok közötti, azaz állatból emberbe történő szervátültetés (xenotranszplantáció) elméletben lehetséges, gyakorlati megvalósításának eddig két komoly akadálya volt. A napokban jelentették be tudósok, hogy az egyiket leküzdötték.

Csak az USA-ban 122 500 betegnek van szüksége jelenleg szervátültetésre, de emberi donorok hiánya miatt hosszú ideig kell várniuk, az is lehet, mindhiába. A méretükben legmegfelelőbb sertésszervek emberbe ültetése sokakon segíthetne, de nem egyszerű megoldani, hogy állatok legyenek donorok. Az egyik ok az immunitásprobléma: a kilökődés kérdése még nem megoldott. De a retrovírusok is akadályozzák, hogy az állatok gyakorlatilag kimeríthetetlen forrásai legyenek beültethető szerveknek. A retrovírusok beépülnek genomba (a szervezet teljes örökítő információja, amely a DNS-ben van kódolva - szerk.) és megbetegedéseket okoznak. Most azonban cambridge-i tudósoknak sikerült sejttenyészet sejtjeiből eltávolítaniuk a 62 helyen lévő sertés-retrovírusokat. Egy új (CRISPR) technikát alkalmazva vágták ki a DNS-ből a nem kívánatos szakaszokat. Az átalakított genetikai anyagot petesejtekbe beépítve azután olyan kismalacokat klónoztak, amelyek nem tartalmaztak retrovírusokat.

A vírusok eltávolítása viszont nem jelent automatikus sikert. Még az emberekből származó szervek is okozhatnak szélsőséges immunreakciót, ami az átültetett szerv kilökődéséhez vezethet. A kutatók most azt vizsgálják, hogy további génmódosításokkal csökkenthető-e a kilökődés mértéke.

Szerző

3500 éve élt család sírjára bukkantak - Fotók!

Publikálás dátuma
2017.09.10. 18:15
FOTÓK: KHALED DESOUKI / AFP
Egyiptomi régészek egy fáraókori aranyműves sírjára bukkantak Luxor közelében, amely nemcsak a több mint 3500 éve élt férfi, hanem felesége és két gyermeke múmiáit is rejtette - jelentette be az egyiptomi műemlékvédelmi tárca.

Az Újbirodalom (K.e 16-11. század) korabeli síremléket a Kairótól 400 kilométerre délre fekvő Luxor közelében, a Nílus nyugati partján elterülő Drá Abul Naga nekropoliszban találták, ahol annak idején fáraók magas rangú hivatalnokait temették el.    A sír mellett egy udvart és egy parányi helyiséget is találtak, ezekben szobrokat, használati tárgyakat.

A 18. dinasztia korából származó sírban rábukkantak Amenemhat aranyműves és felesége szobrára. Az aranyműves egy magas támlás széken ül felesége mellett, aki hosszú ruhát és parókát visel. Kettejük között egy kisebb figura áll, amely egyik fiúkat ábrázolhatja. A síremléknek két aknája van, a központi volt az aranyművesé és feleségéé - mondta el a régészcsoportot vezető Musztafa Vaziri az al-Ahram egyiptomi napilap online kiadásának. 

A hét méter mély sírban múmiákra, szarkofágokra, fából készült temetkezési maszkokra és kisebb szobrokra bukkantak. A mellette lévő másik aknában a 21. és 22. dinasztia idejéből származó szarkofágokra bukkantak. 

Serin Ahmed Savki oszteológus, aki a múmiákat tanulmányozta, elmondta, hogy a nő valószínűleg 50 éves korában halt meg. Két gyermeke minden bizonnyal 20-30 éves közötti lehetett, amikor meghalt. Mindkettőjük múmiája nagyon jó állapotban őrződött meg. Vaziri szerint nem egy időben temették el őket, egyiküket később helyezték örök nyugalomra ugyanabba a koporsóba.

 

Ez idén már nem az első ilyen bejelentése az egyiptomi szakminiszternek. Pár hónapja egy bíró sírját találták meg szintén Luxorban. Előtte pedig 3500 évnél régebbi temetőket tártak fel svéd régészek Asszuán szomszédságában.

Miután az egyiptomi turizmus nagy része a muzeális kincseken nyugszik, ettől a szombati bejelentéstől sokat remél a kormány és a szakemberek is. A turizmus húzóágazat Egyiptomban, és az elmúlt évek polgárháború közeli belpolitikai helyzete, illetve a terrorizmus sokat ártottak neki.

Szerző

Gyógyítás mikrobaalapú gyógyszerekkel

Publikálás dátuma
2017.09.08. 07:19
Fotó: Shutterstock
A bélflórában van egy olyan baktériumfajta, amellyel kezelni lehet a sclerosis multiplexet. Az eddigi kísérletek biztatóak.

Az iowai egyetem és a Mayo Clinic kutatói kísérleteik során olyan, újfajta mikrobagyógyszerek eredményes felhasználásával értek el eredményt, amellyel olyan betegségek ellen is fel lehet venni a versenyt, mint a Parkinson-kór, a sclerosis multiplex, vagy az autizmus. Az erről szóló cikket a Cell Reports közölte. A milánói San Raffaele intézet kutatói ugyanakkor a Science Advancesben tettek közzé a témában egy tanulmányt.

Mind több kutatás folyik és egyre több bizonyíték van arra, hogy a bélflóra baktériumai nemcsak az egészséges emésztés szempontjából nélkülözhetetlenek, hanem fontosak az egész szervezet számára is. „Az orvostudomány új szakaszába lépünk, amikor mikrobákat fogunk felhasználni betegségek gyógyítására. A mikrobióta (a szervezet egy meghatározott helyén lévő baktériumok összessége) tanulmányozása fontos és sokat ígérő része a kutatásoknak és a jövőben kimutathatjuk, hogy milyen kockázata van egy-egy betegség kifejlődésének” – jelentette ki az amerikai tanulmány szerzője, Joseph Murray.

Az amerikai kutatók által felfedezett baktérium neve Prevotella histicola, amelyet egészséges emberek bélrendszeréből különítettek el és olyan egereknek adták be, amelyeknél kísérleti allergiás agyvelőgyulladást idéztek elő. Ez a betegség hasonló a sclerosis multiplexhez. A terápia javította az egerek idegi állapotát és csökkentette szervezetükben két olyan protein koncentrációját, amelyek gyulladást okoznak, viszont növelte az immunsejtek, a limfociták (a fehérvérsejtek egy csoportja) koncentrációját, amelyek akadályozzák a betegség további fejlődését.

„Ez a kutatás kimutatta, hogy a baktérium alkalmazása véd a betegség ellen, de azt még nem tudjuk biztonsággal megmondani, hogy a hiánya okozza-e a betegséget, mert a maga részéről a Prevotella más baktériumokra is hat, és lehet, hogy egy másik baktérium a felelős, amelynek jelenlétét valamilyen módon ellensúlyozza a Prevotella. De ez utóbbi jelenléte mégis fontos, mert egyedül is módosító hatása van immunrendszerünk gyulladásos folyamataira” – magyarázta a Corriere della Serának Giancarlo Comi professzor, a San Raffaele intézet neurológus professzora. A szakemberek szerint eljött az ideje, hogy e baktérium hatását teszteljék sclerosis multiplexben szenvedő embereken is.

A betegek bélflórájának elemzésekor két anomáliát tapasztaltak: a Prevotella csökkent számát és kétféle streptococcus (fertőző baktériumok) megnövekedett jelenlétét. „Az már ismert volt, hogy a sclerosisban szenvedő betegek bélflórájában kevés a Prevotella, de ez a kutatás azt is világossá tette, hogy ezzel szorosan összefügg a sejtek gyulladása. Ezek támadják meg az idegrendszert és okozzák a betegséget” – mondta Comi professzor.

A betegséget, amely egyre jobban terjed, főleg a nők között, számos genetikai tényező is kiválthatja. Ehhez járulnak hozzá bizonyos környezeti körülmények is, amelyek két területet érintenek: a bélrendszert és a tüdőt, a helytelen táplálkozáson és a dohányzáson keresztül, de csak annál, aki genetikailag hajlamos erre a betegségre.

Makrogyógyszerek
A gyógyszeres terápia tökéletesedésével, a készítményekkel szembeni fokozódó követelményeknek, a hagyományosnak tekinthető, makrogyógyszerek (tabletták, drazsék) nem tudnak minden szempontból megfelelni. Ezek a hatóanyag teljes mennyiségét egy egységben tartalmazzák.
A mikrogyógyszerek méretükben, szerkezetükben, gyártási technológiájukban, és a hatóanyag-leadás módjában is különböznek a makrorendszerektől. A szükséges hatóanyag mennyiséget több egyedileg szabályozott hatóanyag-leadó egységben (minitabletták, mikropelletek, mikrokapszulák) tartalmazzák.