lakásárverezés;lakásár;lakásárak;

2017-09-12 07:25:00

Érdemes lakást kiadni Magyarországon

A lakásbérleti hozam Budapesten és több egyetemi városban is meghaladta a bruttó 7 százalékos hozamszintet 2016-ban, ami nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő. 

Londonban mindössze 2 százalékot lehet elérni, a piacvezető Dánia a maga 8,9 százalékával. A hazai magas hozamszint oka, hogy a szlovénok után nálunk a legalacsonyabb, 3,9 százalékos a bérelt ingatlanban élők aránya, szemben Németországban, ahol a fele. Ahhoz, hogy itthon hozzá lehessen jutni egy 70 m²-es saját lakáshoz, a magyaroknak 8 évnyi teljes átlagfizetésüket kell félretenniük - olvasható a Deloitte hatodik alkalommal megjelent Európai Ingatlan Index tanulmányában elérni a legmagasabb lakásbérleti hozamot 2016-ban.

„Csakúgy, mint a kereskedelmi ingatlanok bérbeadása esetében, a bérbeadás jövedelmezősége a lakásoknál is nagymértékben függ a település jellegétől és az ingatlan egyéb adottságaitól. A jól működő és érett ingatlanpiacra jellemző, hogy minél kockázatmentesebb egy adott helyszín és ingatlan - az ingatlan viszonylagos magas piaci árából adódóan – az ingatlant annál alacsonyabb hozam mellett lehet csak bérbe adni. Így az alacsonyabb elérhető hozamszint általában az érettebb és a vonzóbb befektetési környezetre utal" – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője.

A tanulmány az átlagos lakásárakat is vizsgálta a kiválasztott országok körében. Éves összehasonlításban rekordnagyságú növekedést mutattak a 26,5 százalékos szlovén árak, ezt követi Spanyolország a 15,2 százalékos, és Dánia a 10,8 százalékos árnövekményével. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az árak 9 százalékkal csökkentek a lakásárak, elsősorban a Brexit közvetlen és olyan közvetett hatásainak következtében, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.

A közel egy évtizedes lemaradás után 2016-ban Magyarországon végre beindultak a lakásfejlesztések, így ebben a tekintetben az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország. A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóak, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató. Deolitte-nál úgy gondolják, hogy 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország.