Putyin rezsimje verhetetlen

A jövő évi elnök- és polgármester választás főpróbájának tekintett voksolás is azt bizonyítja, a rezsim demokratikus úton nem dönthető meg.

Tarolt Vlagyimir Putyin elnök pártja a vasárnapi regionális választásokon, amelynek végleges eredményeit csak ma hozzák nyilvánosságra. Oroszország 85 régiójából 82-ben rendeztek helyhatósági, regionális parlamenti vagy kormányzóválasztást, s azt már tudni lehet, hogy sehol sem kell második fordulót tartani. Az előzetes adatok szerint a kormányzó elnöki párt, az Egységes Oroszország jelöltjei mind a 16 kormányzóválasztást megnyerték, ami szakértők szerint azt jelzi, nem kell izgulnia Putyin elnöknek sem a jövő márciusi elnökválasztás, sem az egy év múlva sorra kerülő moszkvai polgármester-választás miatt. A vasárnapi voksolást az elemzők és a hatalom is egyértelműen a jövő évi két megmérettetés főpróbájának tekintette.

A körvonalazódó eredmények Sz.Bíró Zoltán Oroszország-szakértő szavait igazolják, aki idén áprilisban, az eddigi legnagyobb oroszországi korrupcióellenes tüntetések kapcsán lapunknak adott interjújában úgy fogalmazott, Putyin rezsimje demokratikus választás útján már nem dönthető meg.

Fotó: AFP/Nikolay Hiznyak

A vasárnapi, 5800 különböző szintű választás keretében 36700 mandátumért versengett 42 párt és hat civil szervezet 88 ezer jelöltje, de az oroszországi jogi szabályozás és a média hatalmi ’lenyúlása’ miatt a kampány nem biztosít valódi versenyhelyzetet, tulajdonképpen a Putyin párton kívül minden más politikai erő behozhatatlan versenyhátrányban van. Ezért is szólított fel a voksolás bojkottjára a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij, aki az áprilisi nagy tüntetéseket is szervezte, s azóta már a börtönt is megjárta.

Az ellenzéki tehetetlenség és kiábrándultság ezúttal sem az eredményekben, inkább csak a részvételi adatokban mutatkozott meg, akárcsak a tavalyi általános parlamenti választásokon. Az egyetlen látható ellenzéki eredmény az, hogy a hatalompárt az országos jó szereplés ellenére Moszkva egyes kerületeiben elveszítette többségét. A fővárosban távolmaradásukkal tüntettek a választópolgárok, hiszen alig 14-15 százalék élt szavazati jogával. Igaz, a szövetségi állam egyes köztársaságaiban a 70 százalékot is meghaladta a választói aktivitás, Putyin pártja pedig elsöprő többséget szerzett a nagyvárosokon kívül.

Az áprilisi korrupcióellenes tüntetések nagysága, illetve a tavaly őszi parlamenti, valamint a jelenlegi voksolástól való nagyvárosi, főképp fővárosi távolmaradás apró jelei annak, hogy valami azért elindult az orosz társadalomban, s végső soron nem zárható ki, hogy valamilyen formában jelentős társadalmi tiltakozás alakul ki a putyini autokrácia ellen. Pontos részvételi adatot még nem közöltek a vasárnapi választásról, de a parlamenti választásokon már mélypontot ért el a részvétel – 47 százalék maradt távol az urnáktól. Ez volt a modern Oroszország történetének legalacsonyabb részvételi aránya.

A 110 millió választásra jogosult orosz állampolgár szavazatának 15 százalékát szerezte meg akkor Putyin pártja, s ez mégis elegendő volt ahhoz, hogy az Egységes Oroszország a parlamenti mandátumok több mint háromnegyedét birtokolja. A helyzet azóta tovább romlott, hiszen egy éve még Moszkvában és Szentpéterváron 33 százalék körül mozgott a részvétel, míg most vasárnap ennek kevesebb, mint felére, 15 százalék körülire esett vissza a moszkvai választási hajlandóság. Mindez azonban nem lesz elég ahhoz, hogy Putyinnak akadályt jelentsen a márciusi elnökválasztáson.

Demokráciaparódia

Gyakorlatilag esély sincs arra, hogy a kormányzóválasztáson ne az Egységes Oroszország jelöltje győzzön. Az orosz demokrácia és jogállamiság igazi arcát mutatja, hogy ellenzéki jelölteknek sokszor még az indulását is ellehetetlenítik. Az induláshoz a jelöltnek meg kell szereznie bizonyos számú támogatói aláírást a városi magas rangú tisztségviselőktől.

Ezt a munícipiumi szűrőnek nevezett lépést a 2012-es választó törvénymódosítás iktatta be, amely tovább szűkítette az ellenzék lehetőségeit több téren is. A vasárnapi voksoláson például ezért nem indulhatott a kormányzóságért az ország negyedik legnagyobb városának számító Jekatyerinburg polgármestere, Jevgenyij Rojzman. Ő is bojkottra szólított fel, akárcsak Navalnij.